Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Látványosan beparkolt Magyarország a CEBIT-re

2018.06.13. 05:42

A magyar digitális gazdaság az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően európai szereplővé vált, és bekerült az erős digitális gazdasággal bíró országok közé – mondta Deutsch Tamás, a digitális jólét program miniszteri biztosa a hannoveri CEBIT kiállításon. A politikus a 400 négyzetméteres magyar stand hivatalos keddi megnyitóján azt mondta, hogy hazánk bruttó nemzeti jövedelmének a 20 százalékát állítja elő a digitális gazdaság.

Az állam 340 millió forintot költött a nemzeti stand felépítésére, valamint az ott kiállító vállalkozások felkészítésére, ami Deutsch szerint sokszorosan megtérülő befektetés, és a CEBIT-en megkötésre kerülő üzletek összértéke a becslése szerint ennek az összegnek a 30-40-szeresét is elérheti. A magyar stand kétségtelenül elég látványos és nagy lett, a hazai cégek pedig sokféle digitális megoldást felvonultattak, és főleg arra fókuszálnak a következő napokban, a szóhasználatukkal élve, hogy legyenek leadek meg jó KPI, ami magyarul kábé annyit tesz, hogy gazdag megrendelők pénzére hajtanak.

Kint volt például a Safeskin, a lopásgátlós iPhone-tok kifejlesztője, amelyről nemrég írtunk.

Parkolás mobillal – Parkl

Az alig pár éve elindított Parkl nevű startup a parkolást egyszerűsíti, és egyben megteremti annak a lehetőségét, hogy akár az iroda- és társasházak zárt parkolóhelyei is jobb kihasználtsággal működjenek. A rendszer a felhasználó szemszögéből nézve nagyon egyszerű: az appban regisztráljuk a kocsink rendszámát, és ezt követően vagy egy gombnyomásra, vagy automatikus rendszámfelismeréssel tudunk bejutni a parkolóházakba, a fizetés pedig automatikusan történik az ott töltött idő alapján.

Ennek egyszer még nagy jelentősége lesz, a maguktól leparkoló önjáró autók ugyanis biztosan nem fognak cetlit tépni a sorompónál.

Hogy működjön az appból történő parkolás, ahhoz csupán egy mobilnetes kapcsolattal ellátott dobozt kell elhelyezni a garázsban, ez kezeli a sorompót és a belépők azonosítását. A parkoló tulajdonosa extraként részletes adatokhoz jut a parkoló kihasználtságáról, és ha van olyan időszak, amikor üresen kong az épület, dinamikus árazással tudja feltölteni a helyeket. Az irodaházak garázsai például az esténként színházba menők autóival telhetnek meg. Azt pedig majd nyilván kiszámolja az algoritmus, hogy mekkora puffert kell hagyni azokra az esetekre, amikor a színházazást követő kocsmázás, vagy az irodai túlórák miatt hosszabb ideig marad ott pár autó.

A rendszerbe beköthetők az elektromos töltőállomások, de akár az autó lerakása utáni továbbutazást is segíteni lehet. A parkolóházaktól a Parkl némi részesedést kér a bevételből, amelynek az aránya többek közt annak függvényében változik, hogy ki kell-e építeni az elektromos kaput.

Túl sokat kaszál a kasszás – Poseidon

A bolti lopás egyik legnehezebben felismerhető verziója az, amikor a kasszás is részt vesz a dologban, és a vonalkódokkal trükköznek. Ezek az esetek általában későn lepleződnek le, amikor leltárhiányt állapítanak meg, és nem lehet tudni, hogy mikor tűnt el az áru.

Egy kisebb boltban a kasszás a tenyerében rejtette el a gyufa vonalkódját, és azt húzta le a drága italok helyett

– mesélte Simon Attila, a Poseidon tolvajfogó rendszerének termékmenedzsere. Ez a rendszer videofelvételt készít, és ezt köti össze a kassza adatbázisával, így utólag meg lehet keresni a gyanús tranzakciókat. Hogy a példánál maradjunk, elég ritkán vesznek az emberek több tucat doboz gyufát egyenként, a sok kis értékű tranzakció alapból gyanút kelt, és ezek alapján érdemes visszanézni az adott vásárláshoz kapcsolódó videofelvételeket.

