Klaudia
0 °C
12 °C

Halkan suhan a városi közlekedés jövője

2017.08.07. 21:27

Berlin az első olyan városok közt van, ahol bevezették a közösségi robogókölcsönzést, és ez annyira bejött nekik, hogy a tavaly nyáron elindított szolgáltatás területét idén még nagyobbra növelték. Így most már nemcsak néhány kerületet fed le a Coup nevű vállalkozás, hanem a német főváros teljes körvasúton belüli nagy részét. Nemrég ott jártunk egy sajtórendezvényen, és kihajtottuk a maximumot a motorokból.

A kikölcsönözhető elektromos robogókat a tajvani Gogoro gyártja, ezt a céget a HTC egyik volt igazgatója, Horace Luke indította el még 2015-ben, míg a berlini rendszert üzemeltető Coup a német Bosch egyik leányvállalata. A bérleti díj az első fél órára 3 euró, ezt követően tízpercenként plusz 1 eurót emelnek le a számlánkról. Húsz euróért már reggel 7 és este 7 között bármennyit robogózhatunk, míg ugyanez este hét és reggel hét között csupán 10 euró.

Sokkal olcsóbb metrózni-buszozni a híresen fejlett berlini tömegközlekedéssel, bár ebben is vannak néha kihívások, például amikor az állomás egyik végében rossz az automata, a másik végében lévő pedig nem fogad el bankkártyát, és az ember ott áll jegyvásárlási lehetőségek nélkül. A berlini közösségi közlekedést mobillal kölcsönözhető autók is kiegészítik, ez olyan, mint Budapesten a GreenGo, ám a Coup ezeken is túltesz, hiszen két keréken gyorsabban tudunk haladni, a robogózás elképesztően jó élmény, és sokkal egyszerűbb leparkolni, mint egy autóval.

Klikk, klikk és működik

A regisztráció lenyűgözően egyszerű volt, a Coup jó példát mutat minden hasonló szolgáltatásnak. Nem kellett kilométernyi papírköteget aláírni, központi irodában kínosan mosolyogni egy alulfizetett ügyintézőre,

ez egy digitális cég, nem állami sóhivatal.

Még a Liszt Ferenc repülőtéren megadtam az emailcímemet, telefonszámomat, a bankkártyám adatait, lefotóztam a személyi igazolványom két oldalát, meg a jogsimat, és beküldtem a képeket a Coupnak, hogy ellenőrizzék rajtuk az adatokat. Persze nem csak úgy találomra kellett fotózni, képfelismerő algoritmusok dolgoztak az appban, és csak akkor fogadták el a képet, amikor felismerhetőnek érzékelték az adatokat.

A személyinél például a kijelzőn megjelenő három vonalra kellett ráilleszteni a hátlap alsó fehér sávjában megtalálható adatokat, miközben a kártyának pontosan illeszkednie kellett a képen megjelenő keretbe.  

Mire leszálltam Berlinben a Schönefeld reptéren, egy üzenet fogadott, hogy a személyivel volt valami gondjuk, de miután az appban megadtam a lakcímemet, hamarosan én is a "Coupster" közösség tagjává váltam. Mindezt magyar lakcímmel, magyar személyivel, magyar bankkártyával.

Hogyan bízhat meg egy vállalkozás a tök idegen robogóbérlőkben? Egyrészt ott vannak a megadott személyes adatok, és természetesen egy biztosító is áll mögöttük, az Allianz. Még így is előfordulhat olyan eset, hogy a felhasználónak maximum 150 euró erejéig be kell szállnia az okozott kár megfizetésébe. Emellett a járművekben is van egy-két ügyes védelmi funkció.

Nyomkövetővel vannak felszerelve, hiszen enélkül az ügyfelek sem találnák meg szabad robogókat. Tizenöt percünk van odaérni a lefoglalt járműhöz, amit az appban kiírt rendszám alapján lehet a legkönnyebben azonosítani. A keresgélés is szórakoztató néha, mert megdöbbentően aprók ezek a motorok az utcai tereptárgyakhoz képest, és a szürke váz jól beleolvad a városi környezetbe.

