Szilárda
-4 °C
2 °C

Magunkra hagyott minket a Facebook az álhírekkel

yay
2018.06.29. 16:10

Elgondolkodtak már azon, hogy miért pont azokat a cikkeket látják elsőnek a Facebookon, amiket épp látnak? Amikor hozzákezdtem ehhez a cikkhez, kinyitottam a Facebookot, hogy a lehető legspontánabb példát tudjam leírni.

A Capa Központ posztja volt a hírfolyamom legtetején, ami számomra például abszolút releváns. Fotózással foglalkozom, gyakran járok az intézménybe, érdekelnek a szakmámhoz kapcsolódó ösztöndíjak, programok. Rendszeresen bemutatunk anyagokat az Indexen a Pécsi József ösztöndíjasok munkáiból, amihez gyakran keresek rá a díjra. Kedvelem Fabricius Anna képeit is. Így van ezzel rengeteg fotós ismerősöm is, akikkel legtöbbet beszélek, ráadásul a bejegyzés is alig egy órája született, friss tartalom. Ezt nem csak én tudom magamról, hanem a Facebook is tudja rólam. Ezért rangsorolta előre.

Ez a néhány megfigyelés valójában csak a felszínt kapargatja. A nyilvánvaló kapcsolódási pontok mellett még több mint ezer (!) változó van, amiket a Facebook algoritmusai figyelembe vesznek, amikor minden egyes tartalmat pontoznak a volt osztálytársaim háziállatos képeitől a New York Times híreiig, a matek végén pedig a legtöbb pontot elérő posztokat tolják előre nekem a hírfolyamban. A Facebook-oldalam 70-80 százaléka közéleti hírekből áll (szakmai ártalom), de egy átlagos facebookozónál ez a szám mindössze 3-4 százalék. Mivel azoknak a bejegyzéseknek van a legjobb esélyük az olvasásra, amik legfölül vannak, nem mindegy, mi kerül oda. Jobb esetben csak azt befolyásolja, mennyi időt töltünk a Facebookon, rosszabb esetben egy olyan verembe kerülünk, ahol csak álhírek és kamu ömlik ránk.

A hangosbeszélő a hibás, ha kiabálnak bele?

A Facebook magunkra hagyott minket a kamuhírekkel, de semmi pánik, mert mesterséges intelligencia fog segíteni, ami sokkal hatékonyabb, mint az emberek. Ebben a mondatban kétszer is hazudtam. Vagy nem. Nézőpont kérdése, hogy mit fogadunk el igazságnak - ezzel a felismeréssel jöttem haza Varsóból, ahová a Facebook hívott meg, hogy a hírfolyamért felelős termékmenedzserrel beszélgethessünk arról, mit tesznek - vagy nem tesznek - a kamuhírek visszaszorításáért. A beszélgetés azzal indult, hogy borítóképen látható ábrán vázolta a helyzetet.

Ahhoz, hogy egyáltalán álhírekről beszélgethessünk, abban kéne megállapodni, hogy mi a teljes hazugság. Mi a propaganda, mi a csúsztatás, melyik álhír indul ártatlan tréfának, és milyen tartalom mögött vannak sötét szándékok. Ezt Sinan Aral a téma egyik legnevesebb nemzetközi kutatója mondta az Indexnek néhány hete, de  a 2018-as magyarországi választás óta nem kell nemzetközi példákhoz nyúlni, hogy be tudjuk mutatni a helyzetet.

Tavasszal rendkívül jól szervezett migránsgriogatásos propagandában csúcsosodott ki itthon a fake news-probléma, de a kamuhírek mindig is velünk voltak. Hatékonyan küzdeni ellenük szinte lehetetlen, mert az alapjuk az ember vágya az önigazolásra: az az ősi képességünk, amivel hajlamosak vagyunk igazabbnak vélni, ami közelebb áll a szívünkhöz. A Facebook megjelenésével annyi változott, hogy sokkal könnyebb egy szenzációba csomagolt üzenettel pillanatok alatt tömegeket elérni. A jelenség előtt pedig látszólag letolt gatyával állnak azok is, akik létrehozták. Mondhatnánk, hogy nem a hangosbeszélő a hibás, ha valaki kiáll vele az utcára és hülyeséget beszél, de a Facebook egy olyan hangosbeszélő, ami pénzt csinál belőle, hogy mindenkit erre bátorít.

