Aladár, Álmos
-1 °C
3 °C

Félszemű óriás az új kínai lopakodó, a J–20

000 Hkg4449265
2018.02.14. 11:59
Már működőképes az ötödik generációs kínai vadászgép, a J–20, de a szakértők szerint van egy komoly hátránya. Mivel nem sikerült kifejleszteni a végleges hajtóműveket, most csak egy helyettesítő motorral repülhet.

A kínai lopakodó vadászgép, a J–20 bevezetését többször el kellett halasztani, mert nehézségek támadtak a hajtómű fejlesztésénél. A légierő úgy döntött, hogy átmenetileg egy kisebb teljesítményű hajtóművet használjanak a J–20-hoz – de a gép így nem tudja a maximumot nyújtani. Még nem.

A Csengdu J–20-at először 2011-ben láthatta a világ, amikor bemutatták a Kínába látogató akkori amerikai védelmi miniszternek, Robert Gatesnek. A kínai űripari fejlesztő, a Csengdu Repülőgépgyártó Vállalat még a kilencvenes években kezdte meg egy nehézsúlyú lopakodó vadászgép fejlesztését. A J–XX kódnevű gép várható fejlettsége megdöbbentette a szakértőket, akiknek meggyőződése volt, hogy Kínának nincsenek meg a szükséges műszaki eszközei egy ilyen kaliberű gép fejlesztéséhez.

Nem is tévedtek túl nagyot. A kínai űripar évtizedeken át küszködött azzal, hogy olyan hajtóművet fejlesszen, ami felveheti a versenyt a nyugati és orosz hajtóművekkel. A hidegháború alatt a kínai hajtóműtervezés gyakorlatilag nem létezett; csak szovjet repülőgépmotorokat koppintottak. A nyolcvanas években úgy tűnt, hogy a katonai eszközök importja segíthet a felzárkózásban, de az 1989-es Tienanmen téri mészárlás után a nyugati hatalmak katonai embargó alá helyezték az országot, így Kínának más utat kellett keresnie.

A ma rendszerben álló, körülbelül 10 darab J–20-as hajtóműve az orosz gyártmányú Saturn AL–31F motorokra épül. Átmeneti megoldásnak ez is megteszi, de ha a kínai-orosz kapcsolatok fagyosabbá válnak, nehéz lesz rendszerben tartani a gépeket. Az oroszok egyébként is inkább egészben szeretik eladni a gépeiket, nem alkatrészként, mert így nagyobb profitot zsebelhetnek be.

A South China Morning Post nemrég arról írt, hogy Kína már fejleszti a saját gyártású motorját a J–20-hoz, de a WS–15 kódnevű hajtómű a mostani formájában nem megbízható, így nem is vethető be. (Egy 2015-ös földi tesztelésen állítólag felrobbant egy WS–15.) A lap szerint a J–20-at a Tajhangként is ismert, WS–10B kódnevű hajtóművel fogják használni, amíg a WS–15 fejlesztése be nem fejeződik.

Nem lenne példátlan, hogy egy már elkészült, hadrendbe állított vadászgép hajtóművét menet közben cseréljék. Az F–14 Tomcat például eredetileg Pratt & Whitney TF30 típusú hajtóművekkel repült, ami kisebb tolóerőt szolgáltat és kevésbé megbízható, mint az egy évtizeddel később bevezetett General Electric F110.

De a gyengébb hajtómű a J–20 teljesítményére is kihat. A WS–10B gyenge ahhoz, hogy a hangsebességnél gyorsabban repüljön – csak akkor, ha maximális üzemanyag-fogyasztás mellett csúcssebességen hajtják. Ez viszont azzal jár, hogy a J–20 nem repülhet túl messzire utántöltés nélkül, mert teljes gázzal repülve gyorsan kifogy belőle az üzemanyag. A kisebb teljesítmény miatt a J–20 ráadásul komoly hátrányból indul a légi összecsapásokban, ahol a sebesség az egyik legfontosabb tényező. Ennek ellenére csak idő kérdése, hogy elkészüljön a WS–15-ös hajtómű – és akkor Kína tényleg egy félelmetes teljesítményű vadászgéppel fog gazdagodni.

A lopakodók történetét nemrég ebben a képes cikkben mutattuk be.

(Popular Mechanics | LiveScience | South China Morning Post)