Közeleg az ingyenes telefonálás korszaka

2014.03.26. 18:43
Olcsó okostelefonok szorítják ki a hagyományos mobilokat, és az interneten teljesen ingyen telefonálhatunk. A Mozillának három webes óriással kell megbirkóznia a felhasználókért, de egyelőre megbújik a radar alatt.

Most lehet izgalmas indonéz halásznak, kongói pásztornak vagy indiai földművesnek lenni, mert a technológiai cégek mind azért küzdenek, hogy ki tudják szolgálni a fejlődő országokban élő emberek alapvető információs igényeit. Ezzel jelentős mértékben nő majd az életminőségük, de azt is látni kell, hogy szó sincs jótékonykodásról. Mindegyik vállalat a fogyasztói piac utolsó jelentős növekedési lehetőségét akarja kihasználni, hogy amikor a következő ötmilliárd földlakót is sikerül rákötni az internetre, akkor az ő szolgáltatásaikat használják.

Van azonban egy viszonylag független társaság is, amely ugyanezt a célt tűzte ki: a Mozilla. A Firefox böngészőről ismert nonprofit szervezet a barcelonai mobilkongresszuson jelentette be, hogy kínai gyártókkal együttműködve megpróbálja áttörni először az 50 dolláros határt, hogy a szélsőségesen árérzékeny országokban ennél olcsóbb okostelefonok is kaphatók legyenek. Végül azonban 25 dollár alá szorítaná le a készülékek árát, ami magyar szemmel már szinte ingyen van. A Mozilla e cél érdekében tette közzé a Firefox OS okostelefon platformot, amivel egyre több mobilgyártó kísérletezik. Ha a Firefox OS világszerte elterjed, akkor a Mozilla nemcsak okostelefonhoz juttatja a fejlődő országok lakóit, hanem egyben fel is számolhatja a hagyományos mobilok piacát. 

Jó lesz a harmadik világ lakóinak, de ott sem fán terem a pénz

Bármilyen vonzónak tűnik, nekünk egyelőre nem kecsegtet sok előnnyel a 25 dolláros okostelefon. Barcelonában kipróbáltuk a Firefox OS 1.3-as verzióját, amely a korábbiaknál valamivel gördülékenyebbnek tűnt, de a hardver még mindig nagyon gyenge. A most elérhető Firefox OS-es mobilok pontosan olyanok, mint a két-három évvel ezelőtti leggyengébb androidos modellek. Sok gyártó csak fogta a régi hardvert, és az Android helyett rárakta a Mozilla operációs rendszerét.

Bár hazánkban is kaphatók lesznek ezek a készülékek, általuk nem jutunk sok előnyhöz. Nálunk és más fejlett országokban a fejlesztők nagy része valószínűleg nem veszi majd a fáradságot, hogy még egy új platformra elkészítse az alkalmazásait. Azokat már most is több tucat különböző kijelzőmérethez, processzorhoz és egyéb paraméterhez kell hozzáigazítani. A népszerűbb és több nyereséggel kecsegtető Blackberry és Windows Phone platformokra sem írnak át minden programot, pedig azokat most is sokan használják. 

Más ügy, hogy Firefox OS-re megírt appokban a hardveres korlátok miatt sem lehet minden olyan dolgot megvalósítani, amit az Androidon alapvetőnek tartunk. Számos idén bemutatott modellben 0,3 megapixeles a felénk néző kamera, ami még videotelefonáláshoz is gyenge. Persze, ha optimistán állunk hozzá, akkor ismerkedéshez ideális a gyenge kamera: mindenkiről ugyanolyan ronda pixeles kép készül. De arcfelismerésre, QR-vonalkódok pontos leolvasására ne nagyon számítsunk.

