Judit
3 °C
7 °C

Bíróság mondta ki: törvénytelen volt a brit titkosszolgálati megfigyelés

GettyImages-558234585
2018.01.31. 12:02

Az Egyesült Királyság fellebbviteli bírósága egy jogvédő szervezetek által kezdeményezett polgári peres eljárás ítéletében kimondta, hogy az évek óta kritikák kereszttüzében álló korábbi megfigyelési törvény elfogadhatatlan, ugyanis ez a telefonos és internetes kommunikáció lehallgatását korábban lehetővé tévő szabályozás az elfogadhatónál sokkal tágabb jogköröket biztosított a hatóságoknak – írja az ITcafé.

A brit titkosszolgálatok és rendőrségi szervek tömeges megfigyelési gyakorlatát már régóta támadják a kritikusok:

  • Még 2016 tavaszán kerültek nyilvánosságra a 17 éven át tartó tömeges megfigyelési gyakorlat visszásságai, amelyekről 2016 októberében a titkosszolgálatok hatáskörét vizsgáló brit törvényszék ki is mondta, hogy jogszerűtlen volt: a titkosszolgálatok közel két évtizeden át, egészen 2015-ig megfelelő biztosítékok nélkül gyűjtötték és tárolták a brit állampolgárok személyes adatait, és ezt a tevékenységüket senki nem felügyelte kellő szigorral.
Kapcsolódó

Itt a bizonyíték a brutális mértékű titkos brit megfigyelésre

Több száz dokumentumot kellett kiadnia a kormánynak. Kirajzolódik belőlük az utóbbi évtizedek tömeges és kiterjedt titkosszolgálati adathalmozása.

  • Ennek a helyébe lépett 2015-ben a már egy évvel korábban gyorsjavításként elfogadott – és 2016 végén hatályát vesztett – Data Retention and Investigatory Powers Act (DRIPA, nagyjából: adatmegőrzés és vizsgálati hatáskörök törvénye). Ez arra kötelezte a telekommunikációs cégeket, hogy 12 hónapon át megőrizzék a kommunikációs metaadatokat (vagyis nem a kommunikáció tartalmát, hanem hogy ki, mikor, kivel, hol, hányszor, mennyi ideig kommunikált).
  • Erről az Európai Unió Bírósága (EUB) már 2016 decemberében kimondta, hogy uniós jogba ütközött. A döntés szerint a jogszabály által lehetővé tett általános és megkülönböztetés nélküli adatmegőrzés nem fér össze az EU-s joggal, mert meghaladja a feltétlenül szükséges mértéket, és nem tekinthető indokoltnak egy demokratikus társadalomban, ahol adatgyűjtést és -megőrzést csak célzottan, jól meghatározott bűnüldözési céllal lehet folytatni.
  • Most a brit fellebbviteli bíróság is a DRIPA-ról mondta ki, hogy a szabályozás féloldalas: túlságosan könnyűvé teszi a megfigyelést, a hatóságokat kevéssé vagy egyáltalán nem korlátozza, illetve nincsenek elégséges módon felhatalmazva olyan független testületek, amelyek jóváhagynák a lehallgatásokat, megfigyeléseket, így megvan az esélye a korlátlan adatgyűjtésnek.

Bár ez az ítélet a jogvédők újabb győzelme, valójában messze még a történet vége. A brit parlament ugyanis már 2016 novemberében elfogadta, és részben az év decemberétől életben is lépett a Szaglászók Engedélyének csúfolt új megfigyelési törvény, az Investigatory Powers Act, amely az eddiginél is nagyobb hatásköröket biztosít a titkosszolgálatoknak a tömeges adatgyűjtésre.

A törvény ellen még tervezetkorában sok jogvédő szervezet tiltakozott, meg a nagy techcégek is az Apple-től a Facebookon át a Google-ig. Most, a friss bírósági ítélet birtokában a jogvédők ennek a törvénynek a módosítását követelik a kormánytól, bár erre továbbra se mutatkozik túl sok esély.

(Borítókép: A GCHQ (Government Communications Headquarters) bázisa Nagy-britanniában - fotó:  Education Images /UIG / Getty Images Hungary )

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?