Antal, Antónia
-1 °C
4 °C

Chemtrailt szórnak és víz alatt úsznak a drónok

48874EE7-ACF0-43A5-9A43-F91F68EFCD69
2018.01.12. 10:41

Ártalmatlan játéknak indult a hobbidrónozás, aztán villámgyorsan meghódította a filmipart, és mára akkora biznisz lett belőle, hogy a CES egyik óriáscsarnokát megtöltöttek a repülő szerkezetek. Az ismert brandek, mint például a DJI és a Yuneec mellett százszámra megjelentek kisebb-nagyobb gyártók a világ minden tájáról.

A kormányok hazánkban és más országokban is szigorúan szabályozzák a drónok röptetését, de ez nem állítja meg a gyártókat a fejlesztésben, sem pedig a felhasználókat abban, hogy ilyesmire szórják el a pénzüket.    

Képernyőfotó 2018-01-11 - 15.32.22.png
Fotó: Tello

A drónok többsége nagyjából ugyanazt tudja: repülni, fotózni és videózni. Persze ezeket az egyszerűbb kütyüket sem lehet ennyivel leírni, már a megfizethető kategóriában, sőt a gyerekeknek szánt típusok közt is találunk intelligens szerkezeteket. A kínai Ryze Tech által bemutatott Tello nevű robotban például a DJI és az Intel technológiái dolgoznak (olyannyira, hogy a DJI boltjában is kapható). Ez a drón ügyes trükköket tud, algoritmusok stabilizálják a repülését, van kamerája, és gyerekek

Scratch kóddal adhatják meg neki a repülési útvonalat, szóval a Tello a programozás oktatásában is bevethető.

Szintén az Intelhez köthető Volocopter, az emberszállító 18 rotoros gépezet. Ennél menőbb drón biztosan nem volt a CES-en, még egyszer leírom: embert szállít, autonóm pilótával, nincs helye kérdésnek azzal kapcsolatban, hogy ott van-e Volocopter a toplistán. Nem egészen olyan, mint amiket a Jetsons rajzfilmnen láttunk, az viszont nagyon is valószínű, hogy ilyesmi lesz a jövő taxija.

Már csak azt kell kitalálni, hogy a városokban miként lehet biztonságos leszállóhelyeket kialakítani, és az is biztos, hogy európai szűk utcákban nem parkolnak le a járda szélére egy ilyen drónnal. Az sem egyértelmű, hogy jó-e nekünk a légitaxizás, mert ha az utak helyett a levegőben lesz ugyanannyi jármű, azzal nem jutunk sokkal előrébb. Legfeljebb magasabban lesznek a balesetek.

Sokat elmond a drónozás fejlődési irányáról, hogy a CES-en megjelent az első helikoptergyártó vállalat is, a Bell, és bemutatta az elképzelését az önjáró személyszállítás jövőjéről. A virtuális valóságot használó videóban körbenézhetünk a megrajzolt képzeletbeli helikopterükben, ami ugyanolyan szórakoztató funkciókkal van teletömve, mint az egyelőre szintén csak képzeletbeli önjáró autók.

A Bellnek már csak arra kell választ adnia, hogy az önjáró utasszállítói mennyivel lesznek jobbak a mai helikoptereknél. Az utóbbikat ugyanis elég sokan utálják a zajos működésük miatt (nemcsak a Bellét, hanem mindegyik gyártóét), főleg azokban a városokban, ahol a gazdagok körében egészen hétköznapi dolog a helikopterezés, és nemcsak olyan szégyellnivaló úri huncutság, mint mifelénk. Szóval akár önvezető lesz a jövő helikoptere, akár nem, a halk és környezetbarát működés fontos lenne.

Nem kevésbé hasznos, de annál bizarrabb látvány a permetező drón, amitől tutira sikítófrászt kap mindegyik fóliasisakos. Gondoljunk csak bele, ezentúl már repülő sem kell ahhoz, hogy chemtrailt húzzunk az égre, mert egy ilyen drón is a levegőbe tudja juttatni a toxikus kemikáliákat. Mi meg reménykedjünk, ugye, hogy csak a rovarokra és gyomokra káros vegyi anyagokról van szó.

Az agráriparba olyan régi motorosok is beszálltak, mint a Yamaha. Bocs, de ez nem vicc, tényleg vannak a cégnek tartállyal felszerelt, helikopterre hasonlító drónjai. Már várjuk, hogy Hollywood mikor csap le a lehetőségre, hogy egy eszement üldözős jelenetben permeteződrónon kapaszkodó Sebastian Stan nyomába eredjen Robert Downey Jr.

Persze a Yamahának vannak ennél sokkal látványosabb dolgai is, például az önjáró motorkerékpár, ami önmagában ugyan nem drón, de elvileg kifejlesztettek hozzá egy robotot is, és ez már egészen olyan, mintha egy Terminátor remake forgatására készülnének.

Azt is tudni kell még a drónokról, hogy nemcsak fölfelé tudnak eltávolodni a felszíntől, hanem lefelé, a víz mélyére is. Kedvencünk a Szenillánál is egyszerűbb Biki, a Robosea műhelyéből. Egy halakéra emlékeztető farokúszó hajtja előre, és a süllyedését rendkívül egyszerűen oldották meg: a testén belül áthelyezik a tömegközéppontját.

 Akár 60 méter mélyre is le tud úszni a Biki, és a mindössze 3180 mAh-s aksijával 90-120 percen át tud a vízben csapkodni, miközben a beépített 4K kamerájával filmeket rögzít.

A Robosea kifejlesztett egy oktatásban felhasználható készletet, és bár a Robolab-Edu nevű drónnak csak HD felbontású kamerája van, a fedélzetén hőmérsékletet, PH-szintet és oxigénszintet mérő műszerek is helyet kaptak, hogy a tanulók vízminőséget mérő appokat tudjanak kifejleszteni. 

A CES drónokat bemutató pavilonjában egyetlen megnyugtató tényt állapíthattunk meg, hogy ezek a robotok egyelőre nem elveszik a munkát, hanem rengeteg mérnöknek adnak lehetőséget, hogy megvalósítsák az álmaikat. 

(Borítókép: Index)