Most vagyunk ott, ahol a válság előtt álltunk

DSC 3843
2016.04.12. 13:27
Volt, hogy leállt a fél magyar internet, akadozott a számlázási rendszer; a válság óta különadókkal nehezített terepen kell működni, de ez mit sem változtatott azon, hogy a Magyar Telekom az ország egyik legjelentősebb vállalata. Christopher Mattheisennel beszélgettünk annak apropóján, hogy idén tíz éve ül a vezérigazgatói székben, és nemrég megerősítették tisztségében.

Tíz évvel ezelőtt még nagyon másmilyen volt a helyzet a távközlésben: kevesebb szélessávú előfizetés volt, éppenhogy elindult az IPTV, és csak pár százezren használták a 3G-t. Mi volt az első nagy feladat, amit meg kellett oldani?

Az egységes, integrált vállalat létrehozása volt a legnagyobb kihívás és a legszükségesebb lépés. Korábban marketing és sales vezető voltam a mobilrészlegen, majd nem sokkal a vezérigazgatói kinevezésem előtt a vezetékes részleget irányítottam, és azt láttam, hogy az integráció elkerülhetetlen. Már látszott, hogy a mobil-, a vezetékes, az internetes és a tévéüzletág hasonló kihívásokkal fog szembesülni, mindegyiknek szüksége lesz a másikra. Csakhogy a T-Online-osok és a T-Mobile-osok nem így látták. Öt részleg volt, és ezeket minél hamarabb és zökkenőmentesen integrálni kellett, hogy egy vállalatként tudjunk fellépni a piacon, aminek a lábai támogatják, nem pedig támadják egymást. Volt ugyanis pár ilyen eset is.

A feltörekvő mobilnetet támadta a vezetékes?

Mindegyik cég vagy részleg teljesen egyedülálló kultúrával rendelkezett, és ezeket a kulturális vonalakat nehéz volt áttörni úgy, hogy ne sérüljön az üzleti érdek, a növekedési pálya, az eredmények. Néha, mondjuk a mobil esetén, volt olyan célkitűzés, hogy támadják a vezetékes iparágat, ez benne is volt az üzleti tervben. Ez a territoriális gondolkodás tipikus volt, és részben természetes is, mert a T-Mobile-os és T-Online-os egyaránt büszke volt arra, hogy oda tartozott. Nem akarták feladni azokat a sikereket, amelyeket addig elértek, egy ismeretlen integrált jövő kedvéért. Az volt a feladatom, hogy meggyőzzem őket, két-három éven belül nagyot fordul a világ.

A termékekben sem volt érezhető az összehangoltság. Mikor volt az a fordulópont, amikor megszűnt a részlegek közti acsarkodás, és mindenki inkább összefogott?

Nagyon fontos volt a számomra, hogy minél hamarabb felmutassunk egy közös sikert, és ezt a tévés piacon tudtuk megvalósítani. 2006-ban még csak egy kábeltévés szolgáltatónk volt, a T-Kábel, és abban az évben kezdtük el az IPTV-t a kisgyerekes „Apa, kezdődik!” kampánnyal. Kevesebb mint 10 százalékos részesedésünk volt, de volt egy célkitűzésünk, és már akkor úgy gondoltuk, hogy egy 3 képernyős vállalattá kell válni, és így tudunk nyerni. Az online és a mobilrészlegen a csapatok együtt dolgoztak a projekten, és gyorsan tudtunk haladni. Igaz, hogy csak két évvel ezelőtt értük el a vágyott pozíciót, de közben sok minden történt: bevezettük a műholdas szolgáltatást, elterjesztettük az interaktív televíziózást, kábeltévés cégeket vásároltunk fel. Ez a legjobb példa arra, hogy meg tudtuk mutatni, együtt erősebbek vagyunk.

Eredetileg hány évet szántak erre a projektre?