Íme néhány frissen bemutatott készülék, köztük egy drágább, jobban felszerelt modellel, és több igazán olcsó és egyszerű készülékkel:  

  • Alcatel One Touch Fire S: ez most a legjobb Firefox-mobil, gyors és jól felszerelt. Adhat egy kis lendületet a nyugati országok piacára szánt appok fejlődésének, de ez biztosan nem 25 dollár körüli áron kerül majd a boltokba. Négymagos és 1,2 gigás procija van, 4G LTE kapcsolattal, a 4,5 hüvelykes kijelzőn 960×540 képpont fér el. Hátsó kamerája 8, az első pedig 2 megapixeles. Még NFC-t is raktak bele. Pontosabban nem vették ki belőle, hiszen ez a mobil egy androidos modell pontos másolata.
  • Alcatel One Touch Fire E: hasonló felbontású, de rosszabb minőségű kijelzője van, mint az előző modellnek, de a processzora már csak kétmagos, és a kamerái is gyengébbek: 5 megapixelt illetve 0,3-at kapunk.
  • Alcatel One Touch Fire C: 3,5 hüvelykes kijelző 480×320 képponttal, kétmagos processzorral, és csupán egy 0,3 megapixeles kamerával.
  • ZTE Open C: tavasszal jelenik meg Venezuelában és Uruguayban. Kijelzője 4 hüvelykes és 800×480 pixeles, kétmagos és 1,2 gigahertzes Qualcomm Snapdragon 200 processzor hajtja meg. Van benne még 512 megabájt RAM, 2 gigás tárhely, 3G-kapcsolat és 1400 milliamperórás akku. Kamerája csupán 3 megapixeles.
  • ZTE Open II: A Telefónica hat országban dobja piacra ezt a mobilt. Ebben is 1,2 gigahertes a processzor, de csak 256 megabájt RAM van hozzá, 2 gigás tárhely, 2 megapixeles kamera, és a 3,5 hüvelykes kijelző csupán 480×320 képpontból áll, tehát alig fér el rajta az Index.hu címlapjáról egy fotó. Van benne 3G, de az akku már csak 1150 milliamperórás.

Maláriakövető mobilok, bank a zsebben

Nemcsak a hardver minősége befolyásolja a szoftverfejlesztés irányát, hanem a fejlődő országok igényei is. A piaci viszonyok is eltérőek, egy-egy speciális appnak akár több százmillió felhasználója is lehet egy adott régióban, ahol az emberek ugyanazokra a hétköznapi problémákra keresnek megoldásokat. A méretbeli eltérés azonban nem feltétlenül jelent több profitot: ezekben az országokban az sms ára nem néhány tíz forint, hanem nagyságrendekkel kisebb, néhány tized forint. Az appokat is ennek megfelelően kell árazni.

A fejlődő országoknak szánt megoldások egyébként már a korai okostelefonokon, a Symbianon is megjelentek. A Nokia öt évvel ezelőtt mutatta meg, hogy mi kell a fejlődő országoknak:

  • Brazília: dengue-lázat követő app;
  • India: járványterjedést mutató orvosi rendszer;
  • Kína: álláskereső portál;
  • India: sms-ben lekérdezhető a piaci árakat;
  • Kenya: mobil bankolás, mert a nem létező banki infrastruktúrát már mobilra építették ki.

A Firefox OS egyik előnye, hogy régi okostelefonokon bevezetett szolgáltatásokat nagyobb méretű kijelzőn, modernebb interfészen tudja megjeleníteni. Ez mindenképpen jobb, mint sms-ben lekérdezni az életbevágó információkat. A nyílt operációs rendszer sokkal több lehetőséget kínál, mint a butatelefonok zárt, általában mobilszolgáltatók által kontrollált platformjai. A Firefox OS az alkalmazások számában robbanásszerű növekedést ígér, ezáltal a mobilok hasznosabb eszközzé válnak. Ugyanakkor kérdéses, hogy meddig tart a Mozilla játéktere.

Ez a mobilipar utolsó dobása

Most a Mozilla által kitűzött árszint olyan alacsonyan van, amilyen mélyre a Google és a Microsoft (egyelőre) nem tud lehajolni. Az Apple pedig olyan messze van ettől az egésztől, mint a készülékét használó kaliforniai hipszter a sencseni mobilgyárban robotoló kínai munkástól. A Google, a Microsoft és a Facebook azonban mindent megtesz majd azért, hogy csökkenteni tudják az árat. Azon egyszerű oknál fogva, mert a fejlődő országokban is uralni akarják a szolgáltatások, szoftverek és hirdetések piacát. Most ezeken a növekvő piacokon tudják szinte ingyen magukhoz láncolni a fogyasztókat.

Mostanában több olyan esemény is történt, amely a fejlődő országokat célzó aktivitásra példa. A Facebook bődületes összegért vette meg a Whatsapp csevegőt, mert ez a cég két dologgal is rendelkezik: 450 millió felhasználó telefonszámával (ezzel kell regisztrálni), valamint egy kulccsal a fejlődő országok kapujához. A Whatsapp szoftvere ugyanis a legolcsóbb buta- és okostelefonokon egyaránt fut. Olyan régi modelleken is, mint a 2007-ben bemutatott Nokia E51.

