Jusztina
1 °C
16 °C

Megmondjuk, milyen kütyüre vágyik majd idén

000 JP78V
2018.01.05. 18:57 Módosítva: 2018-01-05 18:58:50

A CES kiállítás minden év januárjában nagyjából arról szól, hogy összejön a világ összes jelentős techcége Las Vegasban (és még jó pár ezer kevésbé jelentős, ami szeretne azzá válni), és megmutatják, mivel készülnek az adott évre, mi lesz a sláger a következő karácsonyi szezonban. Mármint mit szeretnének ők slágernek, mert azért ez nem mindig jön össze, gondoljunk csak a 3D tévék bukására pár évvel ezelőttről, vagy akár a VR-re, amit a mai napig óriási energiákkal, viszont annál kevesebb sikerrel igyekeznek divatba hozni. De ezek csak a kivételek, úgy általában elmondhatjuk, hogy ami a CES kínálatában ott van, és érdekesnek tűnik, az később ott lesz a boltokban és az eladási sikerlistákon is.

Idén egészen tudományos módszerrel térképeztük fel, mit várhatunk a kiállítástól, illetve úgy általában 2018-tól technológiai fronton. Összeszedtük az összes sajtóközleményt, amit a CES kiállítóitól kaptunk (ez bőven százas nagyságrend, ha az ember már nem először regisztrál sajtósként, és felkerül a címe mindenféle PR-listákra), mindegyikből levágtuk a tartalmat, csak a címeket hagytuk meg, és azokból is kimazsoláztuk a buzzwordöket, azokat a kulcsszavakat, amikkel a cégek igyekeznek felkelteni az érdeklődést. Ezeket bedobáltuk egy szófelhő-generátorba, és megkaptuk annak a hangzavarnak a képi megfelelőjét, mintha a világ összes techcége egyszerre kiabálná, hogy szerinte mi lesz 2018 legtutibb varázsszava, amitől mindenki izgalomba jön, és már nyitja is a pénztárcáját. Tessék:

A kissé kaotikus szólevesből öt komolyabb trend látszik kialakulni – aztán hogy mindez hogy fog kinézni a gyakorlatban, az hamarosan kiderül: az Index idén is a helyszínről tudósít a CES-ről; a show vasárnap kezdődik.

Egy: ami nincs a neten, az nem is létezik

Idén is teljes hőfokon tombol az okosdivat, vagyis bármilyen hétköznapi használati tárgyból hirtelen szupernépszerű high-tech terméket lehet faragni azzal, ha elétesszük, hogy okos-. Ami különösen fura annak fényében, hogy az okosság az esetek elég nagy részében csak annyit jelent, hogy az adott cucc hálózaton kommunikál.

Érdekes jelenség, hogy az okosdolgok egyre nagyobbak lesznek, az autó és az okosotthon után 2018 slágerének az okosváros ígérkezik. Ez azt jelenti, hogy a város teljes infrastruktúrája hálózatba van kötve, minden tele van szórva szenzorokkal, és minden rendszer minden mással együttműködik a közlekedéstől a közműveken át az egészségügyig. Ettől aztán az élet sokkal kényelmesebb, takarékosabb, biztonságosabb és hatékonyabb lesz. Ami persze még eléggé kísérleti fázisban működik csak, az okosítás csúcspontját jelenleg az autók jelenti, ahol most már tényleg a küszöbön áll a teljesen automatikus, önvezető modellek megjelenése – ami a jóslatok szerint nagyjából akkora változást fog hozni az életünkbe, mint az első autók megjelenése a 19. század végén. Nem csoda, hogy minden cég kezét-lábát törve igyekszik ott lenni a nagy áttörésnél.

A nagy okosdivat mögött olyan, jóval kevésbé szexin hangzó, de állati fontos technológiák állnak, mint az 5G, ami a mobilnetes elérést és a sávszélességet adja az egész alá, és az IoT, vagyis a dolgok internete, ami meg annyit tesz, hogy minden cuccot telerakunk szenzorokkal, és rákötjük a hálózatra. És persze minél több dolog csatlakozik a netre, annál nagyobb kihívás az egész hálózat biztonságának szavatolása, belegondolni is rossz, mi lesz, ha nemcsak a Facebook-oldalunkra vagy a telefonunkra leselkednek majd a hekkerek, de az autónkra, a lakásunkra vagy az egész városunkra is.

Kettő: MI nélkül mit érek én?

A mesterséges intelligencia minden tech-témánál jobban uralta tavaly a híreket, nem kis részben azért, mert tök jól lehet rettegni tőle, hogy mikor ébred öntudatra, és igázza le az emberiséget, mint a Mátrixban vagy a Terminátorban. Spoiler alert: erre még jó ideig nem lesz esélye, akkor sem, ha például a Google MI-jének ez a leigázás-dolog egészen jól megy már sakkban vagy góban.

A bulvár-MI híreinek árnyékában azonban, észre sem vettük, de a mindennapjaink része lett a valódi mesterséges intelligencia, ott van a telefonunkban, beszélgetünk vele a nappaliban. Jó, mi talán még nem, de angol nyelvterületen Alexa, Siri vagy a Google Asszisztens szinte családtagnak számít, és a trend csak most indul be igazán. Számítsunk arra, hogy 2018-ban gyakorlatilag mindenbe hangvezérlés kerül, ami árammal működik, és úgy érezhetjük majd magunkat, mint Vasember, aki éppen nem a világot menti meg, hanem a mesterséges intelligenciájával társalog.

