A telefon, amit soha nem cserélnék el semmilyen iPhone-ra sem

BSZ 0897
2015.01.03. 15:52

Hogy milyen a BlackBerry Passport? Furcsa, olyan. Aki már használt ilyen készüléket, mármint BlackBerry típusút, az nagyjából húsz perc alatt megszokja, és utána kezdi el felfedezni, hogy ebben a telefonban sokkal, de sokkal több van, mint egy egyszerűen csak rémesen idétlen külsejű készülékben, ami csak azért lett olyan, amilyen, mert a cég mérnökei jó dolgukban már tényleg nem tudtak mit kitalálni, és mindent megtettek azért, hogy az ő új játékszerük más legyen. Ilyen jó telefonom viszont még soha nem volt.

Kezdjük a külcsínnel, úgyis ez az, amit először észrevesz az ember, és ebben sikerült nagyot gurítaniuk a BB mérnökeinek: telefon a ma már iparági szabványnak tekinthető téglalap helyett négyzetes alakot kapott, viszont abból jó nagyot, ha már lúd alapon, de az üzleti felhasználók legnagyobb örömére. Ez a készülék ugyanis a BlackBerry eddigi komoly darabjaihoz hasonlóan nem hobbitelefon, hanem munkaeszköz, de erről majd kicsivel később.

A négyzetes képernyő mindennel szembe megy, amit az okostelefonok tervezői eddig sulykoltak a vásárlók agyába, nincs 16:9-es kép, a videók lejátszása nem tartozott az elsődleges szempontok közé. Ezzel nem azt mondom, hogy a Passporton nem lehet fenyőfába ugráló kismacskákról szóló YouTube-videókat nézegetni, mert lehet, csak a képernyő alsó és felső részén fekete csík látható, mint amikor a Color Star tévén először láttam A jó, a rossz és a csúf című pompás westernt.

A felbontása viszont pompás, 1440×1440-es, és sikerült belepréselni annyi pixelt, hogy a konkurens csúcstelefonok mellett sincs szégyellnivalója. A négyzetes alakú képernyő alatt aztán ott van egy háromnegyed részben teljes billentyűzet, amin olyan kiválóan lehet gépelni, hogy ezt a cikket például teljes egészében azon írtam, és ugyan a sebesség még nem az igazi, de már látom a fényt az alagút végén. A BlackBerry telefonokon eddig megszokott négy helyett  három soros billentyűzet gombjainak jobb a nyomáspontjuk, mint amivel a Q10-en találkoztam, a szóköz viszont rövid, csupán két gombnyi, ez egyelőre szokatlan, de nem zavaró. Ha pedig szükség lenne írásjelekre, a felső gombsor felett, az érintőképernyő alsó részén megjelenik egy virtuális gombsor, és máris lehet számokat vagy szmájlikat írni.

Jogos a kérdés, hogy ha egyszer ott az érintőképernyő, akkor minek a gombsor, de hát a BlackBerry eddig is konokul a trendekkel szemben pisált, ezen nem most fognak változtatni, bár a cég eredményeit elnézve, lehet nem volna hülyeség. (Még mielőtt: a Classic névre keresztelt új modelljükön is van billentyűzet az érintőkijelző alatt, és annak is négyzetes a kijelzője, csak kisebb.) Ennél sokkal értelmesebb magyarázat, hogy a fizikális gombsoron egyszerűen jóval gyorsabban lehet gépelni, mint a képernyőn, különösen akkor, ha az embernek vastagabb ujjai vannak, vagy szimplán csak rühelli a virtuális billentyűzetet. És van még valami, amivel újabb vásárlókat hódíthat meg a Passport: a billentyűzet gesztusvezérelt, olyan, mintha lenne egy touchpad a kezünk ügyében, amit végigsimítva görgethetünk a szövegben, pozicionálhatjuk a kurzort, és a képernyőt nem kell hozza összefogdosni. Mutatom videón:

Ez van benne:

  • Háló: GSM/HSPA/LTE
  • Méret: 128 x 90.3 x 9.3 mm
  • Súly: 196 g
  • Kijelző: IPS LCD (16M szín, 1440 x 1440 pixeles felbontás)
  • Rendszer: BlackBerry 10.3 OS
  • CPU:  Quad-core 2.26 GHz Krait 400
  • Memória:  32 GB
  • Kamera: 13 MP, 4128 x 3096 pixel, 1080p@60fps videórögzítés
  • Akku:      3450 mAh

