Az európai optikai csillagászat zászlóshajója, a 8,2 m-es távcsövekből álló VLT új műszerrel gazdagodott, a közeli infravörös tartományban dolgozó HAWK-I-vel. A HAWK-I (High Acuity, Wide-field K-band Imaging) három évi tervező- és építőmunka után 2007. augusztus 1-jén látta meg az első csillagfényt a VLT távcsőegyüttes negyedik, Yepun teleszkópjára szerelve - írja a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja, a hirek.csillagaszat.hu. Már a beüzemelés során nyert felvételek is jól mutatják a műszer teljesítőképességét. A HAWK-I egyetlen expozícióval a telihold tizedrészének megfelelő területű, 7,5 × 7,5 ívperces égboltdarabot tud leképezni. Ez a látómező közel kilencszerese a VLT-n 1998 óta üzemelő ISAAC infravörös kameráénak, ami már számtalanszor demonstrálta, hogy a közeli infravörös felvételek milyen nagy mértékben járulhatnak hozzá a távoli galaxisok, a csillagok körüli porkorongok vagy például a Jupiter nagyságrendjébe eső objektumok természetének jobb megértéséhez.
A műszerben 4 darab CCD található, az egyenként 2048×2048 pixeles detektorok 0,1 ívmásodperc/pixel képskálával, azaz nagyon jó felbontással rögzítik az infravörös ég képét. A HAWK-I fő célpontjai a halvány források lesznek, ezek közül is a nagyon távoli, az univerzum élete során legkorábban keletkezett objektumok. Emellett ideális eszköz lesz a nagyon nagy tömegű csillagok, illetve a Tejútrendszer nagyon kis tömegű objektumai (például forró Jupiterek) kutatására is, de a Naprendszer kicsiny égitestjei (távoli jeges aszteroidák és üstökösök) is ígéretes célpontoknak mutatkoznak. A HAWK-I a VLT-re installált műszerek sorában a tizenegyedik.