Ezért drága a magyar mobilinternet

2013.03.27. 12:11
Nincs okunk optimizmusra, hiába nő a világban mindenhol a hordozható internet iránti kereslet. Hazánkban más a helyzet, mert a lakosság nehezebben tud jó okostelefont venni, a számlák befizetése is sokszor csúszik, és a hírközlési hatóság is évek óta csak töketlenkedik. Az adók is sokat rontanak a helyzeten: magasabb az áfa, nagyobb a frekvenciadíj, van telefonadó és közműadó - mintha mindenki összeesküdött volna a mobilozók ellen.

A magyar mobilinternet haláláról szóló cikkünkre szinte azonnal reagált a Nemzetközi Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), és ezzel a címmel adott ki közleményt: „Miért drágább a mobilinternet nálunk, mint Ausztriában?” Sajnos a hatóság elmulasztotta kérdés megválaszolását, pedig nagyon érdekes a téma, és elérhető minden szükséges adat. Az NMHH csak sejtelmesen utalt arra, hogy célja mielőbb hasznosítani a szabad frekvenciákat, mert ez a fejlődés és a verseny kulcsa. Ezúttal Ausztria példája alapján próbáljuk felállítani a gyengélkedő magyar mobilnet kórképét.

Kelet és nyugat

Magyarország és Ausztria mobilinternetes piaca nehezen összehasonlítható, mert teljesen eltérő a két ország piaci struktúrája. Kezdjük mindjárt a szolgáltatók rendelkezésére álló frekvenciákkal, hiszen az NMHH is ezt jelölte meg a verseny kulcsaként. A lefedettség és hangszolgáltatás szempontjából fontos 900 megahertzes sávban az osztrák T-Mobile (12,8 MHz) és az A1 (18 MHz) sokkal nagyobb spektrummal rendelkezik, mint bármelyik magyar szolgáltató. Hazánkban egészen tavalyig 8-8-8 MHz volt az elosztás, ami a frekvencia-árverés után 10-10-9,8 MHz-re változott, tehát megmaradtak a kiegyenlített erőviszonyok.

Ausztriában az Orange sokkal kisebb, mindössze 4 MHz-es sávval rendelkezik – ennek a következményeire később visszatérünk, míg a negyedik szereplőként beengedett Hutchison Whampoa (Three, 3 márkanéven fut) egyáltalán nem kapott 900 MHz-es frekvenciablokkot.

Bal oldalon alig látható Ausztria pirossal jelölt oszlopa, hazánk sárgával kiemelve.De azt se feledjük, hogy eurócentekről van szó.
Bal oldalon alig látható Ausztria pirossal jelölt oszlopa, hazánk sárgával kiemelve.
De azt se feledjük, hogy eurócentekről van szó.

Hogy mennyire fontos a frekvenciakészlet, azt a magyar Vodafone is bebizonyította, amikor a plusz két megahertz megszerzése után nagyobb területen be tudta kapcsolni a 21 megabites maximális letöltési sebességet (ami elméleti érték, a felhasználó által mérhető letöltési sebesség ennél alacsonyabb). Azért tudott gyorsan lépni, mert a hálózati eszközeit korábban felújította, és a modern eszközökön szinte csak egy gombnyomás kell az új szolgáltatások beindításához.

A frekvenciának persze ára is van, és a magyar szolgáltatóknak magasabb használati díjat kell fizetniük, mint az osztrákoknak. Az elmúlt években különböző extra adókat vetett ki az állam a mobilcégekre: eleinte távközlési különadó néven, majd tavaly nyáron percenként 2 forintban határozták meg a telefonadó mértékét. Ez a pénz nem a szolgáltatót, hanem a magyar államot gazdagítja, és évente több tízmilliárd forintos elvonást jelent. És ott van még a közműadó is, amit ugyan vezetékekre vetnek ki, de ez is növeli a mobilinternet költségeit, mert a mobil adótornyok egy részét optikán kötik rá az internetre. A Magyar Telekom a múlt héten írta meg közleményben, hogy 2013-ban ez 7,2 milliárd forinttal növeli a kiadásait. (Amit költhetne ehelyett optikai fejlesztésekre is, de nem fogja, mert azzal csak növelné a közműadó-köteles hálózatát.)

Nincs rá pénzünk

A mobilinternet terjedéséhez okostelefon is szükséges, és ezen a területen is rosszul állunk. A magyar áfa 27 százalék, az osztrák viszont csak 20. Ezenkívül a mobilnet terjedését nehezítő faktorok közé sorolhatjuk a 285-ről 305 forint fölé ugrott euróárfolyamot is, hiszen a szolgáltatók euróban vagy dollárban adják oda a gyártónak az okostelefon árát, mi viszont leértékelődött forintban fizetünk a boltban. Kedves szomszédaink ugyanannyi pénzből mindig egy kicsivel jobb okostelefont tudnak venni, mint mi. Azt pedig bátran kijelenthetjük, hogy minél gyorsabb egy mobil processzora és letöltési sebessége, minél nagyobb és szebb a kijelzője, annál nagyobb lelkesedéssel fizetünk elő mobilnetre. A tartalomfogyasztáshoz jó megjelenítő eszközök kellenek.

