Megállíthatatlan a mobiltárca

2013.12.07. 16:27
Négy hónapja tart az okostelefonba épített bankkártyák tesztje, és a projektért felelős Mobiltárca Szövetség már sok érdekes tapasztalatról be tudott számolni nekünk. Bár sokan próbálják elgáncsolni a kezdeményezést, nagyon úgy tűnik, hogy a fejlődést nem tudjuk elkerülni.

Évek óta megy a küzdelem azért, hogy az okostelefon végre elnyelje a pénztárcánkat is, és a számtalan bank-, kedvezmény-, klub- és belépőkártya helyett egyetlen eszközt használjunk: a telefonunkat. Műszaki szempontból megoldható a felhasználó azonosítása, a személyes adatok titkosítása sem jelent problémát, de ezeken kívül még tucatnyi tényező befolyásolja egy jól működő mobiltárca bevezetését.

Hazánkban augusztus elején indult el a mobiltárca első nagyszabású tesztje, amelyben a három nagy mobilszolgáltató és a vezető lakossági bank, az OTP vett részt. Ezzel a kísérlettel meg akarták ismerni az emberek véleményét a mobilba épített virtuális bankkártyáról, a hosszú távú cél azonban a készpénzmentes gazdaság megteremtése lenne. Négy hónappal a start után úgy tűnik, ez a cél még nagyon messze van, és a hipermodern fizetőeszköz még nem változtatta meg sem a vásárlók, sem a kasszások életét.

A kísérletről annyit kell még tudni, hogy az abban használt okostelefonok pont úgy működnek, mint a műanyag PayPass kártyák, tehát azoknál a kasszáknál tudunk velük fizetni, ahol van érintéssel működő terminál. A bankkártyát egy szoftver helyettesíti, és a telefon egy rövid hatótávolságú rádiós csip (NFC) segítségével tud kapcsolatba lépni a pénztárgép leolvasójával.

Valami hiányzott

Hivatalosan sikerként könyvelték el a mobiltárca kísérletet, de én kétkedve fogadtam a Mobiltárca Szövetség erről szóló közleményét. Jómagam is tesztelgetem a rendszert, és több problémával találkoztam, mint amennyi előnnyel. Az általam rendszeresen látogatott boltok közül egyik sem fogadta el a PayPass kártyákat, ez a helyzet fél év alatt sem változott, én meg voltam hajlandó kerülőúton járni az új bankkártya miatt. Vásároltam olyan boltban is, ahol egyszerűen letagadták a PayPass terminált, pedig ott volt a szemem előtt, és láthatóan be is volt kapcsolva. Erre is van jó magyarázat, hamarosan kitérünk rá.

Lemák Gábor, a Mobiltárca Szövetség vezetője szerint a résztvevők átlagosan havi nyolcszor fizettek telefonnal. Ez heti két alkalom, ami a vásárlások elenyésző része lehet. Bár a magyar átlag csak havi 2,4 kártyahasználat, ezt a két értéket nem érdemes összehasonlítani, mert a mobiltárcával az átlagnál magasabb pénzügyi státuszúak játszadoztak, akik fogékonyak az új technológiákra.

A kísérlet nehezen indult be.

  • nagyjából 2000 tesztelőt választottak ki
  • mostanáig 1300-an kaptak banki funkciókkal ellátott SIM-kártyát
  • néhány szerencsevadász csak az ingyen mobilra hajtott, nem is aktiválta a mobiltárcát
  • végül alig több mint 1000-en vágtak bele a tesztelésbe
  • csúnya baki: ötszáz telefont kellett visszahívni szoftverhiba miatt

De az is tény, hogy kevés az elfogadóhely

Magyarországon 65 ezer kiskereskedésben tudunk bankkártyával fizetni, de csak 11 ezerben van PayPass terminál. Persze sok boltban egynél több kassza van, így jön ki az a hivatalos adat, hogy már több mint húszezer pénztárnál fizethetünk PayPass segítségével. Akárhogyan is számolunk, ez még mindig nagyon kevés a hazánkban működő 250 ezer pénztárgéphez képest, amiket épp készülnek behuzalozni a NAV-hoz. A PayPass ma még inkább egzotikus ritkaságnak számít, mintsem általánosan elérhető fizetési megoldásnak.

