Auguszta
-3 °C
2 °C

Nem történt kibertámadás a német választási kampányban a német elhárítás szerint

2017.10.05. 16:09

Nem történt nagyszabású informatikai támadás vagy dezinformációs művelet Németországban a szövetségi parlamenti választást felvezető kampányban – mondta a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője csütörtökön a Bundestagban egy nyilvános meghallgatáson.

Hans-Georg Maassen szerint a korábbi németországi és külföldi tapasztalatok alapján joggal lehetett tartani attól, hogy orosz részről megpróbálják befolyásolni a Bundestag-választást hekkertámadásokkal és a választók félrevezetését célzó akciókkal, de a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálatnál nem tapasztaltak ilyesmit – írja az MTI.

Lehetséges, hogy az orosz döntéshozók túl nagynak találták a politikai költségeket, és az amerikai, illetve a franciaországi elnökválasztási kampányban folytatott tevékenység után ezúttal tudatosan mellőzték a szervezett befolyásolást – mondta Maassen a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényhozási felügyeletét ellátó bizottság, az úgynevezett parlamenti ellenőrző testület (PKGr) előtt, amely most először tartott nyilvános meghallgatást.

A választások előtti cikkünkben bemutattuk, hogyan működik a közösségi médiás, jellemzően automatizált Twitter-botokkal felerősített dezinformációs gépezet, és miért volt oka ettől tartani a németeknek is, illetve miért lehet, hogy mégse harapódzott el úgy a helyzet, mint az amerikai vagy a francia választások idején.

Hiába tombolnak az álhírek, a németek nem dőlnek be nekik

A szélsőjobb uralja a netet, de az Amerikát ellepő Twitter-robotok Németországban labdába se rúgnak. Bármi lesz a választási eredmény, nem lehet a közösségi médiára fogni. Tovább

Az álhírek és propagandacsúsztatások azért így se kerülték el teljesen a német kampányt. Sőt az EU vs Disinfo, az orosz dezinformációs műveletek ellensúlyozására létrehozott európai uniós oldal a választások utáni összefoglalójában azt írja, még a kampány lecsengésével se ért véget a félrevezető információk terjesztése, és a DFRLab nevű elemzőcsoport szerint ezeket orosz nyelvű bothálózatok is terjesztették. Ezeknek a dezinformációs kampányoknak a hatása viszont a jelek szerint elenyésző volt.