Adorján, Adrián
4 °C
8 °C

Mi az a töbör, ahol mínusz 52 fokot is mértek már?

2021.02.14. 13:55 Módosítva: 2021.02.14. 21:10
Szombatra virradóra mínusz 35,5 fokot mértek a Bükk-fennsíkon az egyik töbörben, amely érték fél fokkal a Magyarországon eddig regisztrált legalacsonyabb érték alatt van. De mi az a töbör? És miért tud ott olyan hideg lenni, hogy sokszor nyáron sem olvad el a jég?

A sokkoló hírt az Index is közölte szombaton, amint azt is, hogy ez valamilyen okból kifolyólag nem számít hivatalos hidegrekordnak Magyarországon, jóllehet ez alacsonyabb hőmérséklet, mint az a mínusz 35, amit Miskolc-Görömbölytapolcán mértek 1940. február 16-án.

 

A mérés Kerékgyártó Róbert tájvédő geográfusnak, a Tigáz Zrt. munkatársának az érdeme, aki a Bükk-fennsíkon, a Nagymezőn található töbör fenekén regisztrálta ezt az extrém hőmérsékletet, amelyet még a föld leghidegebb pontján, a jakutföldi Ojmjakonban is megsüvegeltek volna.

mínusz2
Fotó: Kerékgyártó Róbert / Facebook

Kerékgyártó a Facebook-oldalán részletesen leírta a mérés körülményeit, és érdemeit cseppet sem túlhangsúlyozva aláhúzta: ez tényleg nem számít hivatalos magyarországi minimumrekordnak. 

Bükk-fennsík, Nagymező, speciális töbörmikroklíma. Bár már sokan megírták, hogy mennyi is volt a ma reggelig (szombat – a szerk.) mért minimum-hőmérséklet, de azért én is megteszem, és kiegészítem a mérés módjával, helyével, eszközével. –35,5 fok az online állomás által regisztrált hőmérséklet volt. –35,4 az online állomás mellett elhelyezett, villás farok alakú minimumhőmérővel mért hőmérsékleti érték. Ez a két érték 2 m magasságban, árnyékolt szenzorokkal mért hőmérséklet volt. A két mért érték alapján is csak abban vagyunk 100%-ig biztosak, hogy a 12 év folyamatos mérései közül a mai reggel volt a leghidegebb. Az állomás saját rekordja – szögezi le Kerékgyártó úr. – Semmiképpen nem hasonlítható össze egy lakott település mérésével, ahol, ne feledjük, mi lakunk. Gondoljunk csak bele, ha ott lett volna ilyen érték, akkor itt fent, ezen a helyen –40 foknál is hidegebb értéket kellene mérnünk!

Az amatőr meteorológus rámutat, hogy az 1940. február 16-án Görömbölytapolcán mért –35 fok így nem hasonlítható össze az ő mérésükkel, a 81 évvel ezelőtti országos csúcs hivatalosan nem dőlt meg.

39,3 fokot is mértünk a talaj felett kicsivel – folytatódik a bejegyzés. – Emellett volt egy másik minimumhőmérséklet-hőmérő, szintén villás farok alakú, a talaj (hó) felszíne felett kihelyezve 5 cm-rel. Ezen kisugárzási minimumot mértünk. A villás farok része a hőmérőnek nincs árnyékolva. Így kaptuk a jóval hidegebb értéket. A leolvasással megvártuk a reggeli minimum-hőmérséklet beálltát, amit a szél egyértelműen jelzett. Csak ezután mentünk le fotózni a hőmérőket, rajtuk az értékekkel. A fotókon a piros színű folyadék az aktuális értéket mutatja, ami így nem egyenlő a minimummal. De akkor hogyan is tudjuk azt, hogy mennyi? A minimumértéket a folyadékban lévő fémtüske mutatja. A folyadék a melegedés hatására tágulni kezd, de a fémtüske a legalacsonyabb értéken marad.

A mérés befejeztével Róberték egy kicsit – ahogy fogalmaztak – örömködtek.

Végül a napfényben kicsit örömködtünk. A magunkkal hozott termoszban lévő vizet feldobtuk a levegőbe. Látványos égképet produkált a hidegben. A látványt a fotón a forró víz és a száraz hideg levegő adta. Ez sem azonnal hó vagy jég, hanem vízgőz.

