A Firefox OS felszabadítja a webet

2013.10.10. 16:38

Sokadik operációs rendszerként lépett be a Firefox OS az okostelefonok piacára, emiatt többen megkérdőjelezik a létjogosultságát. Miért pont ez a rendszer tudna helytállni a brutális piaci versenyben, amelyben az okostelefonokat megteremtő Blackberry pár év alatt elbukott, és a pécés operációs rendszerek koronázatlan királya, a Microsoft is épp csak meg tudott kapaszkodni?

„A fő különbség a többi mobilos rendszerhez képest, hogy a Firefox OS-szel nem új üzleti rendszert építünk, hanem a meglévő webes tartalomnak biztosítunk megjelenési lehetőséget” - mondta Andreas Gal, a Mozilla alelnöke. „Most a szoftveráruházak cégek birtokában vannak, tartalomsilók jöttek létre. Ez teljesen ellentétes a web alapjaival” - tette hozzá.

Ezzel szemben a Mozilla semleges, és a Firefox OS nyílt technológiákra épül, html5 kódra, ami biztosítja a tartalom szabadságát. Emlékezetes a New York Times esete, amikor a kiadó egyszerűen kivonult az Apple boltjából, mert nem értett egyet azzal, hogy az eladások után részesedést fizessen a technológiai cégnek. Ilyesmi a weben sohasem fordulhat elő.

Arra a felvetésünkre, hogy hamarosan a html5-ben is megjelenik a másolásvédelem, Andreas Gal kifejtette, hogy nem kedvelik ezt a megoldást, de nem is tudjuk elkerülni. Hiába nem volt eddig része a html szabványnak, a kiegészítőkkel, például az Adobe Flash segítségével, már rég megjelent a másolásvédelem a böngészőkben. A Mozilla másképp oldaná meg a tartalom szabályozását, például vízjelezéssel, amely kevésbé korlátozza a felhasználót. Gal úgy látja, hogy a zeneipar már kezd eltávolodni a DRM-től, hiszen másolásvédelem nélkül tudunk zenéket letölteni, de a filmipar még nem tart itt.

Követik a népet

A Mozilla nem szokványos szervezet a mobiliparban, mert nem diktálni akar, hanem egyszerűen követi a felhasználókat. A Firefox OS is így jött létre, miután a Mozilla szakértői észrevették, hogy világszerte egyre többen böngésznek telefonról. Emellett arra is felfigyeltek, hogy a nyílt webes technológiák nem igazán terjedtek el olyan mértékben a mobilokon, mint az asztali gépeken.

A Firefox OS nagyon speciális felhasználó szegmenst vesz célba: azt a több milliárd embert, akik csak a következő években váltanak butatelefonról okostelefonra. Ennek a csoportnak nagyon fontos szempont az ár, ezért a Firefox OS először olcsó készülékeken elérhető. A jövőben más, drágább telefonokat és tableteket is bevezetnek, de most még nem ezen dolgoznak. Persze a Firefoxot letölthető böngészőként már most is telepíthetjük az Androidra, és már készül az a keretrendszer, amely ezen a változaton is teljes hardveres támogatást biztosít a html5 alapú szoftvereknek. (Arról van itt szó, hogy a böngészőben futó programok hozzáférjenek az androidos eszköz kamerájához vagy más hardveréhez.)

Közös tulajdon

A Firefox OS-re készülő programok megjelenését segíti, hogy a nyílt html5 szabvány közös tulajdonlást tesz lehetővé. Tehát az egyébként ősellenség mobilszolgáltatók közösen fejleszthetnek ki appokat, együtt keresik a hibákat, és az így létrehozott programokat saját márkanevükön tudják bevezetni a piacra.

Hazánkban a Telenor állt nagy erőkkel a Firefox OS mögé, mert a szolgáltató támogat nagyjából mindent, ami nem az Apple-től jön. A Telenor Okosakadémia rendezvényen mutatkoztak be először a firefoxos telefonok, és a szolgáltató már versenyt is hirdetett, hogy felpörgesse a hazai fejlesztőket, és növelni tudja a telefonokon elérhető szoftveráruház kínálatát. A győztesek közt van Foursquare-kliens, kirakós játék, felhőalapú zenelejátszó (például Dropboxban tárolt fájlokhoz), budapesti közlekedési menetrend, valamint egy összetett egyenletekkel is működő kalkulátor.