Majdnem elütötték az első mobilozót

2013.04.03. 17:47
1973. április 3-án Martin Cooper, a Motorola mérnöke a New York-i Sixth Avenue-n sétálgatva történelmet írt: elővett egy egy kilogrammos telefont és felhívta a rivális céget, hogy eldicsekedjen, megalkották a világ első mobiltelefonját. Mára több a mobilelőfizetés a világon, mint ahány ember él a Földön.

„Joel, Itt Marty Cooper, egy celluláris telefonról hívlak, igazi, kézi mobiltelefonról” – ezek voltak az első, mobiltelefonon elhangzó mondatok. Martin Cooper, a Motorola egyik mérnöke, akkoriban a Motorola kommunikációs részlegének vezetője 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást egy szürke, téglaszerű készüléken. Cooper a rivális cég, a Bell Labs egyik vezetőjét, Joel S. Engelt hívta fel.

A beszélgetés egy hosszú csönddel folytatódott, majd Joel S. Engels udvariasan reagált a történelmi hívásra. Rögtön az első mobilhívás alatt Cooper el is követte a kezdő mobilosok egyik legnagyobb hibáját, annyira elmerült a beszélgetésben, hogy lelépett az úttestre anélkül, hogy körbenézett volna. A mellette sétáló riporter húzta vissza egy arra haladó taxi elől.

Cooper visszaemlékezése szerint a New York-iak teljesen ledöbbentek azon, hogy valaki az utcán sétálva telefonál. Aznap több telefonhívást intézett a mobilról, még a helyszínen lévő újságíróknak is megengedte, hogy telefonáljanak, így ellenőrizve, hogy valóban működik a rendszer. A használt készülék több mint egy kilogrammos volt.

Az első mobilhívás után még tíz évnek kellett eltelnie, hogy a Motorola kiadja az első kereskedelmi forgalomban is kapható mobilt. A Dyna-TAC névre hallgató mobiltelefon valamivel kevesebb volt fél kilogrammnál és 3995 dollárba került. Húsz hatalmas gomb volt rajta, és tíz órán keresztül kellett tölteni. Hamar felkapta Hollywood is, a gazdagok szimbólumaként megjelent Gordon Gekko kezében a Wall Street című filmben, és később Patrick Bateman is használt DynaTAC mobilt az Amerikai Psychóban.

Mobiltörténelem

1945-ben készítették el a mobiltelefonok nulladik (G0) generációját, ezek voltak a mobil rádiótelefonok. Hivatalosan azonban ezeket nem sorolják a mobiltelefonok közé, mert nem támogatták a beszédcsatorna frekvenciájának beszélgetés közbeni automatikus átváltását. Erre akkor van szükség, amikor a felhasználó az egyik cellából átlép a másikba.

A bázisállomások technológiájának elméletét már 1947-ben kidolgozták a Bell Labs mérnökei az AT&T-nél. 1970-ben a hívásátadást is feltalálta Amos Bell, a Bell Labs mérnöke. Mégsem ők voltak az elsők, akik működő mobiltelefont készítettek, a Motorola megelőzte őket. Cooper nagyon ráfeküdt a projektre, azt akarta, hogy a telefon az egyént képviselje, a telefonszámot pedig ne egy helyhez, íróasztalhoz rögzítsék, hanem személyhez.

Az első automatikus hálózatokat az 1980-as évek első felében hozták létre. 1981-ben hozták létre a Nordic Mobile Telephone rendszert, ez volt az első olyanhálózat, amely nemzetközi roamingra is képes volt. Az első generációs hálózatok legfőbb problémája az volt, hogy nem voltak kompatibilisek egymással, az NMT 450 MHz-en működött, az amerikai AMPS 800 MHz-en és néhány országban a 900 MHz-es TASC rendszert vezették be.

Az áttörést a második generációs hálózatok megjelenése jelentette, az addigi analóg átviteli technológiát felváltotta a digitális. Lehetővé vált több csatornát is használni, jobb lett a hangminőség és biztonságosabb is volt az üzemeltetése. Az első GSM-hálózatot Finnországban alakították ki 1991-ben. A GSM rendszerek főként 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávokon működnek, de az Egyesült Államokban 1900 MHz-et használnak. Ekkor vezették be az sms-t és a wap-ot. A következő lépések a GPRS, Edge, 3G és 4G hálózatok voltak, ezek a fogalmak már legtöbbünknek ismerősek, most éppen a 4G kiépítése és népszerűsítése zajlik Magyarországon is.

A telefonokkal eleinte csak telefonálni lehetett, az sms-t csak jóval később tették lehetővé. A német Friedhelm Hillebrand találta ki, hogy a meglévő mobilhálózaton 128 bájtos szöveges üzeneteket is lehetne küldeni. A kezdeti 160 karakteres korlátot is ő találta ki, írógépével kísérletezte ki, hogy mekkora az ideális szöveghosszúság. Ma már természetesen hosszabb sms-eket is lehet küldeni, de Hillebrand öröksége tovább él például a Twitteren, ahol 140 karakterben maximálják az egyes twiteket.

23 éve Magyarországon is

Magyarországon 1990- ben indult az első mobilhálózat. Bod Péter Ákos akkori ipari és kereskedelmi miniszter volt az, aki először használt mobiltelefont az országban. Dan Quayle-t, az Egyesült Államok alelnökét hívta fel a Magyar Távközlési Vállalat (Matáv) és a US West által létrehozott szolgáltatással.

westel
Fotó: oldmobil.hu

Az első mobilszolgáltató az 1989 decemberében megalakult Westel Rádiótelefon Kft. volt. A hálózat 450 MHz-es frekvenciát használó NMT rendszert alkalmazta, ennek óriási hátránya az volt, hogy nem lehetett külföldön használni a mobilokat. A digitális GSM hálózatot 1994-ben kezdték el kiépíteni. A hálózatokon eleinte csak telefonálni lehetett, ráadásul akkor még a hívott félnek is fizetnie kellett. Az sms-küldést csak 1995-ben tették lehetővé.

A korabeli cikkek és hirdetések alapján kiderül, hogy a havi előfizetési díj 6300 forint volt, ez 250 percnyi beszélgetést tartalmaz. A normál nappali tarifa 17, az éjszakai és vasárnapi 10 forint percenként. Az előfizetést 75 600 forint volt egy évre, a legolcsóbb készüléket 69 950 forintért adták, de ez csak autóba szerelhető modell volt. A legdrágább mobil 114 950 forintba került, a középkategóriás készülékek ára 95 850 forint volt. Egyszeri, 75 ezer forintos belépési díjat is kellett fizetni. Nem olcsó, ha azt nézzük, hogy a nettó átlagkereset 1990-ben 10 108 forint volt.

A Westel négy évig egyedüli szolgáltatóként működött a piacon, a Pannonként induló Telenort csak 1994 februárjában alapították. A harmadik szolgáltató, a Vodafone pedig 1999-ben kezdte el magyarországi működését.

Mára jóval több a mobilelőfizetés, mint Magyarország lakosainak a száma, az NMHH adatai szerint február végén az előfizetések száma 11,5 millió volt (ennyi kártya tud hívást fogani), az aktív SIM-kártyák száma 11 millió. A világ mobilelőfizetőinek a száma tavaly év végén 6,8 milliárd volt, ez még nem érte el a világ népességének a számát, amely tavalyelőtt lépte át a hétmilliárdot. De ez a nap sincs messze.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?