Árpád
-2 °C
4 °C

Kutyául tanul a mesterséges intelligencia

2018.04.16. 12:43
Eljött az idő, hogy a robotok, vagy talán inkább az ember, végre a kutyáktól tanuljanak.

Ha az ember Isten képmására teremtetett, egy mesterséges intelligenciának egy Kelp nevű alaszkai malamut lesz az istene: az eszkimók által háziasított fajta egy mesterséges intelligencia kifejlesztésében játszik kulcsszerepet: a gép tőle tanulja meg, milyen kutyaként viselkedni, kutyául gondolkodni.

A tudástermelésben, tudásszimulációban a gépi tanulás korunk talán legtrendibb módszere és hívószava. Ahelyett, hogy minden szabályt részletesen beprogramoznák, szabadítsuk rá a  mesterséges neurális hálózatokat egy kellőképpen nagy adatbázisra, melyben mintázatokat keresve maguk tanulják meg és reprodukálják az adott rendszer működését.

A „rendszer” nagy statisztikai adatoktól fikciós történeteken át a városi közlekedésig tulajdonképpen bármi lehet – a mostani fejlesztés azonban tényleg új: ezúttal ugyanis, talán először, egy állat viselkedése az, amit a mesterséges intelligencia megpróbál megtanulni. Kelp a modellkutya, akin keresztül általában is gépi tanulással vizsgálják most a kutyák viselkedését. A fejére egy GoPro kamerát tettek, testére és lábaira pedig mozgásérzékelő szenzorokat – a Verge a módszert ahhoz hasonlítja, mint amikor Hollywoodban színészek mozgása alapján kreálnak CGI-os mozgóképeket.

Az így gyűjtött adatokat vizsgálták gépi tanulásos módszerekkel, és az eredmény elég ígéretes: számos egyszerűbb helyzetben kizárólag a kutya megismert viselkedése alapján az AI egy csomó mindent megtanult. Kelp „segítségével” jól azonosítja például a lépcsőket, amiken fel lehet menni; felismeri az ételt; az akadályokat; az embereket; a járműveket. Bár ezek elég szimpla dolognak tűnhetnek, egy robotba beprogramozni mindezt már nagyon összetett feladat lenne.

5acf5f3f04bc8

A kutatók próbaképpen két szempont alapján vizsgálták a kutyaviselkedésen edzett intelligenciát, és az mindkettőn remekül vizsgázott: remekül felismeri a vizsgált színtereket (kint, bent, lépcsőn, erkélyen), valamint a „járható felületeket”, vagyis azokat a részeket, melyeken biztonságosan lehet közlekedni – kizárva például a túl meredeket.

„Azt feltételeztük, hogy a kutyák nagyon jól felismerik, hogy merre sétálhatnak – hová szabad menniük, és hová nem” –, nyilatkozta a kutatást vezető Kiana Ehsani. „Ez nagyon nehéz feladat egy számítógépnek, mert nagyon sok előzetes tudást igényel.”

Igaz, egyelőre megvannak a határozott korlátok is. Az olyan összetettebb kérdéseknél például, hogy mondjuk egy eldobott labdát visszahoz-e egy kutya, a mesterséges intelligencia sem tud még jósolni (ezzel persze néha még a gazdák is így vannak). Elméletibb szinten is fontos, hogy az AI valójában semmit nem tud a kutyák gondolkodásáról, csak a viselkedésüket figyeli meg inger–reakció alapon. Igaz, ez általában is jellemzi a gépi tanulásos folyamatokat: pszichológiai hasonlattal élve, a viselkedés megfigyelhető részére korlátozódó behaviorista modellen alapulnak.

Mégis lényeges: most először a kutyák tanítják a gépeinket; könnyen lehet, hogy hamarosan már összetettebb feladatokra is. Hogy hogyan kerülik el az autókat, vagy hogyan birkóznak meg a lépcsőkkel, az ember által alkotott robotoknak is tanulságos lehet. És egyszer talán nemcsak a gépeink, de mi magunk is képesek leszünk tanulni a kutyáktól, akár a gépek közvetítésével. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?