Tudtam, hogy ez nem néhány hónapos sztori, és sok év kell a megvalósításához. Szisztematikus munka folyt, nagy figyelmet szenteltünk annak, hogy integráljunk különböző funkciókat, és a menedzsment különböző rétegei is ezt támogassák. Az egyik sikertényező az volt, hogy az első eredmények felmutatása után is megmaradt ez a fókusz a menedzsmentnél.

Közben sok mindent le kellett vágni a Telekomról, például az iWiW-et és az Origót. Ezek nem passzoltak az integrált cégbe?

Volt pár dolog, ami nem úgy működött, ahogy gondoltuk. Az iWiW 2006-ban még nagy lehetőség volt, de a helyi közösségi hálózatok mindenhol küszködnek a Facebookkal szemben. Tovább kitartottunk, mint sok más rivális, de nem ez a legnagyobb sikersztorink. Az Origo más, a 2000-es évek elején fontos volt, hogy mi magunk gyártsunk tartalmat, hogy növekedjen a hazai internethasználat, legyen minőségi tartalom, és persze jobban fogyjon az ADSL. Idővel azt láttuk, hogy az eredeti küldetés már nem annyira húsbavágó szükséglet számunkra.

Közben az Origót néhány botrány is megtépázta, például pénzügyi veszteségek, a főszerkesztő távozása.

Nem ezek voltak az eladás okai, az egy higgadt üzleti döntés volt. Ha nem lenne értékes az Origo, akkor nem tudtuk volna eladni. Az Origónak a saját útját kell megtalálnia a médiapiacon, és mi is arra fókuszálunk, amiben a legjobban vagyunk .

Voltak más, szintén nem túl sikeres történetek is az elmúlt évtizedben. A számlázási és az online ügyfélszolgálati rendszer kálváriája körülbelül 2009-ben kezdődött, és azóta is tart.

Ez egy összetett architektúra a cégcsoportban, az integráció nemcsak kulturális szempontból volt kihívás, a rendszerek egységesítése területén is. A hajdanvolt üzletágak rendszerei közt is akadtak elavult rendszerek, amelyeknek a gazdáját már nem érjük el, a kábelcégek felvásárlásával is újabb rendszereket örököltünk, és a vezetékes hálózat sem volt soha egységes. Ezekkel a rendszerekkel valóban sokat küszködtünk. Lényeges javulás történt, de még mindig van munka. A következő nagy kihívás pedig az egyszerűsítés. Rendszereket, folyamatokat, termékeket kell egy nagy hullámban egyszerűsíteni.

Ez a komplexitás miként hat az árakra? Sokszor megkapta már a Telekom azt a kritikát, hogy bár független mérések szerint is elég jók a hálózatai, árban nincs az élen, és akkor még finoman fogalmaztam.

Nem ez befolyásolja a versenyképességet. Az ár-érték arány pedig nagyon jó, ami kedvező az ügyfeleknek. Mobilhálózatunk nemzetközi mérésekben kerül az élre, 4G hálózatunk a világon a kilencedik, Európában a harmadik leggyorsabb az OpenSignal felmérése alapján. Költségoldalon pedig nem a komplexitás kerül sokba. A kiadásaink túlnyomó többsége a frekvencialicencekre és hálózatfejlesztésre megy, tízéves időtartam alatt ez több százmilliárd forintot jelent. Ez több nagyságrenddel nagyobb összeg, mint amit a háttérrendszereinkre költünk.

Most már 300 megabites mobilszolgáltatás is elérhető.

Körülbelül ekkora a legnagyobb sebesség, ami Nyíregyházán elérhető az LTE Advanced hálózatunkon. Emlékszik arra, hogy 2006-ban milyen gyors volt a 3G?

Talán 3,6 megabites. Saccra.

Kevesebb, körülbelül 1,8 megabit, amiből jól látható, mennyit fejlődött a mobiltechnológia a magyar piacon.

Hol van ehhez képest a fogyasztói igény? 2013-ban a felmérések azt mutatták ki, hogy az EU-ban utolsók voltunk a mobilnetezésben.

