Zettabájt, exabájt - lassan belefulladunk a sok adatba

Mivel hogy 6,5 milliárdan vagyunk, a Föld minden lakójára jut 25 gigabájtnyi adat, persze nem egyenlő eloszlásban – derítette ki az IDC friss felmérése. A világ összes számítógépén tárolt adat mennyisége a 2003-as 5 exabájtról 2006-ra 161 exabájtra nőtt, és ha így haladunk, nemsokára be kell vezetni a zettabájtot meg a jottabájtot, hogy szóval el tudjuk mondani, mennyi adat van a világ vincseszterein.

A Fortune 1000-es cégek három éve még átlagosan 190 terabájtnyi adatot tároltak, most meg 1 petabájtot (ez annyi, mint 1 millió gigabájt). A közepes méretű amerikai vállalatok adatparkjai 2 terabájtosról 100 terásra nőttek ugyanennyi idő alatt. Jóslatok is vannak: a következő három évben évente hatszorosára nő a világon a digitális adatok mennyisége, tehát 2010-re 988 exabájtot halmozunk fel, ami közel egy zettabájt, ha valakit érdekel. (Az adatmennyiséget leíró SI-prefixumok egyébként úgy néznek ki, hogy kilo-, mega-, giga-, tera-, peta-, exa-, zetta-, jotta-, és mindegyik az előző ezerszerese.)
A most tárolt adatmennyiség 161 milliószorosa az amerikai Kongresszusi Könyvtár anyagának, ahol 852 kilométernyi polcon 130 millió könyvet, hangfelvételt és kéziratot tárolnak.