Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Félszemű óriás az új kínai lopakodó, a J–20

000 Hkg4449265
2018.02.14. 11:59
Már működőképes az ötödik generációs kínai vadászgép, a J–20, de a szakértők szerint van egy komoly hátránya. Mivel nem sikerült kifejleszteni a végleges hajtóműveket, most csak egy helyettesítő motorral repülhet.

A kínai lopakodó vadászgép, a J–20 bevezetését többször el kellett halasztani, mert nehézségek támadtak a hajtómű fejlesztésénél. A légierő úgy döntött, hogy átmenetileg egy kisebb teljesítményű hajtóművet használjanak a J–20-hoz – de a gép így nem tudja a maximumot nyújtani. Még nem.

A Csengdu J–20-at először 2011-ben láthatta a világ, amikor bemutatták a Kínába látogató akkori amerikai védelmi miniszternek, Robert Gatesnek. A kínai űripari fejlesztő, a Csengdu Repülőgépgyártó Vállalat még a kilencvenes években kezdte meg egy nehézsúlyú lopakodó vadászgép fejlesztését. A J–XX kódnevű gép várható fejlettsége megdöbbentette a szakértőket, akiknek meggyőződése volt, hogy Kínának nincsenek meg a szükséges műszaki eszközei egy ilyen kaliberű gép fejlesztéséhez.

Nem is tévedtek túl nagyot. A kínai űripar évtizedeken át küszködött azzal, hogy olyan hajtóművet fejlesszen, ami felveheti a versenyt a nyugati és orosz hajtóművekkel. A hidegháború alatt a kínai hajtóműtervezés gyakorlatilag nem létezett; csak szovjet repülőgépmotorokat koppintottak. A nyolcvanas években úgy tűnt, hogy a katonai eszközök importja segíthet a felzárkózásban, de az 1989-es Tienanmen téri mészárlás után a nyugati hatalmak katonai embargó alá helyezték az országot, így Kínának más utat kellett keresnie.

A ma rendszerben álló, körülbelül 10 darab J–20-as hajtóműve az orosz gyártmányú Saturn AL–31F motorokra épül. Átmeneti megoldásnak ez is megteszi, de ha a kínai-orosz kapcsolatok fagyosabbá válnak, nehéz lesz rendszerben tartani a gépeket. Az oroszok egyébként is inkább egészben szeretik eladni a gépeiket, nem alkatrészként, mert így nagyobb profitot zsebelhetnek be.

A South China Morning Post nemrég arról írt, hogy Kína már fejleszti a saját gyártású motorját a J–20-hoz, de a WS–15 kódnevű hajtómű a mostani formájában nem megbízható, így nem is vethető be. (Egy 2015-ös földi tesztelésen állítólag felrobbant egy WS–15.) A lap szerint a J–20-at a Tajhangként is ismert, WS–10B kódnevű hajtóművel fogják használni, amíg a WS–15 fejlesztése be nem fejeződik.

Nem lenne példátlan, hogy egy már elkészült, hadrendbe állított vadászgép hajtóművét menet közben cseréljék. Az F–14 Tomcat például eredetileg Pratt & Whitney TF30 típusú hajtóművekkel repült, ami kisebb tolóerőt szolgáltat és kevésbé megbízható, mint az egy évtizeddel később bevezetett General Electric F110.

De a gyengébb hajtómű a J–20 teljesítményére is kihat. A WS–10B gyenge ahhoz, hogy a hangsebességnél gyorsabban repüljön – csak akkor, ha maximális üzemanyag-fogyasztás mellett csúcssebességen hajtják. Ez viszont azzal jár, hogy a J–20 nem repülhet túl messzire utántöltés nélkül, mert teljes gázzal repülve gyorsan kifogy belőle az üzemanyag. A kisebb teljesítmény miatt a J–20 ráadásul komoly hátrányból indul a légi összecsapásokban, ahol a sebesség az egyik legfontosabb tényező. Ennek ellenére csak idő kérdése, hogy elkészüljön a WS–15-ös hajtómű – és akkor Kína tényleg egy félelmetes teljesítményű vadászgéppel fog gazdagodni.

A lopakodók történetét nemrég ebben a képes cikkben mutattuk be.

(Popular Mechanics | LiveScience | South China Morning Post)