Pitagorasszal mentünk neki a szelfibotnak

2015.08.12. 09:17

A szelfibotok itt csapkodnak körülöttünk, és olyan rossz a megítélésük, mintha nem is egy fényképezést segítő eszköz lenne a kezünkben, hanem egy dildó. Kihúzom, és máris egyméteres, wow! A kiugrott startupperekből verbuválódott Proda nyomott a kezembe egyet, úgy másfél hónappal ezelőtt. Az volt a terv, hogy a Budapest Essentials fesztiválon letesztelem, de ahhoz is gyáva voltam, hogy nyilvánosan elővegyem, nem hogy még használjam is. Hiszen akkor egy halmazba kerülök a kacsaszájjal csücsörítő csajokkal!

Azóta próbáltam sztárt csinálni a kutyámból, hátha a bottal rendes fotókat tudok róla készíteni - egyébként nehéz, mert mindig odaszalad hozzám. De az idióta Lolával csak addig jutottunk, hogy ő megpróbálta leharapni a bot végét, erre én nagy lendülettel a kert másik végébe röpítettem át a mobilt, és futottam utána, hogy hamarabb odaérjek, mint a hegyes fogú nyálazógép.

Én és a szelfibot

A rengeteg kudarc után arra azért rájöttem, hogy a szelfibotnak már a neve egy paradoxon. Hiszen éppen arra jó ez az eszköz, hogy önmagunkon kívül egy csomó más dolog rajta legyen a képen. Még öt haver, és ne kelljen egy idegent megkérni az utcán, hogy rohanjon el a telefonunkkal lefotózzon minket. Odafér a Big Ben, a tengerpart, ilyesmik.

Ezt bizonyítani is tudom, a legegyszerűbb trigonometriával.

Ezek az adatok ismertek:

  • Emberi kar átlagos hossza: 63,5 cm
  • Az ember átlagos szélessége: 45,72 cm
  • A szelfibotok hossza: 100-105 cm (a sajátomat 104 cm-re mértem)
  • Kézfej/markolat: 16 cm
  • Teljes hossz szelfibottal: 151,5 cm
  • A telefon első kamerájának látószöge: 65 fok (valamiből ki kell indulni, és az iPhone kamerájáé éppen ennyi)

Ami nem ismert, de meg szeretnénk tudni:

  • mi fér bele a képbe, ha a mobil a kezünkben van
  • mi fér bele szelfibottal

Pitagórasz-tétellel és szögfüggvényekkel felfegyverkezve estem neki a témának, és először ilyen szörnyűségek jöttek ki: 0.5373*Rad(x^2+2x+4600.5496)-22.86. A fene emlékezett a finom kis részletekre matekból. Ebben egyébként 2X lenne az, ami még széltében belefér a képbe az átlagember mellett.

Végül egy sima tangenssel kijött az eredmény, az X értéke: 17,5939 centiméter, vagyis szelfibot nélkül nagyjából egy egész kétharmad átlagos ember fér bele a képbe. A mesterségesen megnövelt a távolsággal az Y értéke 73,6559 centire jött ki, tehát 

szelfibottal legalább hárman elférünk a fényképen, és még a vállunkat sem kell összeérinteni.

Fészekrablás

Azért sem jó a bot elnevezése, mert a rajta lévő kamerát más irányba is el tudjuk forgatni, hogy egyáltalán ne legyünk rajta a képen. A fotós és videós kollégák a statív szót szokták elmormolni, amikor eltartott kisujjal rácsavarozzák a gépüket valami egy- vagy háromlábú fémszerkezetre. Fotóztam így madárfészket magasan lévő ágon, hogy csekkoljam, van-e benne tojás, és a teraszról is tök jó kép készült a tetőablakon át kinyújtott statívval. Akkor is jól jön, ha egy kerítés mögé be akarunk nézni, hogy vajon mi van ott.

Ezekre a botokra szabványos csavarral van felrögzítve a telefont tartó rugós szerkezet. Lecsavarjuk, és egy kisebb kompakt fényképezőgépet is a helyére tehetünk. A bot annyival jobb egy hagyományos állványnál, hogy nagyon kis helyet foglal, és általában rajta valamilyen exponálógomb. Az egyszerűbbeken, mint a Proda botján is, egy jackdugós vezeték létesít kapcsolatot a mobillal (Sok modellnél ugyanis a hangerőállító az alapértelmezett exponálógomb. Ilyen például az iPhone 6, de a Sonykat és a Lumiákat ezzel a módszerrel nem tudjuk vezérelni.)

A legdrágább botokban akku van és bluetooth kapcsolat, ezért többféle telefonnal működnek. Ha a mobilt stabilabb háromlábú állványra rakjuk, és a botból csak a nyélen lévő exponálógombot használjuk, akkor akár 10 méterről is lőhetünk képet.

De hogy ilyen távolságból hány ember fér fel a képre, azt már nem fogom kiszámolni.