Ez nagyon sokat változik. Nem vagyunk még a skandináv országok szintjén, de az erős középmezőnybe tartozunk. A növekedési ráta nem is lehetne jobb, az eladások 90 százaléka okostelefon, és a vevők körülbelül 85 százaléka mobilnetre is előfizet. És ez az ütem két éve tart.

Kihevertük a gazdasági válságot?

Az egész piac és mi is veszítettünk a tempóból, és a válság idején körülbelül 5 százalékponttal csökkent a mobilpenetráció. Most vagyunk azon a szinten, ahol a válság előtt álltunk.

Közben a kormány is megszorongatta a távközlési cégeket. Ezekre az évekre visszanézve mit lehet mondani, a távközlési különadó mennyit rontott a helyzeten?

Továbbra is hatással van az életünkre a válságot követő időszakban megnövekedett adóterhelés. Kevesebb cash flow volt a kezünkben, amit el tudtunk volna költeni, osztalék fizetésére is csak idén lesz várhatóan lehetőségünk, ráadásul gazdálkodni kellett a fejlesztési pénzekkel, el kellett dönteni, hogy mire költünk. Volt egy hullám, amikor hosszabbítani kellett a mobillicenceket, újakat kellett venni, mobilhálózatot kellett fejleszteni, és közben mindig újítani kellett a vezetékes hálózatokat is, de nem tudtunk mindent egyszerre csinálni. Rangsort kellett felállítani. Ha több cash flow lett volna, több dolgot hamarabb meg tudtunk volna valósítani. Persze ezt könnyű utólag mondani, és a „mi lett volna ha” kezdetű kijelentések nem auditálhatók. A kormánnyal kötött partneri megállapodás a digitális Magyarországért egyik fontos célkitűzése az adózási szabályok felülvizsgálata a hálózatfejlesztés és beruházások érdekében. Így ebben számítunk további előrelépésre.

Érezhető is volt, hogy a mobilközpontúság visszavetette a vezetékes fejlesztéseket. Eközben viszont a kormány célul tűzte ki, hogy mindenhol elérhetővé teszik a 30 megabites hozzáféréseket, és Lázár János konkrétan kijelentette, hogy erre 300 milliárdot szánnak, és a Deutsche Telekommal, a Magyar Telekom anyacégével karöltve valósítják meg a céljaikat. Eleve furcsa, hogy megneveztek egy céget, és mellérendeltek egy ekkora összeget. Mi áll emögött? Tényleg 300 milliárd kell a lefedetlen fehér foltok eltüntetésére?

A hálózatfejlesztésre felhasználható EU-s forrásokhoz való hozzáférés pályázat útján történik, itt más szolgáltatók mellett mi is indultunk, az eredményhirdetés még csak ezután következik. Inkább arról tudok beszélni, hogy a vezetékes hálózat fejlesztésére mi mekkora összeget szánunk. Tavaly közel félmillió háztartásban építettünk ki gyors hozzáférést teljes egészében saját forrásból.

Ez mennyibe került?

Tízmilliárdokba eddig. Nem néhány milliárdba, de nem is százmilliárdokba. Ezt a munkát folytatjuk. Emellett az EU-s pályázatokkal és más piaci szereplők fejlesztéseivel együtt reális, hogy Magyarország elérje a teljes lefedettséget, a Digitális Magyarország program célját. Az első húsz százalékot könnyebb lefedni, mint az utolsó húsz százalékot, ami drágább és kevésbé megtérülő. Nem véletlen, hogy ezeken a területeken egy szolgáltató sem fejleszt önerőből, itt az uniós és állami támogatásokra van szükség. Számítunk a GINOP-pénzekre, de hogy pontosan mennyi pénz lesz elosztva a szereplők között, mennyi lesz ebből a magyar kormánytól, mennyi az EU-tól, és milyen formában, nehéz pontos számot mondani.

Gyakorlatilag elkönyvelhetjük, hogy a 2018-as állami célkitűzés sikersztori lesz?

