Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Tenger alá rejtett atombombákról beszél egy orosz ezredes

2017.05.02. 20:18
Egy visszavonult orosz tiszt szerint az Egyesült Államok partjainál elrejtett atombombák akkora szökőárt kavarhatnak, hogy az a part menti városokat is elmoshatja. Rémisztő perspektíva, de annyira értelmetlen, hogy valószínűleg nem is kell tartani tőle.

Egy visszavonult orosz ezredes szerint Moszkva nukleáris robbanófejeket rejtett el a tengerben Amerika partjainál, amik robbanás esetén pusztító szökőárt kavarnának, és ez elég lenne ahhoz, hogy leradírozza a part menti városokat a térképről.

Viktor Baranyecz a Komszomolszkaja Pravdának beszélt az ördögi mestertervről. Szerinte az Egyesült Államok ugyan tízszer annyit költ fegyverkezésre, mint Oroszország, de ezen a téren nem akarnak versenyezni velük – ők olcsóbban is megvédhetik magukat.

Az amerikaiak tankokat, repülőgépeket és különleges egységeket állítanak rendszerbe az orosz határon. Mi csendben nukleáris robbanófejeket rejtünk el az amerikai partoknál.

Az Egyesült Államok az utóbbi időben aktívabbá vált az orosz érdekszférában. Hétfőn jelentették be, hogy a NATO katonai támaszpontot létesít Lengyelországban . Az oroszok eközben már azzal vádolják őket, hogy lépfenét vetnének be ellenük .

Mielőtt elmagyaráznánk, hogy a Baranyecz által vázolt koncepció miért teljesen értelmetlen, megjegyeznénk, hogy az orosz kormány szóvivője furcsának tartotta az elképzelést, amit nem is érdemes komolyan venni, de ezt az a Daily Mail idézte, akiket szintén nem lehet komolyan venni.

Ebben a történetben ki a megbízható forrás?

  • 5719
    Majd kiderül, ha a Coney Island-i vidámparkot elmossa a radioaktív szökőár.
  • 1172
    A nyugalmazott orosz ezredes.
  • 494
    Az orosz kormány szóvivője.
  • 362
    A Daily Mail.

Lássuk, mik a történet kikezdhető pontjai.

Az oroszok nem hagynának őrizetlenül atombombákat.

Ahhoz, hogy beválthassák a fenyegetést, az oroszoknak speciálisan erre a feladatra kiképzett robbanófejeket kell terveznie. A hagyományos bombák ilyen helyzetben nem túl hatásosak. A módosított robbanófejeket ezután stratégiai fontosságú pontokra kéne elhelyezni. Vajon Putyin lenne olyan őrült, hogy nukleáris tölteteket hagyjon a tengerfenéken?

Az elrettentés stratégiája viszont csak akkor működik, ha az ellenfelet értesítik a fenyegető veszedelemről: ettől úgy érzi, van mit vesztenie, és meghunyászkodik. Ezt a témát járta körül Stanley  Kubrick 1964-es filmje, a Dr. Strangelove, de Richard Nixon amerikai elnök is többször fenyegetőzött atomfegyver bevetésével. Végül sosem tette meg – a tanácsadói meggyőzték, hogy ne keverje a piát a nukleáris holokauszttal –, de nem is ez volt a célja, hanem az elrettentés.

Végül: ha Amerika partjainál atombombákat helyeznének el, az amerikaiak meg is találnák őket.

Nagy szökőárhoz nagy atombombára lenne szükség.

A Bikini Atollnál végzett 1946-os, BAKER kódnevű atomkísérletben egy 20 kilotonnás bombát robbantottak föl, 60 méterrel a tengerszint alatt. A robbanástól 300 méterre a szökőár még 27 méteres hullámokat vetett, de az epicentrumtól 6 kilométerre már kétméteresre szelídültek. Ezzel csak néhány hot dogos standot lehetne elpusztítani Coney Islanden. Már ha a Szpecnaz búvárjai meg tudják közelíteni az amerikai partokat egy ürgebőrbe varrt termonukleáris fegyverrel.

A világ nukleáris arzenáljának nagy részét – körülbelül tizenötezer robbanófejet – az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja. Nagy teljesítményű atombombákból tehát nincs hiány, de egy, az USA part menti városait elpusztító szökőárhoz kábé a világ legnagyobb atomtöltetét, az 54 megatonnás Cár-bombát kéne felrobbantani.

A szökőár kiszámíthatatlan és veszélyes.

Nukleáris fegyverrel szökőárt előidézni háborús cselekmény, épp úgy, mint atombombát dobni az Egyesült Államokra. Érvelhetnénk azzal, hogy egy sunyi, víz alatti atomtámadást könnyebb lenne a természet nyakába varrni – na de próbáljanak feltűnésmentesen víz alatt atombombát robbantani! A Cár-bombával végzett egyetlen kísérletben a gombafelhő 64 kilométer magasra nyúlt, és az atomvillanást ezer kilométerről is látni lehetett. Ez nem vis maior, ez casus beli.

De akkor mi értelme szökőárral bajlódni? A cunamikat amúgy sem lehet irányítani: az árhullámok minden irányba terjednek. Ha az oroszok leradíroznák a térképről Miamit egy tengerszint alatti robbantással, a szökőár nemcsak Floridát, hanem Havannát is elérné. Arról nem is beszélve, hogy az óceánokba kerülő radioaktív szennyeződés sincs tekintettel a határokra.

A célzott atomcsapás hatékonyabb.

Az atomrobbanás sokkal hatékonyabb, mint a cunamibomba. Igen, van ilyen; a fejlesztésével épp az amerikaiak foglalkoztak – Japán ellen akarták bevetni –, de rájöttek, hogy egy repülőgépről ledobott atombombával pontosabb és pusztítóbb hatást érhetnek el.

Szökőárral szöszmötölni értelmetlen; feleslegesen csökkentené az atomfegyver rombolóerejét. Ez pont olyan hülyeség, mint egy szupermodern M1A2 SEP tankkal gyalogosokat gázolni, vagy egy Fabbri Piccione vadászfegyvert arra használni, hogy agyonverjünk valakit a puskatussal.