Izidor
1 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Az irodai munka is tönkretehet

GettyImages-154875856
2017.07.30. 12:17
Életünk aránytalanul nagy részét töltjük pocsék formatervezésű elektronikus eszközök nyomogatásával. Kétezer forintos billentyűzetek, fröccsöntött műanyag egerek, ilyen-olyan érintőképernyők, vibráló kontrollerek, rossz irodai székek, helytelen testtartás – ezek észrevétlenül teszik tönkre az egészségünket. Egy pocsék ergonómiájú billentyűzet használatához nem kell jogosítvány, mivel nem jelent olyan közvetlen veszélyt másokra, mint egy motoros fűrész vagy egy légkalapács. De a hosszú távú használata pont ugyanolyan egészségkárosodást okozhat.

Egy új kutatás szerint azok, akik napi 9 óránál többet töltenek mobilokkal, tabletekkel, játékkonzolokkal és számítógépekkel, jóval nagyobb eséllyel fognak kéz- és csuklófájdalmaktól szenvedni, mint azok, akik nincsenek ennyire rágyógyulva a technikai eszközökre. Azoknál, akik intenzíven, azaz naponta több mint 5 órán át használták ezeket, megfigyelhető volt a kar idegeinek és ínszalagjainak deformációja.

A kéztőalagút-szindróma (carpal tunnel syndrome, CTS) leginkább a középkorú nőket érinti, de ez csak annyit jelent, hogy alkatilag ők a legveszélyeztetettebb csoport. A szóban forgó tanulmányt 48 főiskolai hallgató bevonásával végezték, de a résztvevők 92 százaléka panaszkodott kényelmetlen, bizsergő érzésre vagy csuklófájdalmakra – ezek a CTS kísérő tünetei.

A CTS alapvetően sérülések, törések, tumorok, gyulladások, illetve fejlődési rendellenességek hatására alakul ki, de az elektronikai eszközök túlzásba vitt használata is kiválthatja. Elég, ha a kéztőben kialakuló gyulladás elkezdi nyomni a nervus medianust – az alkar hajlító izmait és több kis kézizmot is átszövő ideget –, és máris fellép a fájdalom vagy a kényelmetlen érzés.

A CTS fő tünete a zsibbadás, ez a viszkető-égető érzés. Főleg a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj környékén, de néha a gyűrűsujj környékére is átterjed. Egyesek arra panaszkodnak, hogy a zsibbadás az alkaron át egészen a vállig húzódhat. Érthetetlen okokból ez a zsibbadás az éjszaka közepén is fölléphet; ilyenkor nincs más megoldás, mint felkelni, és addig rázni a kezünket, míg a zsibbadás meg nem szűnik. De a kar merevsége néha még reggel is érződik.

Maga az érzés inkább kényelmetlen, mint fájdalmas. A kéz ilyenkor gyengének érződik, a kézügyesség érezhetően romlik; már egy kávéspohár megtartása vagy egy üdítőskupak lecsavarása is nehézséget okozhat. De a CTS veszélyes is lehet. A nyomásérzékeny idegeink 25 százaléka az ujjhegyeinken találhatók, így az előrehaladott CTS-nél akár az is előfordulhat, hogy megégetjük az ujjhegyeinket, mert nem érezzük, hogy rámarkoltunk valami forróra.

Ha a fenti tünetek rendszeresen fellépnek, érdemes felkeresni az orvost. Ha túl sokáig várunk, az maradandó idegkárosodást is okozhat. Első lépésként egy fáslit kapunk a kezünkre, amitől nem tudjuk mozgatni a csuklónkat, és az ujjainkat is csak korlátozottan; így csökken az idegekre nehezedő terhelés. A páciensek ezenfelül gyulladáscsökkentő gyógyszert is kaphatnak, például aszpirint vagy ibuprofent. Ha a gyulladás súlyos, az orvos dönthet úgy, hogy szteroidinjekcióval kezeli az érintett területet. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy

ez a kezelés csak addig használ, amíg a páciensek távol tartják magukat a szövődményt okozó munkakörtől.