Külső tényezők is befolyásolják, de abszolút reális, hogy az Európai Unióban az elsők között, az EU 2020 Digitális Menetrendben kitűzött határidő lejárta előtt megvalósítsuk ezt. Sokat tudunk tenni saját erőből, megvan a forrásunk ehhez, de ahhoz, hogy eljussunk a végére, külső források is kellenek. Minden attól függ, hogy milyen gyorsan jönnek be ezek a pénzek. De attól is függ, hogy az adott területen élők mennyire veszik igénybe az internetet. A hálózat nem minden, a digitális világ által kínált előnyökkel élni külön képességeket igényel, amit fejleszteni és javítani lehet. Ebben a kormánynak és a piacnak egyaránt szerepe van.

Mi a helyzet azokkal a területekkel, ahol van valamilyen lefedettség, de jóval többre lenne igény? A XII. kerületből nevetségesen sok panasz érkezik hozzánk, legalább egy évtizede.

Ismerem a problémát, dolgozunk rajta, aminek idén már érezhető eredménye lesz.

Kit kell meggyőzni, hogy érdemes legyen fejleszteni?

A lakókat, az önkormányzatokat.

Ez a legnehezebben fejleszthető terület?

Kihívásokkal teli. Építeni kell, engedély kell, ásni is kell. Mindenki akar nagy sebességű internetet, de nem mindenki akarja, hogy feltúrják az utat. Ez tipikus NIMBY probléma, not in my back yard, vagyis senki sem akarja, hogy a saját háza előtt túrják fel az utcát.

A városfejlesztések során, például amikor feltúrják a fél várost a fonódó villamoshálózat kiépítéséhez, az önkormányzatoknak eszükbe jutnak a távközlési cégek, hogy ők is elhelyezhetnek kábeleket a föld alá?

Talpraesettnek kell lenni, hogy amikor történik valami, mi is cselekedni tudjunk. Általában sikerül is. Budapesten és Magyarországon általában a sebesség és a minőség nemzetközi összehasonlításban is nagyszerű, az OpenSignal tanulmánya is ezt mutatta ki nemrég, de mindig gondolni kell a kapacitásnövelő megoldásokra, mert a jövőben nagyobb lesz az ügyfélszám, és növekszik a használat.

Mégis mitől nő az ügyfélszám? A születések száma csökken, az emberek elvándorolnak nyugatra.

Mi azt látjuk, hogy a használók száma nő, és akik csatlakoznak a mobilnetre, először alacsonyabb csomaggal próbálkoznak, de letöltenek rengeteg applikációt, és idővel mindenki egyre többet használja. Egyre növekszik az adathasználat, fejenként is nő az adatforgalom, és a felhasználók száma is növekszik.

Mi jön még, ami fölfelé húzza majd a használatot?

Drámaian nő a videózás.

Ezt nem is kell úgy támogatni, ahogy régen az Origóval az ADSL terjedését?

Van saját filmes tartalomszolgáltatásunk, de vannak más tartalomszolgáltatók, mint a Netflix, és a közösségi média is rengeteg tartalmat állít elő. Az Internet of Things (a dolgok internete) sem sci-fi, komolyabb alkalmazások is megjelentek. Olyan dolgok jönnek Magyarországra is, amelyekhez szükség lesz a gyorsabb válaszidejű szolgáltatásra. Sokáig elegendő lesz a 4G és 4G Advanced hálózat, de nagyon gyorsan bejön majd az 5G is.

Mi kell ahhoz, hogy a dolgok internete igazán jól beinduljon? Ha okos városokról beszélünk, ahhoz megint csak valamilyen állami beavatkozásra lehet szükség.