No de mi is az a töbör?

Nyilván sokakban – így bennünk is – megfogalmazódott a kérdés, hogy mi is az a töbör.

Nos, a töbör – más néven dolina – a Bükk sajátos képződményei közé sorolható, amely a bércek oldalában, tetők közelében elhelyezkedő – a völgyi víznyelőtöbör-soroktól független –, magányos függő mélyedés, valószínűleg a késő pliocén korban keletkezett víznyelők utóda. 

A Bükk-fennsík legnagyobb, tetőközeli, úgynevezett függő töbrei közül az Istállós-kő és a Vörös-sár-hegy között, a Káposztáskert-lápa fölött lévő Tányéros-töbör a leglátványosabb.

149476905 4040200749372705 8910472087890808189 n
Fotó: Kerékgyártó Robert / Facebook

A töbrökről az Élet és Tudomány című folyóirat 1983. évi 33. számában olvashattunk részletes cikket. Ebből megtudhatjuk, hogy a töbrök mikroklímája egészen rendkívüli, akár egész nyáron megmaradhat ott a télen keletkezett jég.

Vajon hol van Magyarországon az a hely, amelynek a legzordabb az éghajlata? Egészen pontosan nem tudjuk, de van egy területe hazánknak, amely minden bizonnyal jó eséllyel pályázhat a Magyarország hidegpólusa elnevezésre. A Bükk-fennsík krátereiben, az oldásos eredetű dolinák – vagy más néven töbrök – mélyén bizonyos körülmények között az év bármely napján, a legforróbb napokat követő csillagos éjszakákon is előfordulhat fagy – áll a 38 évvel ezelőtti írásban. 

A cikk így folytatódik:

Valószínűleg a Bükk-fennsíkon, a 850 m magas Fekete-Sárrét óriási katlanjában, a Mohos-töbörben lesz ez a hely: ennek fenekén egy négyméteres kutatóaknában nyár derekáig megmaradt a télen képződött jég! Napnyugtától napkeltéig fokozatosan alászáll a hőmérséklet, s reggelre gyakran jéghártya, dér borítja a töbrök alját, sőt esetenként azok peremein a növényeket is. Még augusztusban is!

A cikk szerzője, dr. Tóth Géza főiskolai adjunktus beszámol a nyári mérések körülményeiről:

1980 augusztusának utolsó napjaiban a Fekete-Sárréten 850 m magasságban a dolinaüledék vizsgálatához kutatóaknát ástunk. Félmeztelenül dolgoztunk, közben fölégetett a 850 m-en is forró napsütés. Reggelre sátraink mellett – amelyeket tudatosan magasabbra telepítettünk – mégis jég képződött a szabad ég alatt hagyott edényekben levő víz felületén!

Felmerült a plágium gyanúja!

Dr. Tóth Gézáék négy évtizeddel ezelőtti megfigyelései és mérései egyértelműen alátámasztják azt az állítást, hogy a Bükk tetejének karsztos mélyedéseiben az év bármely napján fagyhat. De töbrök nem csak a Bükkben vannak. Wilhelm Schmidtnek, a bécsi meteorológiai intézet igazgatójának egy 1930-ban közzétett tanulmánya szerint Közép-Európában eddig a legnagyobb hideget 1270 m-es magasságban egy 150 m mély töbörben (Gstettneralm), az ausztriai Keleti-Alpokban mérték.

Ez –52,6 Celsius-fok volt. Napjainkig ez Közép-Európa abszolút minimuma.

Figyelemre méltó polémia bontakozott ki a fenti cikk kapcsán az Élet és Tudomány hasábjain. Zólyomi Bálint akadémikus ugyanis plágiummal vádolta meg Dr. Tóth Gézát! Zólyomi professzor ugyanis egy 49 évvel korábbi szakcikküket idézte, amelyben 1934-ben végzett méréseikről számoltak be Az időjárás című folyóiratban. És valóban, kísérteties a hasonlóság a két tudományos cikk szövege, megfogalmazása között...

Lám, lám, még egy ilyen politikamentes, látszólag semleges téma is milyen indulatokat képes szítani tudományos körökben...