Az AMD lerántotta a leplet következő generációs notebookprocesszoráról, valamint mobil platformjáról, írta meg a Prohardver. A Griffin kódnevű processzor szállítását várhatóan 2007 utolsó negyedében kezdik meg a partnereknek, de a köré épülő notebookok csak a jövő év első felében válnak elérhetővé végfelhasználók számára. A kétmagos Griffin végrehajtó egységei szinte egy az egyben megegyeznek a 65 nm-es csíkszélességen készülő Turion 64 X2 processzorokéval (azaz a K8 architektúra az alapja), ezzel együtt ez az AMD első olyan lapkája, melyet kifejezetten a hordozható számítógépekben való felhasználás követelményeinek megfelelően terveztek. Ennek fő jele a fejlettebb energiagazdálkodás, de például a memóriavezérlőt is a notebookok tipikus feltételeihez igazították.
A Griffin újdonságai közé tartozik az elméletileg legfeljebb 2,6 gigahertzes órajelen működtethető HyperTransport 3.0 megjelenése. A jelenleginél magasabb frekvenciák nagyobb fogyasztást vetíthetnének előre, azonban az AMD lényegesen okosabbá tette az energiamenedzsmentet; a HT sávszélessége menet közben változtatható, az interfész adatáramlás hiányában akkor is kikapcsolható, ha a processzormagok épp dolgoznak. Az integrált memóriavezérlő és a HyperTransport kontroller önálló tápellátása mellett a két CPU-mag is független szabályozást kapott. A két magnál öt fokozatban lehet változtatni a tápfeszültség értékét, míg az órajel akár nyolcadára is csökkenthető (összehasonlításként: eddig minimálisan 800 megahertzen futottak a Turionok).
A másodszintű gyorsítótárak magonként 1 megabájtosra nőnek, a memóriavezérlő továbbra is DDR2 modulokkal működik együtt, de a jelenleginél nagyobb hatékonysággal.
A Griffin nem önmagában mutatkozik be, hiszen az ATI felvásárlása óta az AMD számára is lehetővé vált, hogy platformmegoldásokban gondolkodjon. A Griffin az RS780 + SB700 lapkakészlettel együtt képezi a Puma kódnevű platformot. A Puma integrált grafikus vezérlője már DirectX 10-kompatibilis lesz, az analóg kimenetek mellett digitális DVI, HDMI, illetve DisplayPort videokimenetet is biztosít, és hardveresen gyorsítja nagy felbontású videók lejátszását, kezelve az esetlegesen nélkülözhetetlen titkosítási kulcsokat is.
A csipszet már a PCI Express második generációjára épül, mely 5 gigahertzes linkeket kínál. Érdekes megoldás a PowerXPress, amely lehetővé teszi, hogy – tipikusan a konnektorosról akkumulátoros táplálásra váltáskor, vagy fordítva – a külön grafikus processzor szerepét a szerényebb képességű, de kisebb fogyasztású integrált mag vegye át, mégpedig dinamikusan, bootolás nélkül A Windows ReadyBoost és ReadyDrive funkcióit kihasználandó az új megoldásba beépült a NAND flashmemóriák kezelésének képessége, így pillanatok alatt betöltődik majd az operációs rendszer.
Az AMD szerint az egész platformot úgy tervezték, hogy a csipszet és a processzor az energiagazdálkodásban is együttműködjön, így minimalizálva a fogyasztást. Bár pontosabb részletek nem ismertek, a vállalat nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a csipszetek és processzorok fejlesztését egy rendszerben, egy integrációs folyamat részeként képzeli el. Ennek legmarkánsabb állomása a 2009-re ütemezett Fusion lapka lenne, mely a jelenlegi AMD processzorokba beépített funkciók mellett már a grafikus vezérlőt is magában foglalná.
Az AMD Puma platformja versenyképes megoldásnak tűnik az Intel Santa Rosa kódnevű Centrino Duo technológiájával szemben, más kérdés, hogy a nagy vetélytárs valószínűleg 2008 derekán kihozza újabb mobil platformját, a Montevinát, mely egyebek mellett már 45 nanométeres csíkszélességen előállított processzorral érkezik.
A Griffin újdonságai közé tartozik az elméletileg legfeljebb 2,6 gigahertzes órajelen működtethető HyperTransport 3.0 megjelenése. A jelenleginél magasabb frekvenciák nagyobb fogyasztást vetíthetnének előre, azonban az AMD lényegesen okosabbá tette az energiamenedzsmentet; a HT sávszélessége menet közben változtatható, az interfész adatáramlás hiányában akkor is kikapcsolható, ha a processzormagok épp dolgoznak. Az integrált memóriavezérlő és a HyperTransport kontroller önálló tápellátása mellett a két CPU-mag is független szabályozást kapott. A két magnál öt fokozatban lehet változtatni a tápfeszültség értékét, míg az órajel akár nyolcadára is csökkenthető (összehasonlításként: eddig minimálisan 800 megahertzen futottak a Turionok).
A másodszintű gyorsítótárak magonként 1 megabájtosra nőnek, a memóriavezérlő továbbra is DDR2 modulokkal működik együtt, de a jelenleginél nagyobb hatékonysággal.
A Griffin nem önmagában mutatkozik be, hiszen az ATI felvásárlása óta az AMD számára is lehetővé vált, hogy platformmegoldásokban gondolkodjon. A Griffin az RS780 + SB700 lapkakészlettel együtt képezi a Puma kódnevű platformot. A Puma integrált grafikus vezérlője már DirectX 10-kompatibilis lesz, az analóg kimenetek mellett digitális DVI, HDMI, illetve DisplayPort videokimenetet is biztosít, és hardveresen gyorsítja nagy felbontású videók lejátszását, kezelve az esetlegesen nélkülözhetetlen titkosítási kulcsokat is.
A csipszet már a PCI Express második generációjára épül, mely 5 gigahertzes linkeket kínál. Érdekes megoldás a PowerXPress, amely lehetővé teszi, hogy – tipikusan a konnektorosról akkumulátoros táplálásra váltáskor, vagy fordítva – a külön grafikus processzor szerepét a szerényebb képességű, de kisebb fogyasztású integrált mag vegye át, mégpedig dinamikusan, bootolás nélkül A Windows ReadyBoost és ReadyDrive funkcióit kihasználandó az új megoldásba beépült a NAND flashmemóriák kezelésének képessége, így pillanatok alatt betöltődik majd az operációs rendszer.
Az AMD szerint az egész platformot úgy tervezték, hogy a csipszet és a processzor az energiagazdálkodásban is együttműködjön, így minimalizálva a fogyasztást. Bár pontosabb részletek nem ismertek, a vállalat nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a csipszetek és processzorok fejlesztését egy rendszerben, egy integrációs folyamat részeként képzeli el. Ennek legmarkánsabb állomása a 2009-re ütemezett Fusion lapka lenne, mely a jelenlegi AMD processzorokba beépített funkciók mellett már a grafikus vezérlőt is magában foglalná.
Az AMD Puma platformja versenyképes megoldásnak tűnik az Intel Santa Rosa kódnevű Centrino Duo technológiájával szemben, más kérdés, hogy a nagy vetélytárs valószínűleg 2008 derekán kihozza újabb mobil platformját, a Montevinát, mely egyebek mellett már 45 nanométeres csíkszélességen előállított processzorral érkezik.