A Passport, pontosabban a saját fejlesztésű operációs rendszer ezen kívül is nyújt olyasmit, amit más telefon nem: azok a biztonsági megoldások, amiket alkalmaznak, a Fehér háznak is megfelelnek, simán el lehet választani a céges és maszek fiókokat, nem fordulhat elő, hogy a gyerekfürdetés képei a termelési jelentés prezentációjával keverednek össze. Az árkategóriának (168-195 000 forint) megfelelően mindent tud, amit egy csúcsmodellnek illik, NFC, WiFi, LTE, meg persze Bluetooth is van benne, lehet két telefon között közvetlen wifis kapcsolatot létesíteni, az internetkapcsolatot megoszthatjuk, és simán használható hotspotként is. Ehhez kell a kakaó, de a bazi nagy, 3500 mA-s akku bírja a gyűrődést – mondjuk az optimista gyári adatokkal szemben intenzív használat mellett egy nap alatt a Passport is lemerül, de lightos, főleg csak telefonálásról szóló napból kettőt is kibír.

Használat közben, különösen akkor, ha egyszerre több alkalmazás fut, a telefon hajlamos a melegedésre, ami hosszabb távon elég kellemetlen. Mire idáig jutottam a cikkben, a Passport egyébként igen kellemes tapintású hátulja elkezdte melegíteni az ujjaimat, pedig csak a Facebook, egy böngészőablak és a zenelejátszó futott a háttérben. A szoftver a Z10-el bemutatott OS10 harmadik generációs kiadása, amit a régebbi készülékek csak idén kapnak meg, és azok közül sem mind. Ezt különösen azért sajnálhatják majd, mert a cég vadonatúj, Blend nevű asztali szoftvere a régebbi (10.2-es) verzióval nem hajlandó együttműködni. Pedig ez még jobban megkönnyíti az ember dolgát, hiszen a telefont a laptoppal tökéletesen összehangolja, küldhetünk sms-t, mailt, folytathatjuk a telefonon megkezdett melót – pont mint az új iOS frissítés után az iPhone-Mac viszonylatban.

Azok, akik hozzászoktak az Apple Appstore vagy a Google Play szoftverkínálatához, és nem tudnak naponta letöltött újabb és újabb programok nélkül meglenni, úgy meneküljenek a BlackBerry telefonoktól, mint egyszeri amerikai külügyi ügyvivő a NAV-elnöktől. A BlackBerry saját appboltja, World ugyan sok letölthető tartalmat kínál, de közel sem annyit vagy változatosat, mint a konkurencia, a játékkínálat például kifejezetten szegényes. Ha dolgozni akarunk, arra van kifejezetten sok alkalmazás, de mivel az új operációs rendszer többnyire gond nélkül futtatja az Android-appokat is, az Amazonról vagy más forrásból beszerezhető sok minden. Arra mondjuk fel kell készülni, hogy a téglalap alakú képernyőre optimalizált programok nem lesznek túl szépek. Az előre telepített gyári kínálattal én majdnem mindent meg tudok oldani, egyedül a Flipboard és a Pocket az, amit villámgyorsan letöltöttem.

A telefon hangminősége jó, a hangszóró hangos és arra sem panaszkodott egyelőre senki, hogy rosszul hallana. Az adatátvitel kellemesen gyors, az Index kezdőlapja 8 másodperc alatt teljesen betöltődik, képekkel, mindennel, ennél gyorsabban a konkurencia sem tud ennyi adatot megjeleníteni. 32 GB belső memóriával rendelkezhetünk papíron, de valójában csak 26 körüli mennyiséggel, de mivel micro SD-kártyával a bővítés megoldható, így ez annyira nem nagy probléma.

A Passport nemcsak az ára miatt nem lesz tömegtermék, hanem azért sem, mert a formája a zsebben hordást normális testalkatú felhasználók számára kényelmetlenné teszi, nem lehet csak úgy, egy mozdulattal a dizájnfarmer elülső zsebébe belesuvasztani. A billentyűzet anakronisztikusnak tűnhet az érintőképernyőhöz hozzászoktatott generációnak, pedig rém gyorsan lehet rajta dolgozni. Ha viszont üzleti célra szánt, hosszú akkuidejű telefont akar magának, ami HD-videókat is rögzít, és még az NSA sem tudja lehallgatni, ez a jó választás.