Mától kevésbé idegesítő az internet

Ahhoz képest, hogy milyen szinten forgathatja fel az egész internetet, a Google nem igazán verte nagydobra: február 15-tel a Chrome böngészőkben bekapcsolják a reklámszűrőt, és az blokkolni fogja a hirdetések megjelenítését, olyan oldalakon, ahol a reklámok a Google-nek nem tetszenek (pontosabban a Coalition for Better Ads iparági szövetségnek, aminek a Google is oszlopos tagja). A nem tetsziket itt a lehető legszorosabb értelemben kell venni: azokat a reklámokat fogják letiltani, amik rondák és idegesítőek.

A Chrome-ot jelenleg az internetezők 55-60 százaléka használja (attól függően, hogy ki méri), szóval ha egy reklámot ez a böngésző nem jelenít meg, az gyakorlatilag halálra van ítélve. A hirdetések kinyírása szigorúan esztétikai alapon megy, és olyan megoldások vannak a célkeresztben, amiket tényleg mindenki utál: automatikusan, hanggal induló videók, felugró ablakok, egész képernyőt elfoglaló, visszaszámlálás után eltűnő óriásbannerek és hasonlók (a teljes és aktuális halállista itt böngészhető). Ha egy oldalon túl sok a gagyi hirdetés, arra a Google ledobja az atomot: az összes reklámját blokkolni fogja (a cég Chrome ad filteringnek hívja ezt).

Bár valószínűleg megpróbálnak majd technikai kiskapukat keresni a rendszeren (mondjuk nem azonnal indul egy videó, csak ha három centit mozgatta a felhasználó az egeret az oldalon), azt jó eséllyel kimondhatjuk, hogy senki nem fog olyan hirdetési formákért fizetni, amiről tudja, hogy bármikor feketelistára kerülhet a legnépszerűbb böngészőben. Ahogy azt is, hogy ha a gyakorlatban sikeresnek látszik a Chrome kísérlete, villámgyorsan fog hozzá csatlakozni a Safari, az Internet Explorer, meg a Firefox is, amivel már tulajdonképpen a világ összes internetezője le van fedve.

Az internet tehát egy szebb és kevésbé frusztráló hellyé válik, aminek csak örülni lehet. Viszont a sztorinak itt nincs vége, sőt, az igazán izgalmas az, hogy ha ez beválik, mi lehet a következő lépés.

Adja magát ugyanis a kérdés, hogy ha arra hivatkozva ki lehet tiltani egy reklámot az internetről, hogy az nem szép, akkor azért meg pláne illene blokkolni, ha egy reklám tartalma konkrétan illegális. Biztosan ön is találkozott már az „5 nap alatt megtanulhatsz angolul”, „Havi 20 ezer eurót kereshetsz ezzel a befektetési rendszerrel”, vagy „Fogyás, ami megrémíti az orvosokat! Ez a furcsa módszer 26 kiló zsírtól szabadít meg egy hét alatt” típusú reklámokkal. Ezeket ki lehet röhögni, lehet bosszankodni rajtuk, vagy azon elmélkedni, hogy ki az a hülye, aki bedől nekik, de azt látni kell, hogy egytől egyig ordító átverések. És többek között azért a neten nyomulnak, mert bármilyen, kicsit is jobban szabályozott reklámpiacon lecsapna rájuk a fogyasztóvédelem, a gazdasági versenyhivatal, és hülyére büntetné őket.

Hát, az két szinten is csodálatos lenne, egyrészt egy csomó hiszékeny embert megmentene attól, hogy átverjék és kifosszák őket, másrészt az álhíroldalakat vágná el a legfontosabb bevételi forrásuktól. Sőt, szinte az egyetlen bevételüktől: amikor legutóbb az ilyen reklámokkal foglalkoztunk, a szúrópróbaszerűen kiválasztott magyar három álhír-, gyűlöletpropaganda-, és áltudomány-portál hirdetéseiből 98 százlék volt első ránézésre is könnyen beazonosítható átverés.