Az adatokból egyébként az is kiderült, hogy a tesztelők még nem merték a nagyobb vásárlásokat mobillal intézni, erre utal az átlag 2700 forintos költés, ami sokkal alacsonyabb a hagyományos kártyákkal kifizetett 6600 forintos átlagnál. Az is befolyásolhatja ezt az értéket, hogy sok ember fejében úgy él a PayPass, mint amit csak kis összegű vásárlásra lehet használni. Pedig ez nem igaz: nagyobb összeget is kifizethetünk ezzel a módszerrel, csak akkor be kell pötyögni a terminálon a kártya PIN-kódját.

Hogyan lesz ebből országos lefedettség?

A kereskedők csak nagy forgalommal tudják megtermelni a terminálok árát, ezért főleg az óriási áruházláncokban és a vásárlók tömegeit vonzó plázákban tudunk kártyával fizetni. A kisebb boltok általában nem engedhetik meg maguknak a kártyás fizetést. Viszont az is előfordul, hogy egyszerűen csak nem gondolkoznak el a készpénztartás költségein.

A kártyás fizetésben a legnagyobb költség a terminál ára, de számolni kell a szervizelés, üzemeltetés, fejlesztések költségeivel is. A pénzügyileg fejlettebb Svájcban többféle konstrukció van: lízing vagy bérlet, és a kereskedők különböző szervizelési módszer közül választhatnak, a legolcsóbb postán beküldős megoldástól egészen a 24/7 órás helyszíni javításig, és rugalmasabban tudják megújítani az eszközeiket - mondta Molnár Tamás, a bankfüggetlen kártyaelfogadást kínáló SIX Payment Services hazai vezetője.

Akár az is kimutatható, hogy a kártyás fizetéssel mennyi emberi erőforrást lehet megspórolni, de itthon nincs hosszú távú gondolkodás, tette hozzá a pénzügyi szakember. A SIX-nél azt tapasztalták, hogy hazánkban csak a legolcsóbb ajánlatokra van érdeklődő, minden egyéb mellékes. A gazdasági környezet még mindig annyira bizonytalan, hogy a kereskedők nem mernek forgalmat jósolni, és ezért nem hajlandók extra szolgáltatásokba beruházni.

A legnagyobb gond azonban a terminálhasználati díjazás hazai gyakorlatával van. A kereskedők nem szívesen adnának havi bérleti díjat a terminálokért, inkább a forgalom alapján fizetnek. Mivel a kisebb boltokban ez nem feltétlenül fedezné a terminál árát, a nagyobb bankok egyéb extrákkal, hitellel vagy bankszámlával egy csomagban árulják a kártyás fizetést. Így viszont gyakori, hogy a kereskedő nem tud sem bankot, sem terminálszolgáltatót váltani, mert csak csomagban kapnak kedvezményt.

Molnár Tamástól arra is kaptam választ, hogy vajon miért tagadhatták le a PayPass terminál meglétét az egyik boltban. A kereskedők néha úgy próbálnak spórolni, hogy a banki csomagban bekötött leolvasó mellé beszereznek egy másik, kedvezőbb díjazásút, és csak azt használják. Mivel forgalom alapján megy az elszámolás, a kiiktatott banki terminál nem kerül nekik semmibe. Könnyen lehet, hogy a letagadott PayPass is egy ilyen akciós, csomagban megszerzett terminál volt, és ahelyett inkább az olcsóbb megoldást használta az eladó.

Hazánkban viszonylag lassan, évente átlagosan 12 százalékkal nő a kártyaelfogadó terminálok darabszáma, és valamivel kisebb mértékben, 11 százalékkal azok forgalma. A további fejlődéshez elengedhetetlen lenne, hogy a közlekedésben is nagyobb mértékben elterjedjen a kártyás fizetés. Parkolóházakban és a BKK bérletpénztáraiban már fizethetünk kártyával, de a benzinkutaknál általában nincs PayPass, ami korlátozza a lehetőségeket. Az igazi áttörés az lenne, ha a mobilban egyesülne a bankkártya, valamint a tömegközlekedésben, autópályákon, szórakozóhelyeken használt jegyek és bérletek.

Apró előrelépés lesz 2014-ben, hogy az Interticket rendszerében vett koncertbelépők elérhetők lesznek a MobilTárca alkalmazásában. Ennél azonban sokkal nagyobb hatású lehet a Magyar Nemzeti Bank fejlesztési programja, amely Fejér megyében egymillió euróval támogatja a kártyaolvasók telepítését. Ha a projekt sikeres lesz, és kiderül, hogy tényleg az elfogadói oldal hiányosságai miatt vásárolnak kevesen kártyával, országos méretűre is nőhet a támogatási program, és ennek köszönhetően drasztikusan megnőhet az elfogadóhelyek száma.