A látszat ellenére nem a politikailag motivált valóságtorzítás a Facebook legnagyobb problémája, még akkor sem, ha az elmúlt években az amerikai választásba beavatkozó orosz trollhadseregtől volt leghangosabb a média. Sokkal elterjedtebbek az anyagi haszonszerzésre felépített csalások változatos formái. Idén 583 millió hamis fiókot törölt a Facebook világszerte, amiket arra használtak, hogy a fenti ábrán jelzett kategóriák valamelyikébe passzoló tartalmat osszanak meg. Hazudjanak, csaljanak, félrevezessenek, átverjenek, propagandát terjesszenek, választásokat befolyásoljanak Oroszországból, vagy még rosszabb. A Facebook a négy kategóriából a hoaxok visszaszorítását tartja prioritásnak, a másik hárommal kezdeni valamit a mi (facebookosok) feladatunk lenne. 

Ezek a csalók a hírfolyam algoritmusainak gyengeségeit kihasználva működnek. Ugyanabban a hírfolyamban, ahol a szomszéd nyaralós képei vagy az Index hírei. A személyes hírfolyamába kerülő tartalomról ön dönt, legalábbis, a Facebook szeretné ezt elhitetni önnel. És valóban vannak döntési lehetőségei:

– Megszabhatja, milyen források jelenjenek meg legfelül (és itt meg is kérnénk, hogy pipálja be az Indexet, ha kíváncsi a híreinkre!)

– Blokkolhat oldalakat és ismerősöket is

– Lájkolással, aktivitással megtaníthatja a Facebookot, hogy miket szeret, és akkor nagyobb eséllyel kap releváns dolgokat.

De mindeközben a háttérben a teljes internetes viselkedésének személyiségelemzése zajlik, amiben még az is tényező, hogy egy-egy bejegyzés lájkolása előtt mennyit hezitál a gombok felett.

583 millió törölt fiók - elég szép szám. A Facebooknak kétmilliárd aktív felhasználója van ma, tehát minden negyedik emberre jutott egy potenciális csaló is, de van egy kis probléma: a törölt fiók jó eséllyel már a törlés előtt végigvitte, amire létrehozták, így ez valójában egy tűzoltási stratégia volt eddig. Én a magyar választások előtt újságírói kíváncsiságból nyolc kamu profilt hoztam létre, amiket semmire sem használtam, ezek közül hatot törölt az oldal a létrehozás hetében, kettővel viszont több mint száz ismerősöm lehetne már, pedig egy betűt sem írtam velük sehová, csak csatlakoztam néhány csoporthoz, és elkezdtek bejelölgetni emberek.

A Facebook most szeretné a megelőzésre helyezni a hangsúlyt. 2017-ig mindössze 4 országban működtek együtt külső partnerekkel, akik a Facebookon keringő tartalmak eredetiségét és valóságtartalmát hivatottak felderíteni. Ezt most 14, az év végére pedig 24 országra terjesztik ki, és Nyugat-Európában is lesznek partnereik, akik ezzel foglalkoznak helyi szinten. A külső fact-check szakemberek feladata az, hogy felderítsék a Facebookon leginkább terjedő hírek valóságtartalmát, jelentést készítsenek róluk a Facebooknak, és jelöljék kamunak a tartalmat, aminek nincs köze a valósághoz. Ez a módszer egyrészt rendkívül időigényes: egy hoax sokszor megkerüli a világot, mire lezajlik egy ilyen vizsgálat, másrészt néhány tucat ember képtelen a Facebookon terjedő megosztások milliárdjait ellenőrizni. Sokat kritizálják, és tartják szélmalomharcnak a rendszert azok a szakemberek is, akiket felkért erre a Facebook

Tud-e magyarul a mesterséges intelligencia?

Magyarországon és a régióban nem lesznek ilyen csapatok, mert nincs még olyan tényellenőrző műhelyünk, ami megfelelne a szigorú nemzetközi feltételeknek. Mégsem mondhatjuk, hogy magunkra maradtunk a bajban, mint egyszeri Lázár János egy bécsi no-go zónában. Épp a napokban kapcsolt le a Facebook egy kiterjedt kiterjedt kamuhír-hálózatot Magyarországon. Amit egy vidéki tanárnő üzemeltetett, és százezres nagyságrendben ért el vele magyarul beszélő embereket. 