Sajnos rosszul időzítettem a mobilnet haláláról szóló cikkem publikálását, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) néhány nappal később olyan döbbenetes adatokat tett közzé, amelyek teljesen megváltoztatják a mobilpiac keresleti oldaláról alkotott képet. A március 6-án kiadott statisztikai tükör (pdf) szerint 2011-ben a háztartások 73,4 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem tudott volna saját erőből állni egy 60 ezer forintos váratlan kiadást. A magyarok közel háromnegyede nemhogy egy csúcsmobilt, de még egy alsó-középkategóriás okostelefont sem tudna kifizetni. A három magyar mobilszolgáltató egyöntetűen a magas adókat, illetve a készülékek hiányát nevezte meg a mobilinternet lassú terjedésének egyik okaként.

Érdemes mélyebben belenézni a KSH és az osztrák statisztikai hivatal adatbázisaiba, mert abból arra is tudunk következtetni, hogy mekkora az igény az internet iránt. A legfrissebb adatok szerint 2011-ben a magyar háztartások 65,2 százalékában volt internetelérés. Nos, Ausztria már 2008-ban átlépte ezt a szintet (68,9 százalék), és 2011-ben már 75,4 százalékon állt. Ha hazánknak sikerül tartania az eddigi növekedési ütemet (ami évi 5-7 százalékpontos), akkor a netező háztartások arányában 1-2 év alatt utolérhetjük osztrák szomszédainkat. Csakhogy valószínűbb a lassuló növekedés, a nálunk gazdagabb osztrák piacon is volt egy nagy megtorpanás.

Ellátottság aránya százalékban              
 
 2005  2006  2007  2008  2009  2010  2011
Magyar háztartások, internet 22,1% 32,3% 38,4% 48,4% 55,1% 60,5% 65,2%
Magyar háztartások, szélessáv 10,9% 22,0% 33,0% 42,3% 50,9% 52,2% 60,8%
Osztrák háztartások, internet 46,7% 52,3% 59,6% 68,9% 69,8% 72,9% 75,4%
Osztrák háztartások, szélessáv 23,1% 33,1% 46,1% 54,5% 57,8% 63,7% 72,0%

Mennyire reális az, hogy a fejlődő magyar piacon, ahol még nem sikerült mindenkit leültetni a számítógép elé, az emberek elkezdenek mobilnetet vásárolni, ami még drágább is a vezetékesnél? A KSH adatai szerint 2011-ben a magyar lakosság 30 százaléka nem használt számítógépet az elmúlt három hónapban, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezek az emberek egyáltalán nem számítógépeznek.

Ausztriában egyébként növekszik a mobil penetráció, pedig 150 százalékkal már most is a negyedik helyen állnak Nyugat-Európában. Ezzel szemben Magyarországon 100 emberre csak 116,1 SIM-kártya jut, és hónapról hónapra csökken az előfizetések száma (NMHH gyorsjelentés).

Forrás: NMHH februári gyorsjelentése
Forrás: NMHH februári gyorsjelentése

Sajnos a vezetékes internet lassú terjedésén sem tudunk csodálkozni, mert vásárlóerő-paritáson számolva Magyarországon kimagaslóan drága a hozzáférés. Az Európai Unió jelentésében (pdf, 27. oldal) név szerint is gyakran emlegetik hazánkat, mint ahol különösen magas a szélessávú net átlagára. Nem csoda, hogy az emberek nem akarnak az otthoni net mellett még mobilra is költeni.

Közös költség

Hazánkban mindezek mellé még rossz számlafizetési hajlandóság is társul, a KSH szerint több millió háztartás késik időnként a közüzemi befizetésekkel. Ez is lépésekre ösztönzi a mobilcégeket, hogy igyekezzenek csökkenteni a behajtás költségeit. Ez pedig úgy tudják megtenni, hogy minél több embert céges flottába terelnek. A szolgáltatók üzleti titokra hivatkozva nem akarták elárulni a céges- és magánelőfizetők arányát, de állították, hogy nagy a flottások aránya. A flottás kedvezmények gyakran egyedi megállapodások alapján születnek, és vannak kedvezmények a hűségprogramokban is, amelyek kedvezőbbé teszik az árakat. Ez persze ellenőrizhetetlenné és átláthatatlanná teszi a piacot, ami fogyasztóvédelmi szempontból igencsak aggályos.