2017-re eljutottunk addig, hogy az emberiség egyre több problémájáért az MI-t hibáztatja, és még többnek a megoldását az MI-től várja; hát ez szép kihívás 2018-ra az MI-fejlesztőknek. Az mindenesetre biztos hogy idén minden második kütyüt azzal akarják majd nekünk eladni, hogy mesterséges intelligencia dolgozik benne.

Három: Mindent magunkra aggatunk

A viselhető kütyük divatja jó pár éve tart, és most jutott el addig, hogy nagyjából kiderült, mi az, aminek nem sok értelme van (például okosszemüvegek), és mi az, amire vevő a nép (például fitneszkütyük, okosórák). Ebből adódóan most jön az igazi dömping, az árakat a kínaiak a filléres kategóriába nyomják le, és semmilyen ruhadarab, kiegészítő és sporteszköz nem kerüli el, hogy belekerüljön pár szenzor, és nekiálljon a telefonunkkal kommunikálni. A fókuszba egyre inkább az egészségügyi jellemzőket monitorozó kütyük kerülnek, okospizsamából okoscipőbe fogunk bújni és vissza. Nem vicc: a CES-en külön konferencián mutatják be legújabb eredményeiket a high-tech cuccokkal segített alvás specialistái, az okos sporteszközöknek pedig egész napos bemutatójuk lesz. Úgy tűnik, a hordozhatóság szintet lépett, és viselhetőség lett belőle, és az ilyen kütyük veszik át most az olyan, kifulladó divathullámok helyét, mint a drónoké vagy a 3D-nyomtatásé.

Négy: virtuális most vagy soha

2016 a VR éve lesz! – ígérte a CES 2016 januárjában. Nem lett. 2017 már tényleg a VR éve lesz! – hangzott az ígéret tavaly ilyenkor. Nem lett. Ezek után nem fogják elhinni, de a 2018-as CES egyik húzóneve és legtöbbször előforduló varázsszava megint csak a virtuális és beágyazott valóság. Jó kérdés, hogy ha eddig nem jött össze a világsiker egy Sony (Playstation VR), Samsung (Gear VR) vagy Facebook (Oculus) hátterével megtámogatva, akkor vajon miben bíznak azok, akik VR-ben utaznak 2018-ban is.

Alapvetően két dologban. Az egyik az ár: a százezer forint körüli premier VR-szemüvegek és a filléres Google Cardboard-alapú vacakok között most tömegével özönlenek az olcsó, de azért nem teljesen gagyi megoldások. A másik pedig, hogy a VR helyett egyre inkább az AR-re, vagyis a beágyazott valóságra kerül át a hangsúly, ami nem egy teljes virtuális környezetet rajzol körénk, hanem a valódi világba tesz bele hologramszerű, virtuális részeket. Ez a Pokémon Gónak egyszer már bejött, a csetprogramok 3D-s filtereinek bejön, az iPhone X animált, az arcunkkal együtt grimaszoló emojijainak, hát, mondjuk, hogy az se bukott meg, tehát a terep mindenképpen jobban elő van készítve, mint a VR-nek, aminek a sci-f- filmek ágyaztak meg, aztán persze hogy nem olyan lett a végeredmény, mint a moziban.

Arra mindenesetre nem mernénk nagyobb összegben fogadni, hogy a virtuális valóság idén megtáltosodik, és meghódítja az igazit, de ha a gyerekbetegségeit kinőtte a technológia, és értelmezhető árkategóriába kerül, rétegszórakozásként végre megvetheti a lábát a piacon.

Öt: csak a blokkláncainkat veszíthetjük

2017 legnagyobb technológiai érintettségű sztorija egyértelműen a bitcoin és a nyomában gombamód burjánzó kriptovaluták szárnyalása volt. Azt a részt most hagyjuk, hogy a virtuális pénzként vagy befektetésként van-e jövőjük ezeknek, a lényeg – amiben még a bitcoin legmegveszekedettebb kritikusai is egyetértenek –, hogy a blokklánc technológia, amire az egész épül, fantasztikus, és meg fogja változtatni a világot. A blokklánc tulajdonképpen egy óriási adatbázis, ami elosztott működésű (egy nagy hálózat sok tagja tárolja és tartja karban közösen), az összes saját változtatását nyilvántartja, visszaellenőrizhető, de anonim, nem hamisítható, decentralizált, senki nem irányítja, mert mindenki közösen irányítja. Ennek az első gyakorlati megvalósítása a kriptovaluták számláinak és tranzakcióinak tárolása, de az egész rendszer annyira grandiózus, robusztus és atombiztos, hogy biztosan egy csomó más mindenre is jó lesz még.

Akármi is történik 2018-ban a bitcoin árfolyamával (a teljes összeomlás ugyanúgy elképzelhető, mint a további szárnyalás), 2018 nagy kérdése a techvilágban az lesz, ki talál olyan területet, amit a blokklánc forradalmasítani tud. Jelenleg a bitcoin-aranyláz miatt tulajdonképpen a világon bármire rá lehet mutatni, ráültetni a blokkláncra, vagy csak azt mondani, blockchain, és garantált az elsöprő érdeklődés, de még nem tudni, tulajdonképpen mihez passzol igazán a technológia. Persze amikor 2019 elején visszatekintünk, majd rettenetesen forgatjuk a szemünket, hogy pedig mennyire egyértelmű volt, és hogyhogy nem nekünk jutott eszünkbe.

Borítókép: taiwani sakkozórobot. Fotó: Rob Lever / AFP.