Mobilon is szavazhatnak az észtek
További Cellanapló cikkek
- Nem ön bolondult meg, ha úgy hiszi, nem szólalt meg reggel az iPhone ébresztője
- Egy rossz koppintás, és máris átvette az uralmat telefonja felett ez az új androidos vírus
- Régóta várt újdonság érkezik a Google Playbe
- Egy teljes termékvonalat kukázhat az Apple
- Ezekben a színekben pompázhat az iPhone 16
Észtország korábban világelsőnek volt az informatika területén, és lehetővé tette a választóknak, hogy a voksolás napja előtt a neten leadhassák szavazatukat. Most már mobilon is szavazhatnak. Az elektronikus szavazáshoz egy speciális személyazonosító kártya kell, amely rögzíti a választó adatai, valamint azt, hogy élt állampolgári jogával.
Ezt a rendszert meglehetősen praktikusnak tartják, mert a szavazónak nem kell feltétlenül választókörzetében lennie voksának leadásakor, sőt akár külföldön is tartózkodhat.
A mostani választások előtt számítógépes szavazók február 24. és március 2. között adhatták le szavazatukat. Ezzel hozzávetőleg 140 ezer választópolgár élt, ami a választásra jogosultak több mint 15 százaléka.
A Postimees című napilap összesítése szerint külföldön tartózkodó észtek interneten keresztül Finnországból szavaztak a legtöbben, szám szerint 1541-en. Nagy-Britanniából 474-en, Németországból 337-en, az Egyesült Államokból pedig 305-en voksoltak. A kimutatás szerint érkeztek szavazatok olyan távoli országokból is, mint Trinidad és Tobago, Szingapúr vagy Uganda. Összesen 106 országból futottak be elektronikus szavazatok az észtországi központba. A mobiltelefonos szavazással 2690-en éltek az észt újság adatai szerint.
Észtország a három balti állam, az egykor ugyancsak a szovjet tagköztársaságok sorába tartozott Lettország és Litvánia után a legkisebb. Területe alig fele Magyarországénak, lakosainak száma 1,3 millió. Az etnikai összetétel azonban még mindig gondnak számít Észtországban, hiszen a lakosság bő negyede oroszajkú.
Azt követően, hogy a balti államok megszabadultak az öt évtizedes szovjet uralomtól, Észtország gazdasága szárnyalásnak indult, az ország a közép- és kelet-európai térség egyik mintaállama lett.
A 2008-as pénzügyi válság azonban Észtországot is megviselte, a GDP 2009-ben 14 százalékkal csökkent, a munkanélküliek száma ugyanakkor meredeken nőtt, az idén februárban 10,4 százalékos munkanélküliségi arányt regisztráltak.
A gazdasági nehézségek ellenére a jelenlegi miniszterelnök, Andrus Ansip politikai formációja, az Észt Reformpárt tűnik a győzelemre esélyesnek, a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján 29 százalékot kaphat. Szövetségese, a jobbközép Pro Patria-Res Publica a szavazatok 25 százalékára számíthat. Az ellenzéki Centrumpártnak mindössze 23 százalék juthat, míg a szociáldemokraták a voksok 14 százalékát szerezhetik meg, ami arra mutat, hogy a koalíciós pártok kényelmes győzelmet arathatnak. A jelenleg kormányzó pártszövetség kisebbségben van a maga 49 mandátumával a 101 fős Riigikoguban, vagyis az egykamarás parlamentben.
A miniszterelnök bizakodó és reményét fejezte, hogy a kormány ellenfelei is egyszer végre megértik, hogy Észtország a lehetségesen a legjobb állapotban vészelte át a világválságot.
Edgar Savisaar, a Centrumpárt vezetője, Tallinn főpolgármestere viszont azzal vág vissza, hogy az egyszerű észt emberek kényszerültek a válság terheinek az elviselésére, és a kormány a krízissel takarózik, amikor a gazdasági-társadalmi gondok szóba kerülnek. Savisaar szerint lábával szavazott az a 118 ezer észt, aki külföldre távozott az elmúlt években, hogy a magasabb kereset reményében munkát találjon. A média és a kormány által lefestett idilli kép korántsem felel meg a valóságnak - állítja az ellenzéki vezető.
Rovataink a Facebookon