Nem mondhatni, hogy a nyár a tudomány-technika rovat kedvenc évszaka, ilyenkor nem nagyon vannak nagy vásárok, bejelentések, díjátadók. Azért a mérnökök és tudósok ilyenkor is dolgoznak, ma az alábbi hírekkel mentettek meg minket az uborkaszezontól.
Következő héten a New Orleans-i Siggraph konferencián mutatják be a bokode-ot. Hogy mi az a bokode? Hát a vonalkód egy lehetséges utóda. Az MIT-n fejlesztették, és több ezerszer annyi információt képes tárolni, mint a jól ismert fekete-fehér csíkok. Az információt egy ledre feszített mintázat tárolja, és a mintázaton átszűrődő fény közvetíti.
A briteknél is egyre hangosabban szóvá teszik, hogy az iksz megabites szélessávú netkapcsolatokra előfizető júzerek többnyire csak iksz töredékét élvezhetik. A nap üzleti vonatkozású teches híre azonban az, hogy a Google eladta 5 százalékos részesedését az AOL-ban. Pontosabban az a hír, hogy a vevő Time Warner most már megerősítette a 283 millió dolláros bizniszt.
Mai iPhone-os hírünk, hogy a Spotify nevű svéd zeneletöltő szolgáltatás hamarosan beindul az Apple telefonján is. Már ha az Apple beengedi az App Store-ba a sokak által iTunes-gyilkosnak kikiáltott Spotifyt.
Vad fejlesztéseink is vannak mára: amerikai és indiai konstruktőrök ásításfigyelő rendszerrel figyelmeztetnék az álmos sofőröket, hogy ideje pihenni. A Delaware-i Egyetem kutatói pedig tyúktollak seítségével tárolnák a hidrogénmeghajtású autók üzemanyagát.
Az állatvilág fekete oldalán ma a kihaló édesvízi rákok szerepelnek. Egy új tanulmány szerint e rákok kétharmada a kihalás szélére kerülhet a következő évtizedekben. És ha már állatok: kínai kövületek arról tanúskodnak, hogy az első ősállatok nem óceánokban, hanem tavakban alakultak ki.
Aki sajnálta, hogy 2006-ban a csillagászok kimondták, a Plútó nem bolygó többé, az menjen Illinois államba, ott ugyanis még mindig harcolnak a döntés ellen. A nap másik űrhíre, hogy dán kutatók szerint a Hold kráterektől sebes felszínét nem meteorok, hanem üstökösök alakították ki.