Erzsébet
1 °C
4 °C

Mit kell tudni a RAID-ről V.

2002.05.07. 10:11
A cikksorozat előző részében a RAID0 és RAID1 megoldásokat tekintettük át. Most a RAID1-nél nagyobb számmal jelölt megoldásokat vesszük alaposabban szemügyre.
Közös jellemzőként elmondhatjuk, hogy ezek a rendszerek a RAID 0-hoz hasonló, de hibajavítást is tartalmazó stripe set-eken alapulnak, minimum 3, maximum 32 merevlemez felhasználásával. A hibajavítás többnyire paritásképzésen alapul, így n meghajtó esetén n-1 meghajtónyi adatot tárolhatunk el. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minél több egységet használunk fel, annál olcsóbbá válik az egy megabyte-ra jutó költség. Míg a RAID 4-nél az utolsó meghajtó tartalmazza a paritást, addig a RAID 5-nél a paritás is szét van osztva a winchestereken.

RAID 2

A RAID2-es technológia már nem lemeztükrözést, hanem stripe set kezelést végez hibajavítással. A Windows NT nem támogatja az alkalmazását.

RAID 3

Byte szintű információszétosztása miatt elsősorban nagy méretű összefüggő állományok tárolása esetén alkalmazható a RAID3 technológia. Mivel igen drága hardvereszközöket igényel, csak nagyon ritkán alkalmazzák. Képfeldolgozással, DTP-vel, audio-, és videoszerverek üzemeltetésével foglalkozó eszközökben találkozhatunk vele.

RAID 4

A RAID4 block szintű információszétosztást végez, a paritás adatokat külön meghajtón tárolja. A kérések típusától függően képes a rendszer önmaga hangolására. Elsődlegesen nagy méretű rekordos szerkezetű fájlok kezelésére alkalmas. Olvasási sebessége, a RAID 0-val egyezően kiemelkedően nagy. Írási sebességéről ez azonban sajnálatos módon nem mondható el. Ennek is köszönhető, hogy az erős RAID processzorok elterjedésével a RAID 5 szinte teljesen kiszorította.

RAID 5:

Adatbázis-kezeléshez, rekord szintű műveletekhez, sok kis fájl tárolása esetén ajánlott. Azonos méretű partíciókból hozható létre, a paritásadatokat a nagyobb olvasási sebesség és a biztonság növelése érdekében szétosztva tárolja a rendszer. A RAID 5, a RAID 2 mellett a legelterjedtebb megoldás, a legtöbb RAID csatoló már nem is ismeri a többi algoritmust.

A megoldás előnyei:

  • Olvasási sebessége jóval nagyobb, mint akár egyetlen winchester esetén;
  • Ez a leggyorsabb hibatűrő megoldás azokban az esetekben, ahol az I/O műveletek többsége olvasás.

A megoldás hátrányai:

  • Az írási műveletek a paritások írása miatt nem túl gyorsak;
  • Az olvasáshoz képest az írás 3-szor annyi memóriát igényel az I/O cache-eléshez;
  • Meghibásodás esetén lelassulnak az olvasási műveletek is, és tovább nő a memóriaigény, hiszen a kiesett meghajtó adatait is a paritási információkból állítja elő a program;
  • Az elromlott egység kiváltása esetén elég hosszú ideig tart az adatok újragenerálása, ráadásul ez idő alatt minden hálózati kapcsolat, tiltásra kerül (Bizonyos hardveres megoldások kiküszöbölik ezt a hátrányos tulajdonságot).

A cikksorozat következő részeiben a RAID beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókat igyekszünk rendszerezni.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?