Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mintha a beteg testében tapogatna az orvos

2018.03.12. 15:53

A szív- és érrendszeri megbetegedések egész Európában a vezető halálokok között szerepelnek. Az elmúlt években a kardiológiai műtéti technikákban jelentős fejlődés történt, és egyre több az úgynevezett endoszkópiás, illetve azon belül a laparoszkópiás – a has felnyitása nélküli, a hasüreg és medenceüreg diagnózisát és operációját mindössze apró bevágásokkal lehetővé tévő – eljárás.

Ez az egyszerűbb műtét a betegnek is kevésbé megterhelő fizikailag. A jelenleg használatos beavatkozásoknál azonban az orvos nem érzékelhet mindent, például nem tapinthat, hiszen monitoron látott képek alapján dolgozik, így ez a kímélőbb eljárás sok esetben eddig nem volt alkalmazható.

Most magyar és lengyel kutatók olyan eszközt fejlesztettek ki, amelynek segítségével a műtétet végző orvos „virtuális tapintásra” tesz szert.

Az FRK (Fundacja Rozwoju Kardiochirurgii – Kardiológiai Sebészeti Alapítvány) MIS műtéti robotcsalád, a Polish RobinHeart smart laparoszkópiás eszközébe építve és a műtőrobot vezérlő rendszerébe integrálva, sikeresen mutatták be a mesterséges tapintás-érzékelés és az erőinformáció visszacsatolhatóságát.

A csapat tapintási és erőinformációk visszajelzésére katéterbe építhető többelemes nyomásmérőt és ultrahangos képalkotó rendszert, illetve a laparoszkóp csipeszébe integrált erő- és nyomásmérő eszközöket fejlesztett. Ezek a rendkívül kisméretű apparátusok teszik lehetővé, hogy a laparoszkópiás beavatkozások során több információ jusson el a műtéti területről a sebészhez. A tesztek alapján a sebészeti robotok segítségével költséghatékonyabbá, betegbarátabbá tehetők a minimális sebészeti beavatkozással járó műtétek, ráadásul az eljárással várhatóan a betegek túlélési esélyei is javulnak – áll az MTA Indexhez eljuttatott közleményében.

Laparoszkóp csipesz hegyébe épített tapintásérzékelő
Laparoszkóp csipesz hegyébe épített tapintásérzékelő
Fotó: MTA EK MEMS

A magyar csoportot az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) koordinálta és biztosított hazánkban egyedülálló mikrotechnológiai tudásbázissal rendelkező laboratóriumot. A magyar kutatók mikromechanikai erőérzékelők elektromechanikai integrációjának kidolgozásával vettek részt a projektben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a demonstrációs laparoszkóp csipesz és a jelfeldolgozó elektronika kidolgozását végezte, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája a fejlesztett eszközök tesztelésének orvostechnikai hátterét biztosította, a nemzetközi konzorciumot pedig a Philips vezette.

Fejlesztéseink elsődleges célja az volt, hogy erővisszajelzést, virtuális tapintásérzetet tudjunk biztosítani az operációt végző sebésznek. Összességében elmondhatjuk, hogy sikerült az általunk fejlesztett érzékelő és jelfeldolgozó rendszert – a jelkiértékelő algoritmust is beleértve – integrálni egy robot vezérlőrendszerébe, és ezzel kétirányú irányítás/erő visszacsatolás funkciót, vagyis kétirányú ember-gép kapcsolatot létrehozni sebészeti robot alkalmazásban

– mondta Fürjes Péter projektvezető, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet, BioMEMS csoport vezetője. 

„Meggyőződésünk volt, hogy ha megvizsgáljuk és demonstráljuk a különböző érzékelési lehetőségek alkalmazhatóságát a minimálisan invazív műtéti, valamint katéteres rendszerekben és műtéti robotokban, bizonyos mértékig visszaadhatjuk a műtétet végző sebész számára az elvesztett közvetlen érzékelési funkciókat” – tette hozzá Fürjes Péter.