A Nokia X telefon a 89-109 eurós árukkal is a fejlődő országok piacát veszik célba, illetve a fejlett országok szegényebb lakóit. Ezeken az Android alapját is adó operációs rendszer fut, de a Google helyett a Microsoft szolgáltatásaival. A Google is a készülékek olcsóbb szegmensét vette célba a tavaly októberben kiadott Android 4.4 KitKat rendszerrel.

De ne legyünk megtévesztve, a technológiai fejlesztés csak egy jól felépített csapda, amelybe minél több hűséges felhasználót akarnak becsalogatni. Nézzük meg, hogy mi a különbség a játékosok közt:

Facebook, Whatsapp, Instagram: A platformfüggetlen, web alapú Facebook közösségi hálózata reklámokból termel bevételt. Ehhez csatlakozik a főleg fejlett piacokon népszerű Instagram képmegosztó, és a világ minden szegletébe eljutó Whatsapp. Utóbbival évente egy dollárért küldhetünk korlátlan számú szöveges és képes üzenetet az ismerőseinknek, és állítólag telefonálni is ingyen tudunk majd. Az app a hagyományos távközlési szolgáltatások olcsóbb alternatívája, amennyiben a felhasználó rendelkezik wifis vagy mobilnetes adatkapcsolattal.

Nokia, Microsoft, Skype: Ebben a rendszerben most a Microsoft Windows és Office a két legnagyobb pénztermelő gépezet. Ami még megváltozhat – a Nokia szerint kevés ember akar pénzt adni szolgáltatásért és szoftverért, viszont a hardverért (az okostelefonokat) mindenki fizet. A Skype is a hagyományos telefonszolgáltatást fenyegeti, emellett a felhasználók online tárhelyet és irodai szoftvereket is kapnak a mobiljukra.

Google: Hosszan sorolhatnánk a cég ingyenes szolgáltatásait, amelyek minden platformon elérhetők és népszerűek. A cég ad tárhelyet, irodai szoftvert, térképeket, levelezőt, képtárhelyet, csevegőt, zenét és videókat is.

Mozilla: a független játékos, akinek a Firefox platformján a fenti cégek bármelyike megpróbálhat terjeszkedni. A nonprofit szervezet bevétele a partnerektől származik, most például a legtöbb az alapértelmezett keresőnek beállított Google-től. A lehetőség megvan rá, hogy mások is hasonlóképpen támogassák. 

Ami közös az említett cégekben, hogy minden lépésükkel a felhasználót akarják magukhoz láncolni. Aki az összes képét, üzenetét és emailjét a szerverükön tárolja, az valószínűleg hűséges marad a platformhoz. Akkor is, amikor már lesz pénze drágább mobilra, vagy amikor venne egy-két extra szolgáltatást. A kivétel a Mozilla és a gyártó partnerei, mert nekik teljesen mindegy, hogy a három nagy közül ki fizet a bebiztosított helyért, legyen az alapértelmezett kereső, esetleg gyárilag telepített Whatsapp csevegő vagy Office szoftvercsomag. Csakhogy amíg nem erősödik meg a Firefox OS, addig a riválisok mindent megtesznek majd ellene. Talán ezért is jó taktika a Mozillának, hogy radar alatt marad, és csak később nyomul rá a három óriáscég által uralt piacokra. 

Hogy lesz-e ingyen telefonálás? Egészen biztosan, mert a hang és az üzenet is csak adat, ráadásul ezek generálják a legkisebb forgalmat. A működtetési költség nagyon alacsony a képes és videós szolgáltatásokhoz viszonyítva, ezért egyre nehezebb hihető érvekkel alátámasztani a hagyományos távközlési cégek árpolitikáját. Az okostelefonok elterjedésével új bevételi források születnek, és ideális esetben a jövőben mi választhatjuk majd ki a nekünk megfelelő hangszolgáltatást, üzenetküldőt és videocsatornát, ahogyan most az internetelérés sebességéről, lebeszélhető percekről és tévécsatornák számáról döntünk. Már amennyiben a Google, a Facebook vagy a Microsoft nem köp bele a levesünkbe.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!