Alfréd
-7 °C
2 °C

A Facebook beismerte, hogy rossz hatással lehetnek ránk

GettyImages-655658634
2017.12.18. 13:44
A közösségi média nemcsak összekötheti, de el is idegenítheti az embereket. A Facebook tekintélyes akadémikusok bevonásával több tanulmányt is végzett, hogy felmérje, mi tenné boldogabbá a felhasználókat. Ha ezek az eredmények határozzák meg a jövőbeli fejlesztési irányt, számíthatunk rá, hogy inkább a barátainkkal való kapcsolattartásra helyezik majd a hangsúlyt, mint bármi másra. Öngyilkosság-megelőzési opciókat, a szakítás feldolgozását megkönnyítő lehetőségeket, gombnyomásra elérhető ideiglenes tiltást és értelmes tartalmakra optimalizált hírfolyamot ígérnek.

Hosszú blogposztban taglalta a közösségi média káros és jótékony hatásait David Ginsberg, a Facebook kutatási igazgatója, és Moira Burke, a cég szociálpszichológusa. A Facebook több tanulmányt is felhasznált, hogy a szolgáltatás előnyös és hátrányos hatásait elemezték. Bár a multinacionális cégek saját magukról szóló tanulmányait mindig érdemes fenntartásokkal fogadni, valószínű, hogy a tanulmány eredményei a Facebook működésére is hatással lesznek.

Amikor a Facebook elidegenítő hatásait részletezik, Burke és Ginsberg idézik két pszichológus véleményét:

  • Sherry Turkle szerint a mobiltelefonok újradefiniálják a modern kapcsolatokat, így az együtt töltött időnk alatt is egyedül vagyunk (alone together).
  • Jean Twenge a tinédzserekről szóló elemzésében megállapítja, hogy a fiatalok kütyühasználati szokásai és depressziója között szoros összefüggés van.

A témával nemcsak Turkle és Twenge, hanem más elemzők is foglalkoztak; ezeknek a kutatásoknak a lesújtó eredményeit aligha lehetne vitatni. A Facebook ugyanakkor megemlíti, hogy a szociológus Claude Fischer szerint

az, hogy a technológia elszakít minket egymástól, főleg szóbeszéd, de a technológia előnyeiről hallgatnak.

A társadalomtudós Keith Hampton a nyilvános terek tanulmányozása során arra jutott, hogy az emberek egyre több időt töltenek a szabad ég alatt. Az okostelefonok ilyenkor inkább az idő múlatására szolgálnak, de attól még nem használják őket a barátok helyettesítésére.

Burke és Ginsberg ezután kifejtik, hogy szeretnének az érdemi interakciók felületeként tekinteni a Facebookra, ami nem elválasztja, hanem összeköti az embereket. A közösségi média közérzetre gyakorolt hatásairól több tanulmányt is készítettek; mivel ez nemcsak a Facebook sajátossága, több, a témával foglalkozó szakértővel és kutatóval is együttműködtek. A kutatások szerint

az, hogy a közösségi média mennyire káros, az attól függ, hogy hogyan és mire használjuk.

Van, aki csak passzívan görgeti a hírfolyamot, mintha céltalanul nyomkodná a tévé távirányítóját, ahelyett, hogy a barátaival való aktív kapcsolattartásra használná. Akárcsak a való életben, a kapcsolattartásnak jótékony hatásai vannak, de ehhez aktív résztvevővé kell válnunk. Ha valaki a pálya széléről figyeli a többieket, az automatikusan rosszabbul fogja érezni magát.

Rossz hír, hogy az emberek többsége passzív hírfogyasztással üti el a közösségi médiában töltött idejét: csak olvasnak, de nem lépnek kapcsolatba másokkal.

