Konrád, Tivadar
9 °C
23 °C

A világ legnagyobb hatalmú embere hadat üzent a világ leggazdagabb emberének

GettyImages-471906878
2018.04.06. 18:32

A Facebook egyre súlyosbodó adatvédelmi botrányának árnyékában ugyan hajlamosak vagyunk kevésbé figyelni rá, de egy másik techóriásra is alaposan rájár a rúd mostanában. A Facebook nagyjából 80 milliárd dollárt bukott a tőzsdén március közepe óta, mert kiderült, több tízmillió felhasználójának a személyes adatait hagyta illetéktelen kezekbe kerülni.

Az Amazon értékéből viszont csak a húsvéti hosszú hétvégén 60 milliárd füstölt el, csupán azért, mert Trump hisztizett egy sort Twitteren, és pár amerikai lap megírta, hogy mennyire utálja az Amazont, illetve személyesen annak vezérét, Jeff Bezost. Aki mellékesen a világ leggazdagabb embere, többször forgatta fel a techvilágot, mint Steve Jobs óta bárki, és csak Elon Musk fogható hozzá rocksztárságban az összes szilícium-völgyi cégvezér között.

Vagyis Trump most olyasvalakibe kötött bele, aki sok szempontból magasabb súlycsoportban játszik, mint ő maga. És itt látszik igazán, mekkora hatalma van az amerikai elnöknek: pár szavával képes a világ egyik legnagyobb cégét, ha nem is térdre kényszeríteni, de megrendíteni. De ugyan mi oka lehet erre?

A vádirat

Trump vádjai az Amazon és Bezos ellen számosak, és súlyosak. Nagyjából négy pontban foglalhatók össze:

  • Az Amazon különféle trükkökkel elkerüli az adófizetést, amivel súlyos károkat okoz Amerikának.
  • Az adótrükközés miatt intenzíven tud terjeszkedni, sorra nyírja ki a hagyományos bolthálózatokat, tízezerszámra téve munkanélkülivé embereket, az online kereskedelem piacán pedig visszaél a monopolhelyzetével.
  • Az amerikai postától kicsikart kedvezményes csomagszállítási tarifáival újabb milliárdos veszteséget okoz az államnak.
  • Bezos a 2013-ban felvásárolt Washington Postot, az egyik legjelentősebb amerikai napilapot politikai fegyverként használja Trump ellen.

Fehér házi források azt mondják, Trump folyton az Amazonnal foglalkozik, miközben a Facebook körüli helyzet teljesen hidegen hagyja. “Csak azt keresi, hogy tudna kibaszni vele” – fogalmazott a Variety  egyik forrása, “Megszállottja lett az Amazonnak” – így az egész balhét kirobbantó Axios, ami abból vezeti le Trump ellenszenvét, hogy az ingatlanbizniszből érkezett, sok szempontból az 50-es éveket idealizáló, régivágású üzletember számára az Amazon testesít meg mindent, ami elpusztítja ezt a világot: az újhullámos, modern, internetre építő, hagyományokat nem tisztelő betolakodót. Aminek az elsődleges bűne az, hogy átveszi a hagyományos boltok, nagyáruházak, plázák helyét, ami persze nem tesz jót az ingatlanüzletnek.

Trumpot ijesztően könnyű manipulálni (számtalan példa van arra, hogy saját véleményeként twittelt ki olyan dolgokat, amiket a Fox Newson hallott pár perce), és az Amazon hódítása az ingatlanbefektetői világban, ahol évtizedeken keresztül szocializálódott, komoly frusztrációt okoz. A Forbes becslése szerint Trump ingatlanbirodalmának 400 millió dollárral csökkent az értéke egy év alatt, csak mert a híres manhattani bevásárlóutca, az Ötödik sugárút környékén bezuhantak az ingatlanárak.

Hogy megértsük, mi is történik Trump sokadik háborújában, és hogy személyes sértettségből mennyire tud az elnök megszívatni egy óriáscéget, érdemes végigvenni, hogy vajon mennyire megalapozottak a vádjai. Előtte még érdemes leszögezni, hogy mindettől függetlenül az Amazon egy sok szempontból szörnyű cég, ami olykor kapcarongyként kezeli az alacsonyabb státuszú alkalmazottait, Bezos pedig egy beteges munkamániás, irányításfüggő, borzalmas főnök, akitől rettegnek a beosztottjai. Mondjuk ezek miatt pont nem kap az elnöktől hideget-meleget.