A kiválasztott és lefoglalt robogó csak akkor indítható be, ha az ügyfél mobilja is a közelben van. A motor és a mobil bluetooth kapcsolaton kommunikálnak egymással, amivel néha akadtak gondok, de az app és a bluetooth kikapcsolása, újraindítása ezen mindig segített. A mobil jelenléte kell ahhoz is, hogy felnyissuk ülést, kivegyük onnan a Coup bukósisakját, valamint az indításnak is előfeltétele az élő kapcsolat.

Természetesen a Coup ügyfélszolgálata is távolról monitorozza a robogók állapotát, részben karbantartási céllal, de akár zárolni is tudják a robogót, ha ez szükséges. Ezt is kipróbáltuk, bár nem szerettük volna, de a német mobilszolgáltatás tényleg annyira rettenetes, hogy a mobilunkon ingyenroamingoló app néha nem tudott rendesen kommunikálni a szerverekkel. Ilyenkor, biztos ami biztos, manuális lezárást kértünk egy telefonhívással. Ez nem feltétlenül szükséges, mert három perc után, ha nem nyúlunk hozzá a robogóhoz, az automatikusan lezárja magát, de mi azt is el akartuk kerülni, hogy a rendszer továbbra is használatban lévőnek érzékelje a robogót. A lezárás nem jelenti automatikusan a kölcsönzés végét, hiszen előfordulhat, hogy csak azért parkolunk le, mert be akarunk ugrani egy boltba, de ezt követően tovább akarunk haladni.  

Azt is látják a központból, ahogy mi is az app felületén, hogy az aksik milyen töltöttségi szinten vannak. Az is a Gogorók egyik különlegessége, hogy a robogó ülése alatt elrejtett két kivehető aksi csak a cég töltőjével kompatibilis.

Az egész kölcsönzési rendszer attól működőképes, hogy

a lemerült robogókhoz kimegy egy karbantartó, és két mozdulattal kicseréli a lemerült telepeket két telire.

Így a robogó máris újra használható. Ez megint csak egy óriási előny az elektromos autókkal szemben, azoknál ugyanis nincs ilyen gyors aksicsere, és nem is lehet bárhol tölteni. A lemerült autók ezért órákon át töltőkábelen lógnak, jobb megoldás nincs. Csak érdekességként teszem hozzá, hogy Tajvanon magánszemélyek veszik meg a Gogorókat, a tulajdonosok maguk cserélgetik az akkumulátorokat a városokban elhelyezett több száz töltőállomásnál, míg a Coup kifejezetten tiltja, hogy a bérlő hozzányúljon az aksihoz.

Az Coup applikációja mindegyik szabad járműről megmondja, hogy hány százalékon áll a töltöttség, és azzal milyen messzire mehetünk, így eldönthetjük, hogy melyiket kapjuk fel. Teljes töltöttségnél nagyjából 100 kilométer a hatótávolság, amit némi optimalizálással - a Smart mód bekapcsolásával - értek el. A Gogoro alapból 95 kilométer per órával tudna száguldani, de ezeknek a bérrobogóknak a csúcssebességét leszabályozták 45 km/órára. Még így is szédítő élmény a zöldre váltó lámpánál ütközésig csavarni a markolatot, az elektromos hajtás ugyanis rögtön leadja a teljes 25 Nm-es nyomatékát,

4,2 másodperc alatt elérjük az 50 km/órát.

Eközben nem repesztjük szét a senkinek sem a dobhártyáit, csak az elektromotor halk vinnyogása közepette suhanunk az úton.

Berlinben kétszer fél órát robogóztam, és legszívesebben az egész napot ezzel töltöttem volna el, bejárva az egész várost. Lenyűgöző a regisztrációs folyamat és a kölcsönzés gördülékenysége, és nagyon bízom benne hogy hamarosan Budapesten is lesz pontosan ugyanilyen rendszer. A Gogoro egyelőre Amszterdamban készül elindulni.

A villanyrobogózásban az tetszett a legjobban, hogy a tűző napsütésben nem izomerővel kellett eljutni A-ból B-be, mint idehaza a Bubival. A közösségi bringát is szeretem, használom, fontos része a fővárosi közlekedésnek, csak hát nem túl előnyös leizzadni, amíg tart a munkanap, és nem csak egy fröccsre ül be az ember egy laza tekerés után.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!