János, Pál
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

65 millió dollárból épül meg a Mátrix

2017.07.13. 15:15

Az amerikai hadsereg kutatási részlege összesen 65 millió dollárt utal át több kutatóintézetnek, hogy megtalálják a módját az emberi agy és a számítógépek összekötésének. A DARPA pénzéből létrehozott NESD (Neural Engineering System Design) programban öt akadémiai csoportot és egy kis San Jose-i központú vállalatot támogatnak.

Sokat elárul a hadsereg futurisztikus terveiről, hogy a Brown Egyetem kutatói olyan interfészt raknak össze, amelyet implantátumként is lehet hordani, és valós idejű elektronikus kommunikációt tud lebonyolítani az agykéreggel. Ez ismerős lehet a Mátrixból, ahol a hekkerek az agyukba tolt pöckön át kapcsolódtak be a virtuális világba, hogy megmentsék az emberiséget. A DARPA ennél egy kicsit szerényebb célt tűzött ki maga elé:

azt akarják megérteni, hogy az agy miként dekódolja a beszélt nyelvet.

A támogatottak többsége, négy kutatócsoport a vizális érzékeléssel foglalkozik, ketten fókuszálnak a hangra és a beszédre. Érdekes még, hogy az egyetlen cég, a Paradromics önmaga zsebre tehet 18 millió dollárt, mégpedig egy protézisért, amely dekódolja és értelmezi a beszédet.

A DARPA legfőbb vágya olyan nagy felbontású neurális implantátumok létrehozása, amelyek egyszerre egymillió neuron jeleit tudják rögzíteni. Az eszköznek kétirányú kommunikációra is képesnek kell lennie, tehát az agy irányába is küldeni kell jeleket. Ha erre képesek leszünk, akkor igen alaposan megismertük az agy biológiáját, komplexitását és funkcióit, és ez önmagában elég szép tudományos eredmény. Az egész programra négy évet kaptak a kutatók, és a munkájukat az Egyesült Államok gyógyszerészeti hatósága is felügyeli majd, hiszen mégicsak az agyba akarnak mindenféle elektródákat bedugni, és ennek a hosszú távú hatásait nem árt megismerni.

Abba most még ne menjünk bele, hogy ki fog majd vírusirtót gyártani DAPRA szárnyai alatt megvalósuló eszközökre, mert ez még úgyis messze van, és egyelőre azt sem tudni, hogy a biológiai vagy az informatikai fertőzés jelent-e majd nagyobb veszélyt. Az viszont már most látszik, hogy az  agy-gép interfész sokféle problémára válasz lehet, az agysérülések kezelésétől kezdve egészen a szuperkatonák létrehozásáig.

Ki tudja, még a végén tényleg lesznek olyan agyfejlesztő appok, amelyektől valóban okosabbak leszünk?

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!