A boltokban átlagosan 3 százalék a leltárhiány, és a Poseidon azt ígéri, hogy ezt leviszi akár 0,4-0,5 százalékra. A fejlesztők most 103 felismerhető trükköt ismernek, és azon dolgoznak, hogy némi gépi tanulás bevezetésével a rendszer automatikusan kiszűrje az átlagos vásárlásoktól nagyon eltérő eseteket.

Okosváros fémkeretbe zárva – Onlinet

A városi élet digitalizációjának akadnak kevésbé előnyös megnyilvánulásai, például amikor egyetlen utcasarkon egymás mellett húznak fel több póznát és dobozt – parkolóórát, gombnyomással működő segélyhívót, telefonfülkét, citylight plakátot, elektromos autótöltő állomást, és ki tudja ma megmondani, mi jöhet még. A húsz éven át címkeletépős ügyfélbeléptető rendszereket fejlesztő Onlinet azt találta ki, hogy a fent említett funkciókat mind egybeépíti, hogy csak egy objektum foglaljon el helyet a járdán.

Persze nemcsak dobozokat gyártanak, hanem azon fáradoznak, hogy azok jól illeszkedjenek az okosvárosok digitális rendszereihez.

Az újfajta csipes személyi igazolványt a kioszk kártyaleolvasójába helyezve akár úgy is lehet majd mentőt hívni, hogy előre tudják az érintett adatait, és fel tudnak készülni a speciális mentési helyzetekre.

A beépített 180 fokos kamera a biztonsági funkciókon túl arra lehet alkalmas, hogy azonosítsák vele a közeli üres parkolóhelyeket, a számlanyomtató pedig a BKK Futár adatai alapján részletes útvonaltervet nyomtathat a turistáknak.

Személyre szabott rajongás – Nitrosport

A világ legnagyobb sportklubjainál is gyakori probléma, hogy teljesen értelmetlen és semennyire nem hatékony módon próbálják megszólítani a (néha csak vélt) szurkolókat. Aki például külföldiként egyszer vesz jegyet mondjuk a Barcelona meccsére, később ugyanolyan ajánlatokat fog kapni, mint aki ott él a csapat városában. Ezen akar változtatni az adatvezérelt marketingben utazó Nitrosport, hogy mindenki pontosabb ajánlatokat kapjon. A külföldiek nyilván nagyobb eséllyel vesznek mezt vagy más márkázott terméket, mintsem belépőjegyet minden egyes hétvégére.

Csúnyán hangzik, hogy ezzel több pénzt lehet kipréselni a szurkolókból, de ennek megvan az a jó oldala is, hogy közvetlenebb és személyesebb kapcsolat alakul ki a klubok és a nézők között. Bár erre van némi nyitottság néhány magyar csapatnál is, a Nitrosport inkább a németországi és az angliai piacot venné célba, ahol még a másodligában is nagy a nézettség, hiszen a rajongói profilozás nagy létszámnál kifizetődő.

Térhatású reklámok a falon – Holografika

A filmiparnak bonyolult a viszonya a 3D-vel, de a kültéri reklámok esetében biztosan előnyös a térhatású megjelenítés, hiszen magára von minden tekintetet. A Holografika a projektoros 3D megjelenítője után újabb megoldással állt elő, egy LED panellel, amelyből sokat egymás mellé rakva több négyzetméteres és nagy felbontású 3D kijelzők rakhatók össze.

Azt mondják, hogy a 3D panel nem drágább mások hagyományos 2D LED megjelenítőinél, és hatalmas kontrasztarány érhető el a kijelző felületéről szó szerint leugró térhatású képeken. Persze nem a tévékkel kell összahasonlítani az árakat, hanem a profi LED falakkal, amelyeknél a négyzetméterenként százezer eurós árcímke is teljesen általánosnak mondható.

Vérvétel csak ellenőrzött kóddal – Synthesis-net

A hordható egészségügyi kütyük igencsak felpörgették a bizniszt a Synthesis-netnél, ők ugyanis kenik-vágják a digitális eszközökre vonatkozó szigorú amerikai egészségügyi szabályozást, amit muszáj betartani a legegyszerűbb eszközöknél is, ha azokat piacra akarják dobni. Az orvosi-technológiai szakértelmükkel segítenek például a fejlesztés alapos dokumentációjában, ami ahhoz kell, hogy minden szóba jöhető emberi hibalehetőséget elkerüljenek a fejlesztett termékkel kapcsolatban, elvégre életek múlhatnak azon, hogy csak a megfelelő jogosultságú és képzettségű személyek férjenek hozzá bizonyos gyógyszerekhez, műszerekhez, és a digitális eszközök az előírásoknak megfelelően működjenek.