Az adó és a halál

Kezdjük az adótémával, mert az a legviccesebb - hiszen pont Trump az, aki konkrétan évek óta nem fizet jövedelemadót különféle kiskapuk kihasználásával, és amikor az elnökjelölti vitában Hillary Clinton ezt az orra alá dörgölte, vigyorogva csak annyit mondott, ebből is látszik, hogy milyen okos üzletember. Humorfaktor 2: Twitteren egyszer azzal támadta be az Amazont Trump, hogy nem fizeti az internetadót, ami tulajdonképpen igaz is, hiszen Amerikában ilyesmi nincsen. Humorfaktor 3: 2017-ben éppen azért jött ki az Amazon szövetségi adója nullára, mert Trump adóreformja egy kövér 789 millió dolláros egyszeri jóváírást ajándékozott a cégnek.

AHA! Szóval tényleg nem fizettek adót – veheti észre a figyelmes olvasó nem túl jól elrejtett információt az előző mondatban. Csakhogy Amerikában az adórendszer háromszintű: szövetségi, állami és helyi. Ebből az állami az érdekes most nekünk, mert a nagyjából a mi áfánknak megfelelő sales taxet ott szedik be. És ezt tényleg jó ideig elkerülte az Amazon egyszerűen azzal, hogy egy áfa nélküli államból üzemelt. Csakhogy 2011-ben ezt megelégelte a kongresszus, egy törvénnyel bezárta a kiskaput, és ma már minden államnak szépen fizeti a saját áfáját.

A posta kérdése egy fokkal bonyolultabb. Itt azt állítja Trump, hogy az állami postaszolgálat olyan kedvezményes áron szállítja a cég csomagjait, hogy azon vesztesége van. Csakhogy a számok ezt sem igazán támasztják alá (az Amazon egyébként a szállítást a saját hálózatával intézi egészen a címzett városáig, és csak ott, az utolsó szakaszra veszi át a posta a kézbesítést).

Sőt: tulajdonképpen az online kereskedelemnek, és azon belül az Amazonnak köszönheti az amerikai posta a fennmaradását. A hagyományos levélforgalom már nagyon régóta visszaesőben van, amit az online kereskedelem csomagjai ellensúlyoznak (ezt maga a posta szóvivője mondta). Ennek eredményeképpen a cég a 2012-es 16 milliárdos veszteségét tavalyra 2,7 milliárdra dolgozta le, ami pontosan egybevág az Amazonnal kötött csomagszállítási szerződéssel, ami 2013-ban lépett érvénybe, idén jár le, és valószínűleg az évszázad alkudozása zajlik már most a meghosszabbítása körül. Amit nyilván jól megkavar még Trump hadjárata is.

Bezár a bolt

A hagyományos kereskedelem kinyírása talán a legkomolyabb vád. Azt egészen pontosan látja Trump, hogy a kereskedelem drasztikus átalakuláson megy éppen keresztül, és ennek az Amazon az úttörője, zászlóshajója, legfőbb jelképe, és haszonélvezője egyben (meg a világ túlsó oldalán az Alibaba). Az emberek a neten vásárolnak ahelyett hogy elmennének a boltba, és azok a boltok, amik ezt nem veszik tudomásul, elég rosszul járnak, akár bezárni is kényszerülhetnek. Legutóbb az ikonikus játékboltlánc, a Toys R Us húzta le a rolót, mert nem haladt a korral.

Ezt könnyű lenne elintézni annyival, hogy hát ez van, fejlődik a világ, az autó is kicsinálta a lovaskocsi-bizniszt, a mechanikus írógépek is eltűntek, mégis túlélte valahogy az emberiség. Az internet különösen hírhedt arról, hogy egész iparágakat zabál fel, lásd a zeneboltokat, az utazási irodákat, a nyomtatott sajtót, vagy a videokölcsönzőket. Jó, jó, vagy akár a pornót, tudjuk, hogy erre gondol. Ez az evolúció, az élet rendje, aki nem alkalmazkodik. Persze egy elnöknek ezen felül azt is meg kell látnia ebben, és kezelnie valahogy, hogy hány ember munkahelyébe kerül az evolúciós lépés. Márpedig az amerikai hagyományos, offline kiskereskedelemben, 2012 óta 250 bolti ezer munkahely szűnt meg, jórészt az online boltok előretörésének köszönhetően. Ami egészen addig hangzik tragikusnak, amíg mellé nem tesszük, hogy azóta csak az Amazon Amazon-alkalmazottak száma ennél sokkal többel nőtt, és idén januárban még 100 ezer ember felvételét jelentették be. Amit Trump természetesen a saját munkahely-teremtési programja sikereként kommunikált. Persze azt tegyük hozzá, hogy a New Yorkban bezárt Toys R Us elbocsátott pénztárosát aránylag kevéssé vigasztalja, hogy egy csomó targoncást vesznek fel az arizonai gigaraktárba, vagy programozókat a Seattle-i központba. 