Rajtunk a mesterséges intelligencia segíthet, ami bevált mintázatok alapján felismeri, ha valami álhír-szerűen kezd terjedni, vagy a megosztásban felfedezhető kulcsszavak alapján megkongatja a vészharangot a Facebook regionális irodájában. Nem lehet minden nyelvi sajátosságot, pláne a magyar nyelv finomságait megtanítani egy robotnak, de mint kiderült, nem is kell hozzá nyelvtudás, hogy hatékonyan szűrje a kamut. Az erőszaknak, a gyűlöletkeltésnek és a sima internetes csalásoknak is vannak jellemző kulcsszavaik, univerzális fogalmaik, és egyszerű fordítással nyomon követhetők bármilyen nyelvben. Az igazi kihívást az alternatív tények és a kamuhírek jelentik, amikkel van egy komoly probléma: még a Facebook mérnökei sem tudják egyértelműen megmondani, mi az igaz valóság.

“Mindent törlünk az oldalról, ami sérti a szabályzatunkat, de nincs olyan pont a szabályzatunkban, hogy csakis igazat lehet megosztani a Facebookon.

Sőt, amikor álhírekről beszélünk, először arról kell megállapodni, mi a valóság.” - mondta Tessa Lyons, a Facebook hírfolyamért felelős termékmenedzsere.

Kétharmaddal nyert a Fidesz. Ez jelentheti azt is, hogy a választók elsöprő többsége a Fideszre szavazott, meg azt is, hogy a jelenlegi választási rendszer súlyozásában, a választási körzetek átalakításával, és az egyfordulós rendszer jelentette előnyökön keresztül kétharmados többséget... ebbe inkább ne menjünk bele, de a problémát jól érzékelteti, hogy még egy egyszerű kijelentő mondatot is legalább két, egymástól teljesen eltérő érvrendszerben lehet értelmezni. Ki dönti el, hogy melyik a magyar valóság? Egy londoni irodában ülő közösségi média menedzser, aki csak térképen tudja elhelyezni az országot vagy egy robot, aki csak kulcsszavakat (Fidesz, nyert, választás, kétharmad) ért? Netán egy magyar Facebook-adminokból felállított szupercsapat, akik épp olyan részrehajlók lehetnek a személyes érintettség miatt? Ugye, hogy nem egyszerű.

Az eddigi eredmények alapján az újonnan fejlesztett MI-eszközök egyes országokban nyolcvan százalékkal szorították vissza a kamu tartalmakat, de a másik oldalon egyre szofisztikáltabb módszereket dolgoznak ki arra, hogy az álhírek rejtve maradjanak a Facebook-robotok szemei elől. Egyre elterjedtebbek a kép-és videó alapú kamuhírek, amik új kihívásokat jelentenek a szöveges linkekre kifejlesztett robotoknak. Ráadásul: a képekre írt, mém-szerűen felépített álhírek a rövidségük miatt sokkal jobban terjednek, mint az olvasást igénylő kamu. Ráadásul: a vizuális információt még inkább hajlamosak vagyunk igaznak vélni, hiszen látjuk is magunk előtt, ez újabb lapáttal rak az emberi gyengeségből eredő problémákra. Az idei év nagy kihívása a Facebook szerint az lesz, hogy az ilyen képes-videós kamura is fejlesszenek hatékony eszközöket.

Mit tehetünk?

A beszélgetés végére az körvonalazódott, hogy a Facebook azt szeretné, ha mi változnánk meg, és felismernénk magunktól is, ha valaki hülyeséget beszél a hangosbeszélőbe. Sokkal tudatosabban kéne internetezni, és kritikusabban viszonyulni az online tartalmakhoz. Csak így lehet küzdeni a hülyeség vagy a propaganda  ellen. A Facebook a négy kategóriából (ábra) inkább a hoaxokra próbál koncentrálni, amik a bevételeiket és a biztonságos működést leginkább veszélyeztetik. Növelik a hirdetések és a hírfolyam forrásainak átláthatóságát, ami fontos lépés előre,  de amíg a tudatos médiaismeret nem lesz iskolai tananyag, és olyan képesség, mint az írás-olvasás, addig velünk maradnak és terjedni fognak az álhírek, bármilyen kifinomult mesterséges intelligencia is próbálja szűrni őket. Mindig lesz, ami átfér a csövön. Tessa szerint a legjobb módszer nekünk magyaroknak most az, hogy ha jelentjük azokat a dolgokat, amiket kétes eredetűnek vélünk. Ha valamire nagyobb számú bejelentés érkezik, minden esetben foglalkoznak vele valódi emberek a Facebooknál. Megnézik a tartalmat, és elérhetetlenné teszik, ha valóban sérti az oldal szabályzatát. De, mint kiderült: a hazugság vagy egy csúsztatáson alapuló félkamu hír még önmagában nem sérti a szabályzatot.

Úgyhogy, kedves facebookosok, internetezzenek éberséggel!

(Borítókép: Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!