Hétfőn reggel általában kevés az új hír, de azért akadt néhány újdonság a tudomány és a technika világában:
Még egy lépéssel közelebb kerültünk a kvantumszámítógéphez: a Bristoli Egyetem kutatói olyan csipet terveztek, amely a Shor-algoritmus szerint működik, és fotonokat használ információhordozásra. És még egy fura csipünk is van mára, de ez már elkészült: amerikai mérnökök levegővel működő mikroprocesszorral bővítették a vad fejlesztések sorát.
Amerikai mérnökök a fényt hanggá alakító berendezést fejlesztettek ki. Egy lézerrel ionizálnak némi vizet, majd ezt hevítik tovább; az eredmény egy kisebb gőzrobbanás, ami 220 decibeles hangimpulzust kelt. A lézert víz alatti kommunikációhoz használnák.
Közösségi alapon működő fordító plugin készült a Firefoxhoz. Negyven nyelvet ismer, és az idegen nyelvű oldalakról a projekt köré szerveződő közösség önkéntesei által lefordított verziót közli – már ha az létezik, mert ha nem, akkor marad a Google Translate.
A „takonyrobot” szó annyira ritka, hogy e sorok írásakor még hapax legomenon. Mostantól kicsit gyakoribb lesz, mert brit tudósok ilyen biorobotot konstruáltak egysejtű organizmusból.
Mára is van egy új állatfajunk, ezúttal egy óriási patkány, amit Pápua Új-Guinea dzsungeleinek mélyén találtak kalandos kedvű biológusok. Egy nemzetközi természetvédő szervezet tagjai eközben először láttak vadon egy mianmari ritka teknősfajt. A világ másik táján pedig egy madárfajból látnak túl sokat: seregélyek riogatnak több amerikai nagyvárost.
Még egy kicsit megtudtak a régészek a titokzatos húsvét-szigeteki óriásszobrokról. Kiderült, hogy a szobrok vörös színű kőkalapjai hogyan készültek. Hogy miért, azt még mindig nem tudni.