A szakértők régóta mondogatják, hogy a fiatalok eszközhasználata kéztőalagút-szindrómát okozhat. A fizikai vizsgálatok és az ultrahangos felvételek szerint azoknál, akik gyakran használtak elektronikus eszközöket, kimutatható volt a nervus medianus deformációja.

A sok képernyőgörgetés és pöcögtetés, kattintás, scrollozás és gombnyomkodás nemcsak a kéz és a kar idegeit érintheti, hanem a test más részeit is: a vállat, a nyakat, a hátat és a könyökünket is. A csetelés, a mobiljátékok, a gépelés és az internetböngészés is repetitív mozdulatokkal jár, márpedig ha ezt elég sokáig csinálják, az sérülésekhez vezethet.

A kockázatok megfelelő módszerekkel mérsékelhetők:

  • Tartsuk a csuklónkat sima felületen. Ha egyenesben tartjuk, csökken az idegekre nehezedő terhelés.
  • Csökkentsük a kézre nehezedő terhelést. Ne szorongassuk annyira a konzol kontrollerét; ne gépeljünk izomból; ne tartsuk ugyanabban a helyzetben a kézfejünket túl sokáig. Ez különösen akkor fontos, ha az adott eszközt csak egy kézzel használjuk.
  • Tartsunk gyakori szüneteket. Ha félóránként tartunk egy ötperces szünetet az eszközhasználatban, már az is sokat segíthet. Váltsunk testhelyzetet, nyójtózkodjunk, vagy csináljunk valami mást.
  • Az egészséges életmód segíthet. Sok testmozgás, egészséges étrend, nulla dohányzás.

A CTS mindenkinél fölléphet, aki nagy erőkifejtést igénylő vagy repetitív munkát végez, esetleg rezgő eszközökkel, például légkalapáccsal dolgozik. De már az ennél kevésbé megerőltető feladatok, mint a vezetés, a kötés vagy a smirglizés is kiválthatják.

Egy modern kor betegsége

Azt a Hong Kong-i tanulmány szerzői is elismerték, hogy a vizsgálatokat kis létszámú csoporton végezték, és ez torzíthatja a végeredményt. A feltételezésük mégsem alaptalan, mert hasonló eredményt hoztak más kutatások is. Az Acta Informatica Medicában 2014-ben megjelent tanulmány is foglalkozott a kérdéssel. Az írásnak már a címe is sokatmondó: Occupational Overuse Syndrome (Technological Diseases), ami szó szerinti fordításban munkahelyi túlhasználati szindrómát jelent, és a műszaki eszközök használatából fakadó betegségekre utal.

A CTS ezeknek csak az egyik tünete; mint kiderült, a helytelen vagy túlzott kütyühasználat akár nyaki fájdalmakat vagy egérvállat (mouse shoulder) is okozhatnak. Igen, van ilyen, és bármilyen röhejesen hangzik is,

a túlzásba vitt egérhasználat tényleg okozhat zsibbadást vagy fájdalmat a nyak és a váll ízületeiben.

A napi 12-16 órán át egeret vagy kontrollert szorongató videojátékosoknak külön oktatóvideót is készítettek olyan kéz- és csuklógyakorlatokról, amikkel csillapíthassák a kellemetlen érzést. A LeviFitness videócsatornája direkt a videojátékos ártalmakkal foglalkozik – ez is bizonyítja, hogy a jelenség sokakat érint.

Az új eszközök tervezésekor általában ritkán veszik figyelembe az ergonómiát, inkább a hatékonyságot tartják szem előtt. A People már 1990-ben figyelmeztetett erre, amikor készült egy felmérés az amerikai munkaerőpiacról; eszerint

a kéztőalagút-szindrómát kiváltó munkakörök aránya 1981 és 1988 között 18-ról 48 százalékra nőtt.