A kérdés az, hogy ezt mennyire tudná a Google algoritmusokra bízni. A ronda hirdetéseknél egyszerű a dolog, csak pár technikai paramétert és megoldást kell keresni, méreteket, új ablak nyitását, videó indítását, ilyesmik. Egy reklám tartalmát elemezni egy algoritmusnak egyáltalán nem olyan triviális, mint egy kicsit is rutinos embernek, aki csak ránéz, és óriási biztonsággal kiszúrja a kamut. Tiszta szerencse, hogy a Google-nek erre már kiépített rendszere, ami a a saját hirdetéskiszolgáló szolgáltatását, az AdSense-t igyekszik tisztán tartani. Több száz ember, mesterséges intelligencia; évi több százmillió csaló reklámot szűrnek ki, és több tízezer, ezekhez kapcsolódó weboldalt lőnek le. Elvileg úgy tűnik, nagyrészt csak elhatározás kérdése lenne, hogy ezt kiterjesszék az összes többi hirdetésre is, és a böngésző szintjén emeljenek szűrőt a csalók elé.

És itt kezdődnek a problémák.

Egyrészt az már alapban elég rosszízű, amikor egy hatalmas piaci fölényben levő cég kezdi el írni az adott piac játékszabályait. Márpedig a Google a böngészők mellett az online hirdetési piacon is a legnagyobb, 40 százalék körüli a részesedése. A mostani kezdeményezés kicsit olyan, mintha a világ legnagyobb tévégyártója lenne egyben a világ legnagyobb reklámügynöksége is, és a tévéibe beépítene egy rendszert, ami az összes csatorna összes műsorából kitakarja azokat a reklámokat, amik nem tetszenek neki.

Másrészt, ha megvizsgáljuk, hogy az álhíroldalak milyen hirdetéskiszolgáló rendszerekkel dolgoznak, azt látjuk, hogy minden erőfeszítés ellenére a leggyakoribb éppen a Google Adsense. Ez persze főleg a puszta méretéből adódik, de ennek ellenére elég visszás lenne a Google-től a kisebb, direkt átverős hirdetésekre specializált szolgáltatókat kitiltani, amik papíron a saját konkurensei, ráadásul kevesebb kamu hirdetéssel szemetelik össze a netet, mint maga a Google.

Vannak tehát még legyűrendő problémák bőven, de az első lépés az internet kitakarítása felé most megtörténik, örüljünk egyelőre ennek.

A cikk írásakor megkerestük a Google hazai képviseletét is. Ők egyrészt azt szerették volna hangsúlyozni, hogy a hirdetéseket érintő változásokat nem kizárólag a Google dolgozta ki, hanem az említett szövetség egy 25 ezer felhasználóval végzett kutatás segítségével, másrészt azt, hogy a cég tájékoztatta a felhasználókat a Chrome ad filteringről fél évvel ezelőtt. Az érintetteknek tehát volt idejük felkészülni, és azon oldalaknak, amik korábban elbuktak volna a szűrőn, ma 37 százalékuk már megfelelő hirdetéseket használ. Tehát majdnem kétharmaduk még mindig nincs rendben, de ők a következő 30 napban még korrigálhatnak. A cég válaszában leírta még, hogy

az adblockerek a szabad internet teljes modelljének működését kockáztatják. A Google véleménye szerint mindez kizárólag a felhasználói élményen alapszik, amíg tehát a felhasználó ezekkel az említett reklámokkal találkozik, ad blocking létezni fog. Célunk, hogy fejlesszük a felhasználói élményt és ha sikeresek vagyunk, Chrome filteringre nem lesz szükség. 

Te még nem vagy Youtube-sztár? Már nem is leszel!

A Google másik nagy, szintén most induló hadjárata a YouTube-ot érinti, ami a változatosság kedvéért szintén toronymagas piacvezető a maga szegmensében, és mellesleg az egész internet második-harmadik legnagyobb látogatottságú oldala (az első maga a google.com, a dobogóra még a Facebook fér fel, méréstől függő fokra). A YouTube amellett, hogy a fiatalabb korosztályoknál simán átvette a tévé szerepét, az utóbbi hónapokban egyik botrányból a másikig botladozik. Volt már balhé a gyerektartalmak közé keveredő horrorisztikus videókból; a terroristák és gyűlöletcsoportok videói mellé kerülő reklámokból; a legnépszerűbb youtuber megnáculásából, majd a YouTube ellen a YouTube-on folytatott keresztes hadjáratából; a másik legnépszerűbb youtuber válogatott kreténségeiből (az egyik videójában egy öngyilkos holttestét mutogatta a jellemzően 8-14 év közötti közönségének, amiért aztán töredelmesen bocsánatot kért, hogy utána a következő videóján döglött patkányokat kínozzon sokkolóval); és felmerült az is, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány orosz manipulációjának is lehetett youtube-os szála.

