Valér
2 °C
8 °C

Meglepetés az űrből: itt az egy éve megsemmisült Rosetta legutolsó fotója

2017.09.29. 16:04

A Rosetta űrszonda egy évvel ezelőtt, tavaly szeptember 30-án semmisült meg, amikor az emberi űrkutatás egyik legsikeresebb projektjének elegáns zárlataként becsapódott a 67P/Csurjumov–Geraszimenko, vagyis a Csuri üstökös felszínébe. A műveletet végig is fotózta, és mostanáig erről a képről gondoltuk, hogy az utolsó, amelyet készített.

Most viszont a szonda utolsó Földre visszaküldött adatcsomagjait elemző kutatók bejelentették, hogy sikerült rekonstruálniuk egy még később, közvetlenül a becsapódás előtt lőtt fotót, amely így hivatalosan is a Rosetta legutolsó képeként vonulhat be a történelembe – írja honlapján az Európai Űrügynökség (ESA).

A Rosetta az utolsó fotóit egyenként hat darabra bontotta, és így küldte vissza a földi központba, ahol egy szoftver automatikusan összeállította a teljes, 23 048 bájtos képet. A legutolsó képnél viszont az első három csomag után az adás megszakadt, így a szoftver nem ismerte fel képként a csomagokat. A kutatóknak viszont most sikerült rekonstruálniuk, mit látott utoljára a szonda.

A csomagok nem egy-egy pixelterületet, hanem ugyanannak a képnek különböző rétegeit tartalmazták, így minden csomag egyre több részletet adott a teljes képhez. A rekonstruált kép így nem olyan részletes, mintha minden adatcsomag rendben megérkezett volna:

A Rosetta 10 évnyi űrrepülés, és azon belül a Csuri üstökös körüli 17 hónapos körtánc után köszönt el véglet tavaly szeptemberben. 2004-ben indították útra, a Csurit 2014-ben érte el, de a 6 milliárd kilométeres út közben elrepült a Mars és két másik üstökös mellett is. Rengeteg értékes megfigyelést köszönhetünk neki, na meg a kistestvérének, a Philae leszállóegységnek, amely a történelem első üstökösre landolását hajtotta végre 2014. november 12-én. Maga a Rosetta pedig a világ első olyan űrszondája volt, amelyet sikerült üstökös körüli pályára állítani.

A mérnöki akrobatika mellett a misszió fő tudományos célja az volt, hogy az üstökös vizsgálatával minél többet ismerhessünk meg a Naprendszer korai történetéből. A Rosetta és a Philae többek között megfigyelte, hogy a Csurin található  jég  egyidős a Naprendszerrel, és ugyanúgy  olvad  a Nap közelébe érve, mint nyáron az Alpok. Azt is sikerült bebizonyítani, hogy az üstökös  két égitestből jött létre, és  egy sor nemesgázt  is találtak rajta, sőt  az élethez szükséges molekulákat  is. Az összes cikkünket és a sok érdekes eredményt  ide kattintva olvasgathatja vissza.

Különböző minőségében nagyjából kétezer ember munkája volt benne a felbocsátástól számítva 12 éves projektben, köztük  magyar kutatóké , akik egy sor fontos műszer fejlesztésében vettek részt.