Erről nemcsak a munkahelyek digitalizálása, hanem a monoton munkafolyamatok elterjedése is tehet. Még az olyan analóg szakmák, mint a húsipar is széttagozódtak kisebb, egyhangú munkakörökre. A mészárosok régen egész állatokat dolgoztak fel, így minden kés- és bárdmozdulat különböző volt. A mai húsfeldolgozó üzemekben egy munkás egyféle feladatot végez, de azt az egyféle mozdulatot naponta 8000-szer kell megtennie.

Már ebből is látható, hogy a megnövekedett egészségügyi kockázat nem csak az irodai dolgozókat érinti. A legveszélyeztetettebb munkakörök azok, ahol sokszor kell monoton mozdulatokat végezni. A levélkezelők, a pénztárosok, az autószerelők, a fodrászok, a kertészek és a zenészek rizikófaktora a legmagasabb.

Amikor új eszközöket fejlesztenek, a gyártók inkább a hatékonyságot tartják szem előtt, mint az egészségügyi kockázatokat. A modern billentyűzeteken a titkárnők 40 százalékkal gyorsabban gépelhetnek, mint a régi írógépeken; a profi szövegszerkesztők naponta 20-23 ezer karaktert is írhatnak. És kevesebb az idő pihenésre is. Az írógép kocsiját sorváltásnál még vissza kellett tolni a kiinduló helyzetbe, és ezalatt az ujjak tudtak pihenni. Ma már nem tudnak, mert

a technikai fejlődés üteme sokkal gyorsabb, mint az emberi egyedfejlődésé.

A szervezetünk nincs rá felkészülve, hogy naponta több ezerszer végezzük el ugyanazt a repetitív mozdulatot. Ezek rövid időn belül irritációt, majd gyulladást okozhatnak, ami nyomni kezdi az idegeket. A CTS kockázatát nem pusztán a repetitív mozdulatok válthatják ki, hanem az olyan betegségek is súlyosbíthatják, mint a pajzmirigyproblémák, a cukorbetegség vagy a köszvény.

Így használd a hardveredet

A kényelmetlen testhelyzetek és a rossz ergonómia ellen a hardvergyártók is próbálnak védekezni. Ebből született néhány, elsőre szörnyűségesnek tűnő technikai hibrid, például az Evoluent VerticalMouse: az egér, amit függőlegesen tartva használhatunk, és így nem csavarodik meg a csuklónk. És a VerticalMouse nem az egyetlen különlegesség: az ergonómikus egereknek van 2017-es toplistája, és külön cikkek foglalkoznak a használatukból fakadó előnyökkel.

Nem lehet hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos. A betegséggel foglalkozó terapeuták szerint az ergonómikus eszközök nyújthatják a legtöbb segítséget. Ha már ezekkel kell dolgoznunk naponta 6-8-10 órán át, próbáljuk minél kényelmesebbé tenni. És itt nemcsak a formatervezett billentyűzetekről vagy a vertikális egerekről van szó, hanem például az olyan késekről is, amikkel minél kevesebb csuklómozdulattal darabolhatunk fel egy csirkét.

Az irodai dolgozóknak is érdemes lenne megtanítani, hogy üljenek a székükön egészségkárosodás nélkül, vagy hogy változtatniuk kell-e az asztaluk vagy a székük magasságán. Amit ez ügyben megtehetünk:

  • Helyezzük a munkánkat közvetlenül magunk elé. A monitor legyen az asztal közepén, az asztal pedig ne legyen túl magas. Ideális esetben az alkarunk az asztallappal párhuzamos, vagy egy kicsit lejt is felé. Ha állva dolgozunk, az asztalnak derékmagasságban kell lennie.
  • A kézfejünk és a csuklónk legyen a karunkkal egy vonalban, és ügyeljünk a helyes kéztartásara.
  • A könyökünket tartsuk a testünkhöz közel. Ne támaszkodjunk a csuklónkra vagy a kézfejünkre.
  • Tartsunk szünetet 10-15 percenként. Ha szükséges, állítsunk be egy időzítőt, ami figyelmeztet rá. És 20-60 percenként nyújtózkodjunk egy nagyot.

(Borítókép: Michael Brennan/Getty Images Hungary)