Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEMA hírügynökségeknek most lett tele a tökük a közösségi médiával
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech cikkek
-
Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat - Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Kilenc európai hírügynökség szerdán közös közleményben követelte, hogy a legnagyobb internetes cégeket kötelezzék szerzőijog-megfizetésre az általuk megosztott híranyagok után, ami után ők is hatalmas profitot zsebelhetnek be.
A felhívás azzal egy időben érkezett, hogy az Európai Unió komoly szankciókat helyezett kilátásba a legnagyobb internetes cégek, többek között a Facebook, a Google és a Twitter ellen. A kiadók közleményében többek között ez áll:
„A Facebook lett a világ legnagyobb médiavállalata, de sem a Facebooknak, sem a Google-nek nincs saját szerkesztősége. Nincsenek Szíriában dolgozó újságíróik, akik az életüket kockáztatják. Nincs helyi kirendeltségük Zimbabwéban, hogy tudósítsanak Mugabe visszavonulásáról. Nincsenek szerkesztőik, akik ellenőrzik és jóváhagyják a terepen dolgozó riportereik által beküldött anyagokat. Az információ szabad áramlása elvileg az internet egyik nagy győzelme. De ez csak egy mítosz. A lánc végén ott vannak azok, akik temérdek pénzt költenek tömegtájékoztatásra.”
A kiadók azzal indokolják a döntésüket, hogy a családdal és a barátokkal való kapcsolattartáson kívül az emberek a leggyakrabban a hírek kedvéért használják a Facebookot, ami tavaly háromszorosára, tízmilliárd dollárra növelte a profitját. Bár a cég már így is rengeteget kaszál „más emberek munkájával”, egyúttal a hirdetési bevételeik 60-70 százalékát is elcsaklizza előlük. Mindeközben Franciaországban a híroldalak bevételei kilenc százalékkal csökkentek, ami – ahogy a közlemény fogalmaz – kész katasztrófa az iparnak.
„Évek teltek el úgy, hogy senki nem csinált semmit, és most a szabad, megbízható hírgyűjtés is veszélybe került, mert a média egyszerűen nem képes rá, hogy ezt megfizesse. A sokszínű, megbízható hírszolgáltatást, ami a demokrácia egyik oszlopa, mostanra súlyosan aláásták.”
A francia, német és spanyol hírügynökségek hasonló próbálkozásait az érintett cégek mostanáig néhány szimbolikus gesztussal hárították el. A hírügynökségek ugyanakkor azt állítják, hogy a súlyos egyenlőtlenségek helyrebillenthetők lennének, ha az Európai Unió biztosítaná, hogy a munkájukat végző újságírók is megkapják az őket megillető részesedést.
Az Európai Parlament képviselői közül néhányan aggódnak, hogy egy ilyen lépés aláásná a hírek szabad áramlását. Az ügynökségek ugyanakkor úgy látják, hogy nem erről van szó.
„Az internetezőket nem érintené a változás. Annyi történne, hogy azoknak, akik most zsebre vágják a reklámbevételek aránytalanul nagy részét, egy további nagy részen kéne osztoznia azokkal együtt, akik ténylegesen előállítják ezt az információt.”
A kezdeményezést a francia AFP, a német DPA, a brit Press Association, a spanyol EFE, az olasz Ansa, a svéd TT, a belgiumi Belga, az osztrák APA és a holland ANP írta alá.
Nyitókép: Omar Marques/Anadolu Agency/Getty Images
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