  • A Michigan Egyetem kísérletében a diákoknak tízperces időközönként kellett a Facebookot használniuk. Akik hírolvasásra használták – azaz passzív fogyasztók voltak –, kimutathatóan rosszabb hangulatban voltak, mint azok, akik posztoltak, vagy a barátaikkal beszélgettek.
  • A San Diego Egyetemen és a Yale-en végzett kísérletekben azok, akik négyszer annyi linkre kattintottak rá, mint az átlagos felhasználó, rosszabb közérzetről panaszkodtak a későbbi felmérések során. Az okok nem világosak, de feltételezik, hogy negatív összehasonlításokhoz vezethet, ha másokról olvasunk. Ez a való életben is megfigyelhető, de a közösségi médiában mindenki a legjobb arcát mutatja, így a hatás erősebben érvényesül. Egy másik elmélet szerint az internet eltávolítja az embereket a társadalmi elköteleződéstől.

A jó hír: azoknak, akik tartották másokkal a kapcsolatot, kommenteltek a barátaik bejegyzései alá, megosztották a közös emlékeiket, és aktívan használták a rendszert, sokat javult a közérzete.

  • A Carnegie Mellon Egyetem kutatója, Robert Kraut megállapította, hogy akik több üzenetet küldtek és fogadtak, többet kommenteltek, és több bejegyzést osztottak meg, általában több külső támogatást kaptak, amikor depressziósak vagy magányosak voltak. A pozitív hatások még jobban érvényesültek, amikor online beszélgettek a barátaikkal. A státuszfrissítés nem megoldás: a segítséget itt az emberek közti kapcsolat jelenti.
  • A Cornell Egyetemen végzett kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy görgessék végig a saját Facebook-oldalukat. A többieknek valaki más Facebook-falát kellett végignéznie. Akik a sajátjukat nézték, azoknak sokat javult az önbizalmuk, míg a többieknek inkább romlott. A kutatók szerint az önmegerősítés a kellemes múltbéli emlékekből származik: üdvözletekből, közös fotókból, ismerősök kommentjeiből. Egy másik tanulmányban arra kérték a stresszes diákokat, hogy internetezéssel oldják a feszültséget. A résztvevők többsége a Facebookot választotta, nem a YouTube-ot vagy a videojátékokat – azt találták a legjobb stresszoldónak.

A fentiek miatt a Facebook azt tervezi, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre. Társadalomtudósok, szociológusok és pszichológusok segítségével próbálják a Facebookot kellemesebb hellyé tenni. Ehhez több eszközt is felhasználnak:

  • Szakításbarát opciók. A jövőben lehetőségünk lesz rá, hogy szakítás után testreszabjuk, hogy mit szeretnénk látni a volt partnerünkkel közös képekből, kommentekből és bejegyzésekből. Azt is beállíthatjuk, hogy mi mit lássunk; azt is, hogy a másik mit lásson; és azt is, hogy az érintettek közül ki mit láthat. Az új funkciót Take A Breaknek nevezik.
  • Öngyilkosság-megelőzési eszközök. Több kutatás szerint mások támogatása segíthet megelőzni az öngyilkosságot. A Facebook szeretné bővíteni a támogatási lehetőségeket, akár a barátok könnyebb értesítését biztosító funkcióval, akár segélyvonalak felállításával. Az öngyilkosságra utaló jelek felismeréséhez a Facebook mesterséges intelligenciát is használ.

Fontos : a Facebook által idézett kutatásokat ugyan leinformálható, tekintélyes akadémikusok végezték, de nem szabad róla megfeledkezni, hogy

a Facebook nem a kékhajú tündér, hanem egy cég.

Az oldal bevételeinek nagy része a hirdetésekből ered, és a felhasználók nagyobb interaktivitására való ösztönzése véletlenül pont egybevág a közösségi oldal céljaival: a nagyobb aktivitásnak a hirdetők is örülnek. Szóval tőlük természetes, hogy aktívabb használatra biztatnak, és ehhez tudományos kutatási anyagokat is felhasználnak. Azt nem mondták (nem mondhatták), hogy a közösségi média rossz hatásai úgy is megszüntethetők, ha töröljük az aktív profiljainkat.

(Facebook Newsroom)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!