Készülhetünk a gigabites mobilnetre

2011.02.14. 10:29
Hétfőn kezdődik a Mobil Világkongresszus, és miközben igyekszünk minden új kütyüt bemutatni, az szolgáltatói eszközöket is megkeressük. A hálózatok méltatlanul szorulnak a háttérbe, hiszen az okostelefonokat csak akkor tudjuk kihasználni, ha okos hálózatra csatlakozunk velük. A Nokia Siemens Networks (NSN) vezetői mutattak be néhány fontos trendet.

Már a januári CES-en kiderült, hogy 2011 egyik hangsúlyos témája az LTE, a mobilhálózatok negyedik generációja, amely a jelenlegi 3G-nél sokkal nagyobb letöltési sebességet biztosít. A jövőbeni lehetőségekről sokat elárul az NSN új eszköze, amit a barcelonai kongresszuson fog bemutatni - a Flexi Multiradio 10 bázisállomás összesen 10 gigabit/másodpercnyi kapacitást tud szétosztani az ügyfelek között, vagyis egy cellában akár 200 előfizető is kaphat 50 Mbps-t. A berendezés már az LTE Advanced szabványt is támogatja, vagyis egy előfizető 1 gigabit per másodperces hozzáférést is kaphat. Ennek a brutális sebességnek azonban előfeltétele, hogy az LTE-szolgáltatás 100 MHz széles sávon működjön. Egyelőre nem biztos, hogy Magyarországon valaha lesz ilyen.

Helló, modern dizájn

Kevés szó volt róla, hogy az LTE teljesen ip-alapú technológia, amelyből hiányzik a hagyományos vonalkapcsolt telefonálás. Eleinte a megnövekedett adatforgalomra ad majd megbízható megoldást, ami a teljes ip-alapú telefonálás bevezetéséig – részben az NSN magyar mérnöki fejlesztésének köszönhetően – kiegészül egy hívásátléptető funkcióval, mely az LTE hálózat alatt indított és fogadott hanghívásokat automatikusan átirányítja a párhuzamos 2G vagy 3G hálózatokra.

A Voice over LTE lesz a következő lépés, amely már ip-alapú, és a gyártók közötti verseny arról szól, ki tud elsőként teljes körű megoldást letenni az asztalra, mondta Ésik Róbert, az NSN ügyvezető igazgatója.

Kényelmi funkciókat is bemutatnak a gyártók, ilyen például az okostelefonok távoli kezelése, amelynek a fejlesztése részben Magyarországon zajlik. Ennek segítségével a mobilszolgáltató távolról funkciókat állíthat be, konfigurálhatja a készüléket, elmentheti és visszaállíthatja a felhasználó adatait telefoncsere esetén. Természetesen senki sem nyúlhat bele a telefonba úgy, hogy azt az előfizető nem engedélyezi, mondta Ésik Róbert, és kihangsúlyozta, hogy az újítást elsősorban az ügyfélszolgálatok illetve a vállalati ügyfelek tudják hasznosítani.

Ötszáz villám

A közép-kelet-európai régiónak további érdekes téma a vasúti kommunikáció, amely több országban bevezetés alatt áll. Magyarország szempontjából pedig azért is fontos, mert az NSN az elmúlt hónapokban vett fel nagyjából száz magyar mérnököt, akik ezeket a technológiákat fejlesztik tovább, mondta Gyenes Péter,az NSN K+F részlegének üzleti kapcsolatokért felelős vezetője. Jelenleg a GSM-R szabványú rendszert használják a vasúttársaságok a világ túlnyomó részén, és a fejlesztőknek többek közt azt kell megoldaniuk, hogy gördülékeny legyen az átállás a későbbi LTE-R rendszerre.

A GSM-R ugyanúgy működik, mint a nyilvános GSM, de a vasúttársaságok biztonsági okokból egy nekik dedikált frekvenciát használnak. Erre azért van szükség, mert a GSM-R hálózat továbbítja vészhívásokat, szolgáltatja az adatátvitelt a vasútbiztonsági berendezéseknek. A rendszer kialakításából fakadóan nagy hibatűrésű, például a kettős rádiós lefedettség révén akkor is folyamatos ellátást biztosít, ha egy bázisállomás kiesik.

A vasúti telefonszolgáltatás extráit a vasúttársaságok igényei szerint fejlesztették. Van például funkcionális címzés, tehát ha akarják hívni a Szeged-Budapest vonal aktuális mozdonyvezetőjét, akkor nem kell tudni, hogy ki dolgozik éppen, illetve melyik mozdonyt fogták a szerelvény elé - mindenképpen a szolgálatban lévő mozdonyvezetőnél csörög a telefon, nem a szabadságon lévő kollégájánál. Van helyfüggő címzés is, tehát ha a mozdonyvezető el akar érni egy diszpécsert, és Cegléd közelében van, akkor a rendszer nem a budapesti diszpécsert hívja fel. Lehet telefonon szétküldeni közleményeket, és a sürgősségi hívások megszakítanak bármilyen folyamatban lévő, alacsonyabb prioritású beszélgetést.

A GSM-R szabványban az is benne van, hogy 500 kilométer per órás sebességig lehetővé kell tenni a kommunikációt. Mi kell ehhez? Nyilván olyan vonatok, amelyek képesek 500 km/órával haladni, amire Magyarországon egyelőre nincs sok esély. Ahol viszont van gyors vonat, ott a bázisállomások speciális kiegyenlítő szűrővel (equalizer) felszereltek, mert enélkül a Doppler-csúszás megakadályozná az adó és a vevő közti kommunikációt.

Emellett olyan sűrűn kell kiépíteni a bázisállomásokat, hogy a vonatnak legyen ideje folyamatban lévő hívás közben is átállni egyik bázisállomásról a másikra. A TGV és az ICE esetében például kilométeres átfedési terület kell két bázisállomás között, míg egy lassú bányavonatnál akár száz méter is elegendő. A GSM-R bázisállomások antennái sem szokványosak, 120 fok helyett 30 fok a nyílásszögük, mert nem egy széles területet kell lefedni, hanem a kígyózó vonalon kell végiglőni a rádiójeleket.

A pénz miatt

Nemcsak a mozdonyok és a sorompók hívhatják fel egymást mobilhálózaton, hanem hétköznapi eszközök is. Az idei Mobil Világkogresszuson is népszerű téma lesz a gépek közti kommunikáció, az úgynevezett machine2machine, legyen szó akár egy intelligens mérőóráról, amely automatikusan értesíti a központot a vízfogyasztásunkról, vagy egy okos kólagépről, amely emelt díjas sms-ért ad cukrozott löttyöket. Az NSN azt mondja, hogy idén jellemző lesz a komplex, teljes számlázási rendszert tartalmazó rendszerek világszerte terjedő bevezetése, tehát ezekre is érdemes lesz odafigyelni a kiállításon.