A szenzorok mindenbe bekerülnek. A mezőgazdaságban a föld alá akár minden fél méterre szenzorok kerülhetnek, és rengeteg adat fog keletkezni. Most is vannak már érzékelők a vasútállomásoknál, amelyek mérik a hőmérsékletet, és félóránként küldenek egy-egy fél kilobájtos csomagot a központba, de a jövő mobilhálózatai azt is lehetővé teszik, hogy ne csak fél kilobájtot tudjunk küldeni, hanem akár fotókat, vagy élő videóképet minden kilométerről. Ebből kiderül majd, hogy milyen az időjárás, és előre megjósolható lesz, hogy hol milyen kukoricatermés várható. Házon belül is vannak már komoly IoT megoldásaink a T-Systems Magyarországnál, és ezekhez a típusú megoldásokhoz hosszabb távon is szükség van a kiváló minőségű 4G, később pedig 5G hálózatra.

Erre vevők a magyar felhasználók? A felmérések azt mutatják, hogy a kkv-k még a felhőt és a közösségi médiát sem használják ki, Miért kezdenének el szenzorokat telepíteni?

A magyar kkv-szektor tényleg kicsit lemaradt, a Bell Research adatai szerint a hazai cégek 65 százalékának egyáltalán nincs weboldala, de ez a helyzet nagyon gyorsan változik, mert mindenki kezében ott egy mobil elérhető áron, és az appok sem drágák. Felhasználóbarát módon jutnak ugyanolyan informatikai megoldásokhoz, mint amilyeneket Németországban vagy máshol alkalmaznak. Próbáljuk bemutatni az ügyfeleknek az új megoldásokat, például nemrég bevezettünk egy Webkönnyen nevű szolgáltatást, ami segíti őket a saját webes jelenlét felépítésében.

Az előbbi mezőgazdasági példával kapcsolatban a kisebb-nagyobb cégeknek azt kell kitalálniuk, hogy mire használják a szenzorokat. Magyarországon mennyi adattudós van, aki ért ehhez a témához?

Nem sok, világszerte hiánycikk ez a szaktudás. Hogy tíz év múlva legyen elég adattudós, a mai fiataloknak érdeklődniük kell az informatika iránt, ezért indítottuk el a Legyél Te is Informatikus programot saját önkénteseink segítségével. A jövőben azok az országok lesznek versenyképesebbek, ahol legfejlettebb az informatika. Nekünk szolgáltatóként is az az érdekünk, hogy Magyarország versenyképes legyen, mert akkor a mi szolgáltatásaink iránt is lesz kereslet.

A Magyar Telekom egyfajta laborja lett a Deutsche Telekomnak (DT), sok kísérletet itt bonyolítanak le. Ez minek köszönhető? Ebben van bármilyen szerepe a német–magyar viszonynak?

Ez nem egy magaspolitikai kérdés. Büszkék vagyunk, hogy sok mindenben mi vagyunk az élen járók, de azért nem mi vagyunk az egyetlen labor a DT országaiban.

A magyar politikához mennyire kell erős vitorla, hogy igazodni lehessen a változó széljáráshoz? A Telekom sokszor ütközhetett a kormánnyal.

Jó pár éve a közös érdekekre fókuszálunk, és vannak ilyenek. A hálózatfejlesztésre, a Digitális Magyarország programra, ezek olyan területek, ahol zökkenőmentesen tudunk együttműködni.

Ehhez mi kellett? Amikor még volt különadó, erősebben kritizálták a kormányt.

Telekomadó viszont még ma is van, csak a bevételalapú különadó került kivezetésre. Persze, a bevezetése idején eléggé hangos volt a kritika, jól emlékszem, hogy miket mondtam. Egy gazdálkodó cég nem örül, hogy ilyen tételeket vesznek ki a cash flow-ból. A telekomadó és a közműadó ma is befolyásolja a pénzügyi teljesítményünket. De közben látjuk, hogy azon a területen, amin most dolgozunk egy jó pár éve, jól tudunk haladni. Sok területen lehet együttműködni.

Ebben a nagy együttműködésben az Ákos-botrány csak vihar a biliben?

Az Ákossal való együttműködést megnyugtatóan lezártuk, ehhez mást nem tudok hozzátenni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!