Az ARPU a mobilkommunikációból származó kereskedelmi forgalom egy előfizetőre jutó értéke 2010-ben. Ebben a flottás ügyfelek és a kedvezmények hatása is megjelenik. Hazánkban az ARPU (135 euró) jóval alacsonyabb, mint Ausztriában (214 euró).Forrás: Európa Bizottság
Az ARPU a mobilkommunikációból származó kereskedelmi forgalom egy előfizetőre jutó értéke 2010-ben.
Ebben a flottás ügyfelek és a kedvezmények hatása is megjelenik. Hazánkban az ARPU (135 euró) jóval alacsonyabb, mint Ausztriában (214 euró).
Forrás: Európa Bizottság

Úgy tudjuk, magyar flottaárak már teljesen kompatibilisek az osztrák tarifákkal. Nagyjából ötezer forintért akár több mint ezer lebeszélhető percet és 3 gigabájtos mobilnetet is adnak, miközben a flottatagok közt ingyenes a telefonálás. Hogy ez miért éri meg a szolgáltatónak? Mert minden flottának van egy felelőse, általában a munkáltató, aki nagyon egyszerűen megszerzi az előfizetési díjat – levonja a fizetésből. Nem kell a szolgáltatónak követelést kihelyezni, behajtóval fenyegetőzni, és tök mindegy, hogy az ügyfél elissza vagy eldohányozza a fűtésre szánt pénzt, mert a flottás havidíj tutira be lesz fizetve. (Apropó ivás és dohányzás: látták azt a statisztikát, amely szerint 2011-ben a magyar háztartások átlagosan jövedelmük 10 százalékát költötték alkoholra és cigire? Ebből is simán kijönne egy jobb mobilnetes csomag.)

Téves adatok?

Legutóbbi cikkünk után a Vodafone két dologra mutatott rá. Egyrészt arra, hogy szerinte a Rewheel tanácsadó cég által meghatározott havi 200 percnyi hálózatfüggetlen telefonálás és 2 gigabájtnyi adatforgalom olyan összeállítás, ami nem tükröz valós tarifacsomagokat, tehát nem ezt kellett volna alapul venni a számításban. Nemcsak Magyarországon, hanem még Nyugat-Európában is sokkal alacsonyabb az átlagos havi adatfogyasztás.

A Vodafone szerint a Rewheel adatai tévesek, ahol a kutatócég azt írja, hogy a magyar tarifáknál 41 euró a legolcsóbb ajánlat. Szerintük a Mátrix 3 csomag 500 illetve 1000 megabájtos opciókkal kiegészítve csupán 31 euróra jön ki. Ez valóban így van, de az opciós kiegészítővel több gond is van: minden egyes hónapban meg kell újítani, és a körülményes aktiválási folyamatban elveszíthetünk ingyen megabájtokat. Az opciókra nem tudunk egy- vagy kétéves hűségszerződést kötni, így semmi sem garantálja, hogy a plusz gigabájtok mindig ugyanazon az áron elérhetők lesznek, és nem szűnnek meg.

Ugyanakkor az is tény, hogy a szolgáltatók nem csupán gigabájtokat és perceket adnak, hanem ingyen (vagy 1 forintos) telefont is. Magyarán elég nehéz összevetni az árakat. Maga a Rewheel is aztírja az összehasonlítást tartalmazó elemzés nyilatkozatában, hogy nem vállalja a felelősséget, ha esetleg nem találta meg a mobilszolgáltató weboldalán a legolcsóbb ajánlatot.

Nem tököltek annyit

Van más is az osztrákoknál, ami nálunk nincs: aktív és cselekvőképes hírközlési hatóság, a Telekom-Control Commission (TKK). Ausztriában már évekkel ezelőtt bedobtak a piacra egy negyedik szolgáltatót, és ettől úgy szétzilálódott a piac, hogy hamarosan megint hárman lesznek. A Hutchison Whampoa 1,4 milliárd eurós ajánlatot tett a France Telecom tulajdonában lévő Orange-ra, és idén le is zárják az üzletet. Az Orange az a szolgáltató, amelyiknek már alig van saját frekvenciája. Ezzel a Hutchison a felvásárlással sokkal erősebbé válik, 10 százalékról összesen 27 százalékra nő a piaci részese.

De az osztrák hírközlési hatóság nem hagyja fellélegezni a szolgáltatókat. Bár a szakértők azt mondják, hogy az osztrák piac nem bír el négy szereplőt, idén év végén megint beléphet a piacra egy új szolgáltató a szeptemberben kiírásra kerülő aukción, amelyen 28×5 páros frekvenciablokkra lehet majd ajánlatot tenni. A hatóság külön csomagot állított össze az új szereplőnek a 800 és a 2600 megahertzes blokkban, amely a negyedik generációs (4G/LTE) szolgáltatás nyújtására a legalkalmasabb.

De még így is csak nagyon óvatosan vonnánk le következtetéseket a hazánkban készülődő aukcióval kapcsolatban. Az osztrákoknál például nem trükköznek a törvényekkel, csak hogy feltétlenül indulni tudjon egy állami szereplő is, ott mind a négy mobiltársaság ismert, komoly tapasztalatokkal rendelkező távközlési cég, erős nemzetközi háttérrel. Az pedig különösen aggasztó, hogy rendületlenül növekvő osztrák piaccal szemben a hazai mobilipar zsugorodik, sok az adó, kevés a netező, és eleve alacsonyabbak a jövedelmek.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!