Mindenesetre az Amazon akkorára nőtt, hogy már a Trump-barátsággal éppen nem vádolható New York Timesban is olyan véleménycikkek  jelennek meg, hogy be kéne izzítani a hírhedt monopóliumtörvényt, ami száz éve szétdarabolásra ítélte a Rockefeller-család olajbirodalmát, a Standard Oilt, a 80-as években az AT&T telefontársaságot, és 2000-ben kis híján a Microsoftot is. És az Amazon esetében nem is az a legfélelmetesebb, hogy egyszerre toronymagas piacvezető az online kereskedelemben, az okosotthonok piacán (helló, Alexa!) és a felhőszolgáltatásokban, hanem hogy egészen egyedülálló és aranyat érő kincsen ül: milliárdnyi személyes adaton az emberek vásárlási szokásairól.

Azt pedig ugye tudjuk, hogy a 21. században az adat az új olaj.

A tökéletes ellenség

Végül ott a Washington Post, ami gyakorlatilag minden elemző szerint durvább vörös posztó Trump szemében, mint az Amazon összes eddig felsorolt ügye. A lapot 2013-ban vásárolta fel Bezos, rongyos 250 millió dollárért - és itt álljunk is meg egy pillanatra, ez alig 63 milliárd forint, Mészáros Lőrinc ennél többet keresett csak 2017-ben; sokat elmond a média helyzetéről, hogy Amerika egyik legbefolyásosabb napilapja a maga 47 Pulitzer-díjával együtt csak ennyit ér. A Post a felvásárlás előtt, és után is liberális irányultságú volt, a választási kampányokban Bezos előtt Obamát, Bezos alatt Hillary Clintont támogatták nyíltan. A függetlenségére roppant kényes szerkesztőség esküszik arra, hogy az új tulaj semmiben nem befolyásolja a tartalmat (rendszeresen írnak is az Amazon viselt dolgairól), viszont komolyan veszi azt, hogy a sajtó feladata a mindenkori hatalom ellenőrzése, és elég kritikusan ír Trumpról, rendszeresen közöl leleplező anyagokat az elnökről és környezetéről - elvégre ez a dolga. A sajtót úgy általában ellenségnek tartó Trump szemében ez nyilván halálos bűn és hazaárulás.

Így hát összeáll Bezos személyében a Trump-univerzum tökéletes bűnbakja. Az ember, aki nem elég, hogy gazdagabb, sikeresebb és népszerűbb is, mint Trump, elveszi a dolgos amerikai emberek munkáját, elcsalja az adót, élősködik az államon, és mozgatja a szálakat az elnököt támadó fakenews-média mögött. És aki most kivételesen nagyot bukhat még a tőzsdei mélyrepülés mellé: a éppen zajlik ugyanis a védelmi minisztérium gigászi felhőszolgáltatás-közbeszerzése, a 10 milliárd dolláros Joint Enterprise Defense Infrastructure projekt (mondtam már, hogy az amerikaiak a július negyedikei tűzijátéknál is jobban szeretik a jól hangzó rövidítéseket?), amire az Amazont tartotta eddig mindenki a legesélyesebb pályázónak, de hát ki tudja, hogy a Pentagon mennyire akar az elnök ősellenségével szerződni. És hasonló módon a levegőben lóg az Amazon második számú főhadiszállásának felépítése, ami 5 milliárdos befektetéssel és 50 ezer új munkahellyel kecsegteti a neki otthont adó várost. 230 jelentkező volt rá alapban, mostanra maradt 20 - és a választásba persze itt is hoz egy plusz csavart az elnök Amazon-ellenes kirohanása.

Akkor most mi lesz?

Trump a twitteres ámokfutásában már belengette, hogy “el fogja kapni” az Amazont, és sajtóértesülések szerint a stábját arra utasította, hogy keressenek ehhez jogi lehetőségeket. A postai szerződés újratárgyalása valószínűleg nem lesz neki elég, az adózás szigorítása hülyén nézne ki azután, hogy az adócsökkentés volt az eddigi legkomolyabb eredménye elnökként. A legvalószínűbb hogy valamiféle általános, főleg adatvédelmi szabályozást húznak rá az egész tech szektorra, amivel az Amazon mellé be lesz fenyítve a Facebooktól a Google-ig mindenki. Bezos pedig megmarad Trump első számú közellenségének, akibe néha bele lehet rúgni Twitteren és bűnbaknak kikiáltani bármiért.

Állati vicces lenne, ha Bezos meg válaszul elindulna a 2020-as elnökválasztáson, bár amikor erről kérdezik, mindig azt mondja, hogy esze ágában sincs.

Borítókép: Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere. Fotó: Nicole Craine/WireImage / Getty Images Hungary.