A Google persze próbálta oltani a tüzet, ezrével törölt videókat, büntetéseket szórt a meghülyülő tinisztárok közé, csatornákat vont ki a hirdetési programjából, de a reklámozók bizalma ezzel együtt is megroppant. Tavaly több mint 250 cég vonta vissza átmenetileg a youtube-os hirdetési kampányait, néhány napja pedig az egész globális reklámpiac egyik legnagyobb megrendelője, az évi 10 milliárd dollárt (ez nagyságrendileg Magyarország egy éves EU-s támogatása) elhirdető Unilever lebegtette meg, hogy kivonul a YouTube-ról, mert ott vállalhatatlan tartalmak mellett jelennek meg a reklámjai.

A Google végül a YouTube gyökeres megreformálásával reagált a jelenségre. Februártól kezdve

• A sokszorosára emelkedik a léc, amit ahhoz kell átugrani, hogy valaki YouTube-partner legyen, és részesüljön a reklámbevételből. Eddig ehhez elég volt, ha a videóinkat összesen 10 ezren megnézték, mostantól ezer feliratkozó kell a csatornára, és 4000 órányi videólejátszás az elmúlt egy évben.
• Minden videót, ami a partnerprogramon belül jelenik meg, emberi moderátor fog megnézni, és kidobni, ha az nem vállalható. Ehhez 10 ezer embert vesz fel a Google.
• Nem törlik vagy tiltják őket, de külön jelölést kapnak az összeesküvés-elméleteket bemutató videók.
• Szintén figyelmeztető jelölést kapnak azok a videók, amiknek a készítői mögött valamilyen kormányzati forrás van, bármilyen országból. Ez kicsit az itthon nagy vihart kavart “külföldről támogatott ügynök” civil szervezetek esetére emlékeztet, csak persze pont fordított előjellel.

A cél láthatóan a hirdetők megnyugtatása: ne izgulj, a reklámod garantáltan korrekt és ellenőrzött tartalom mellett fog csak megjelenni, hagyd csak nálunk a pénzedet a legnagyobb lelki békével. Cserébe pedig kinyírja a kicsi, amatőr, a videókkal csak aprópénzt kereső csatornák tömkelegét. Vagyis hát nem kinyírja őket, lelkesedésből lehet tovább csinálni, de pénzt ne reméljenek belőle. És azt se, hogy valaha igazán nagyra fognak nőni, olyan magas lett a bekerülési küszöb a pénzes csatornák közé, amit csak nagyon-nagyon kitartó videózással és/vagy mázlival lehet elérni.

(Ráadásul a partnerprogram sem fizet már úgy, mint régen: több tízmilliós össznézettségű magyar csatornák gazdái panaszkodnak, hogy igazából csak a külön bizniszekből, termékmegjelenítésekből, szponzoroktól van pénzük, a hirdetési bevétel elhanyagolható.)

Ez persze tudatos a YouTube részéről: azzal, hogy a legkisebbeket kiszórják a partnerprogramból, kezelhető mennyiségűre hozzák az emberi moderátorokkal átnézetendő tartalmat, és így talán minőségileg is kordában tudják tartani azt. A YouTube egyre inkább egy óriási tévétársaságra emlékeztet, ami csak a nagy nézettségű, profi csatornáival törődik. Csak hogy lássuk az arányokat: a partnerprogramból kiesők 99 száaléka évi 100 dollárnál kevesebbet keresett a reklámokon, viszont a benn maradók voltak a felelősek a reklámmegjelenések 95 százalékáért. Kevesebb adminisztráció, kevesebb felügyelnivaló, cserébe minimálisan csökkenő reklámfelület - a cég szempontjából maximálisan érthető a változtatás.

Persze az, hogy a kicsit számára nagyon megnehezítik a reklámpénz elérését, még nem jelenti azt, hogy teljesen lehetetlenné teszik azt. Még az is lehet, hogy ezzel csak a versenyt fogják ösztönözni, és tényleg csak a legjobb, legszórakoztatóbb és legkreatívabb videósok fognak a reflektorfénybe kerülni. Az mindenesetre biztos, hogy a YouTube történetében ezzel új fejezet kezdődik, lezárul a vadnyugat és az aranyláz kora, aztán hogy mi jön helyette, azt majd meglátjuk.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)