A szoftverfejlesztés, mint azt korábban is láthattuk, nem egy egységes valami. Különböző lépései, fázisai vannak. Ezek közül vannak olyanok, amelyek ismétlődnek, vagy éppenséggel párhuzamosan futnak egymással.
Az, hogy pontosan milyen szakaszokból is áll a rendszerfejlesztés, és azok hogyan követik egymást, attól függ, hogy milyen jellemzőit emeljük ki ennek a folyamatnak. Tulajdonképpen erre is egy modellt kell, hogy állítsunk. A modellre alapozva különféle módszerek szerint lehet eljutni a feladattól a kész termékig. Nem minden cég engedheti meg magának, hogy teljesen saját módszert fejlesszen ki a semmiből, arról nem is beszélve, hogy felesleges dolog újra és újra felfedezni a spanyolviaszkot.
A módszerekből alakultak ki szabványosítás eredményeként a módszertanok, hogy azokból ismét módszerek lehessenek az egyes vállalatoknál.
Ezeknek az az elsődleges szerepük, hogy megszabják a fejlesztés menetét, elkerülhetetlenné tegyék olyan lépések közbeiktatását, melyek nélkül a termék nem lehetne megfelelő minőségű, nagyobb lenne az esély a hibák bennmaradására.
Eddig, a szoftverfejlesztés folyamata alatt a termék előállításának logikai lépéseire figyeltünk, holott legalább olyan fontos a programrendszert, mint szervezési folyamat eredményeként előálló terméket megvizsgálni.
Hétköznapi tapasztalatainkból mindnyájan tudhatjuk, hogy a szervezés legalább olyan fontos kérdés a feladat eredményes befejezése szempontjából, mint mondjuk a tervezés, vagy a kivitelezés.
A szoftverek egyediek, és mint ilyenek, igen alkalmasak a projekt keretek közötti megvalósításra. A projekt személetű megvalósítás az idő, az erőforrások, a költség és a minőség optimális keretek között való tartását teszi lehetővé. Másképpen fogalmazva a feladatot e négy tényezővé képezi le.
A rendszerfejlesztési módszertanok, megfelelő szintű projektmenedzsment kialakítása mellett alkalmazhatók csak kielégítően.
Sajnos a hazai vállalatok - egy-két üdítő kivételtől eltekintve - egyik területen sem mozognak otthonosan. A komoly szabályrendszereket és dokumentálási kötelezettségeket mifelénk amúgy sem nagyon díjazzák. Pedig rend nélkül nincsen rendszer. Ha a szoftverfejlesztés csak úgy ötletszerűen, mindenféle felmérés és tervezés nélkül történik meg, akkor semmilyen garancia nincsen arra, hogy a termék a kívánalmaknak megfelelően, határidőre, meghatározott költségkeretek között kerül megvalósításra.
Munkám során gyakorta tapasztalom, hogy a különféle cégek egyedül az elvárásokhoz (határidők, részteljesítések igénylistái, stb.) próbálnak igazodni, és a saját maguk becsapása árán sem számolnak a folyamatok tényleges idő- és erőforrásigényével.
Rengeteg szoftverhibát és biztonsági rést sajnálatos módon annak köszönhetünk, hogy nincsenek megfelelő folyamatok definiálva az egyes cégeknél.