Gigabiten húz el mellettünk a világ
További Cellanapló cikkek
- Nem ön bolondult meg, ha úgy hiszi, nem szólalt meg reggel az iPhone ébresztője
- Egy rossz koppintás, és máris átvette az uralmat telefonja felett ez az új androidos vírus
- Régóta várt újdonság érkezik a Google Playbe
- Egy teljes termékvonalat kukázhat az Apple
- Ezekben a színekben pompázhat az iPhone 16
Egy héttel a Mobile World Congress után tajpejben ült össze a mobilipar krémje, hogy véglegesítsék az LTE-Advanced szabványt. Ha ez megvan, világszerte elkezdhetik legyártani az álló helyzetben 1 Gbps, menet közben 100 Mbps adatátviteli sebességet nyújtó eszközöket. Ezen a hálózaton biztosan nem őszülnénk bele a Blade Runner Final Cut letöltésébe, a fullextrás bluray 4-5 perc alatt a merevlemezünkön lenne. Az LTE-Advanced eszközök közvetlenül egymással is tudnak majd kommunikálni. Ezt elsősorban arra használnák, hogy például a telefonunkkal adatokat tudjunk lekérdezni a környezetünkben lévő szenzorokról.
Hagyjuk inkább elszállni a gigabites álmokat, mert az LTE-Advanceddel egy ideig csak prototípusokon találkozunk, és a technológiának még éles bevetésen, például akadályokkal teli városi környezetben is bizonyítania kell a képességeit. Bevezetéséig a mobilnetes díjcsomagoknak is változniuk kell, mert gigabites sebességen pár perc alatt elhasználnánk az 5 GB-os keretünket, ami viccnek is rossz.
Addig is itt van nekünk a jól bevált HSPA, és nem lehet okunk a panaszra. Az Ericsson a barcelonai mobilkiállításon 168 megabites letöltési sebességrekordot ért el egy kereskedelmi forgalomban kapható hálózati berendezéssel és egy prototípus kütyüvel. Ez már szinte elérhető közelségben van. A rivális Nokia Siemens Networks pedig azt ígéri, hogy a HSPA sebessége a jövőben akár 672 megabitig is feltornászható.
Ide veled, régi kardom
Miért foglalkozunk még mindig a HSPA-val, amikor a fejlett országokban már elkezdtek átállni LTE-re? Anders Runevad, az Ericsson nyugat- és közép európai régiójának vezetője elmondta, hogy a következő években még a legtöbb fejlesztési erőforrás HSPA mögött lesz, és - ahogy azt a fenti példák is mutatják - a technológiában még nagyon sok tartalék van.
Az LTE terjedését nagyban befolyásolja, hogy elérhetők-e a szükséges frekvenciák, néhány országban pedig műszaki oka is van az LTE bevezetésének. Az Egyesült Államokban használt CDMA technológia fejlődése leállt, és jelentősen nőtt a mobilinternet iránti igény. Úgyis le kellett cserélni a hálózatot, és akkor már logikus volt átugrani a HSPA-t, és rögtön a legmodernebb LTE-re váltani. Svédországban a laptopozóknak adnak LTE-n szélessávot, a távközlésben igen fejlett országban erre is van fizetőképes kereslet. Németország pedig egy harmadik üzleti modellt alkalmaz, a DSL-lel lefedetlen vidéki területeken vezeti be az LTE-t - mondta Runevald. Európában a németek az elsők, akik a korábban tévécsatornák által használt 800 MHz-es frekvenciatartományban indítanak szélessávú szolgáltatást.
A HSPA mellett szól az is, hogy olcsóbbak a készülékek. Még nem futott fel az LTE-csipek gyártása, csak drága csúcskategóriás készülékekkel vehető igényebe a hálózat. Ezzel szemben a HSPA-n tucatnyi középkategóriás okostelefon nyújt 7,2 megabites letöltési sebességet, és a csúcsmodellek már 21 megával töltik le a biteket. Runevald szerint idén megjelennek a 80 dollár alatti androidos készülékek is, természetesen HSPA-csippel.
Várakozó állásponton vannak a mobilszolgáltatók is azokban az országokban, ahol semmi sem kényszeríti őket az LTE bevezetésére. A Deutsche Telekom például erősen támaszkodik a HSPA-ra, és idén már tíz európai országban lesz 21 megabites, majd később 42 megabites szolgáltatása. A szolgáltató stratégiájának fontos eleme a wifi, a Magyar Telekom révén hazánkban is több száz publikus hotspotot működtet, és vizsgálja olyan új üzleti modell lehetőségét, amellyel a vendéglátóhelyek is könnyen csatlakozhatnának az átalánydíjas szolgáltatásához.
Mikrocellák viharában
Nincs értelme a gyorsításnak, ha ettől drágább lesz a szolgáltatás, ezért a berendezésgyártók újabb és újabb trükkökkel próbálják csökkenteni a hálózatépítés költségét. Anders Runevad szerint az egyik legfontosabb idei fejlesztés az aktív antenna, amellyel csökkenthető a bázisállomás energiafogyasztása és kisebb cellák alakíthatók ki. A jelenlegi nagy adótornyok sok energiát elpazarolnak , de az aktív antennák ezt a problémát kiküszöbölik. Az elektronika nagy része bekerült az antenna házába, szinte nullára csökkentve az alkatrészek közti távolságot, és ez eltünteti a kábeleken fellépő energiaveszteséget. Az Ericsson szerint a 2011 második felében megjelenő Air 30 százalékkal lerövidíti az antennák telepítés idejét, és 42 százalékkal csökkentheti az áramfogyasztást.
Izgalmas az Alcatel-Lucent újítása is, és a gyártók versenyében kissé lemaradt cégnek szüksége is van az ilyen innovatív megoldásokra. A vállalat a teniszlabda méretű LightRadio Cube bázisállomással rukkolt elő, amely apró mérete miatt köztéri lámpákon, épületek falán és tetején is elhelyezhető.
A bázisállomást azért tudták így összezsugorítani, mert bizonyos feladatokat - amiket hagyományosan az adótoronynál lévő hardverek végeznek el - központosítottak. A számításokat a felhőben, nagy szervereken végzik el, ami jelentősen növeli az alaphálózat adatforgalmát. A bázisállomásokat üvegszálas kapcsolaton kell kiszolgálni, tehát a Cube leginkább városi környezetbe való. A forradalmian új eszköz állítólag 30 százalékkal növeli a hálózat kapacitását, 50 százalékkal csökkenti az üzemetetési költségeket, de erre még várniuk kell a szolgáltatóknak, mert a teljes rendszer csak 2013-ban lesz kapható.
Nem valószínű, hogy mindegyik bázisállomás aktív antenna lesz - mondta Runevald. Ehhez annyit tudok hozzátenni, hogy ez még kevésbé valószínű Magyarországon, mert a jelenlegi szabályozási környezet egyáltalán nem kedvez a mikrocellláknak. A magyar szolgáltatóknak ugyanis minden egyes rádiós adó-vevő után plusz frekvenciadíjat kell fizetniük, így tehát jobban járnak, ha a ronda nagy adótornyokra koncentrálnak a decentralizált, modern hálózati megoldások helyett.
Rovataink a Facebookon