Jó példa a szakértelmükre, hogy az egyik munkatársuk egy vérbanki adatbázisból tudta kiszűrni, hogy hol lehetett a pár éve kitört zikavírus-járvány gócpontja – senki más nem gondolt rá, hogy a véradások alapján is rekonstruálható a vérben kimutatható kórokozó terjedése. (Úgy mellékesen azt is megtudtuk, hogy aki a kergemarhakór-járvány tombolása idején Angliában járt, az soha nem adhat vért sehol, mert nincs garancia rá, hogy nem bújt el a szervezetében a kórokozó.)

Beszéljünk a vízdíjról – Talk-a-bot

Bár nemrég azt írtuk, hogy a csevegőbotok forradalma elmaradt, ez a piac még bővül, és a Talk-a-bot csapata nemrég bekerült a hírhedt Techstars cégfejlesztési programjába. Egy viszonylag friss irány, hogy a közműcégeknél online csevegve, telefonhívás nélkül lehet majd bemondani a mérőórák állását, miután összekötötte az ügyfél a Facebook-fiókját a közüzemi fiókjával, és még a bankok közt is akadnak olyanok, amelyek saját szoftver helyett csevegőplatformon akarnak kapcsolatot tartani az ügyfeleikkel.

Kőkemény informatika

A CEBIT messze nem annyira fogyasztóközpontú, mint mondjuk a szeptemberben Berlinben megtartott IFA, és ennek megfelelően a magyar kiállítók közt is többen kőkemény üzleti fejlesztéseket vittek Hannoverbe. A Sunstone például beltéri nyomkövetést valósít meg szuperpontos jeladókkal, egyfajta beltéri GPS-szel. Nyolc eszközzel 2-3 ezer négyzetmétert tudnak lefedni, és a nyomkövetőt a cégek általában szerszámokra szerelik fel, hogy ne kelljen azokat keresgélni. De akár kórházakban is alkalmaznak ilyesmit a betegek keresésére.

Mint megtudtuk, Európában körülbelül tíz cég ért ehhez, és egyetlen csipgyártónak van olyan megoldása, ami ezt a pontosságot lehetővé teszi. Egy ilyen aktív nyomkövetős címke 40 euróba kerül, és a gyárakban tízezrével is használnak belőle, szóval ha összejön egy üzlet, az igen nagy volumenű. A Sunstone egy fejlesztői készletet is kiadott, ha valaki ilyesmivel akar kísérletezni, de a 2300 eurós árcímke miatt ez nem a gyenge szívűeknek való.

A digitális gyártást szeretné felpörgetni a Reach nevű hazai cég is, amely valós idejű adatgyűjtést kínál a megrendelőinek. A sok ezer szenzoradatot összetett módon elemzik, és komplex összefüggéseket vizsgálnak. Például olyasmit, hogy ha a gyártósor végén elfogyott a csavar, de az adatok szerint a raktárban sincs belőle, akkor nem küldik el a robotot egy adagért, hanem megrendelik a beszállítótól. Villámgyors rendszerük a másodperc törtrésze alatt lefuttatja az elemzéseket, ami olyan nagy előnyt jelent, hogy már élvonalbeli autóipari beszállító is a felhasználóik közt van.

A legkockább magyar csapat Hannoverben egyértelműen a United Consult, egy kétszáz fős tanácsadó cég, amelynek az egyik fő terméke egy fordításszolgáltatás: a bankok és távközlési cégek által még ma is használt Cobol programnyelvben megírt kódot tolmácsolják le C programnyelvre, ugyanis a Cobolhoz értő szakértők átlagéletkora 55 év, és hamarosan mindegyikük nyugdíjba megy. Persze a United Consultnak arra is fel kellett készülni, hogy egyszer csak elfogy a lefordítandó Cobol kód, ezért két nagyon aktuális fejlesztőcég, a Salesforce és a Cloudera termékeivel is magas szinten foglalkoznak.

 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!