A Huawei ment, de jönnek az új kínai mobilgyártók

2021.07.06. 12:28
Magyarországon is megjelent a Realme, jön az Oppo és visszatér a Honor is.

Bár éveken át vezető szerepet töltött be, a Huawei eladásai az amerikai szankciók hatására az európai piacon is soha nem látott mélységbe zuhantak.

A Huawei Technologies próbál ugyan hordozható eszközökkel és egyéb kiegészítőkkel felhasználókat magához csábítani, ám mobiljaik sikere elérte a végét. A Huawei-mobilok után maradt űrt Magyarországon a Xiaomi töltötte be hirtelen, a cég 2019-es piacra lépését követően  itthon egy év alatt a második legtöbbet eladott márka lett a Samsung mögött. De globális szinten is hatalmasat nőtt a Xiaomi 2020-ban, az Apple és a Samsung mellől letaszította a Huaweit a Redmi és Redmi Note 9-es szériával.

Az árérzékeny hazai mobilpiacon 2021-ben sem állt le a fluktuáció, a Huawei ugyan még jelen van saját HMS-alapú készülékeivel, helyére pályázik a Google-keretrendszer támogatását élvező Realme, Oppo és a korábban a Huawei almárkájaként létező, de onnan nemrégiben kiszervezett Honor is.

Több márka, egy cég

A márciusban a hazai piacon debütáló Realme és a június végén belépő Oppo mind a BBK Electronics alatt működik. A BBK Electronics a világ egyik legnagyobb konglomerátuma, amely a fogyasztói elektronika legfontosabb üzletágában, a mobilpiacon a létező összes árpontot lefedi termékeivel. 

Receptjük egyszerű: létrehoztak több márkát (Oppo, Vivo, OnePlus, Realme vagy a legfiatalabb IQOO), majd nagyjából ugyanazt a hardvert adják el kicsit más külsővel, más-más néven.

Ahhoz, hogy ne legyen házon belüli konkurencia, a különböző márkákat különböző piacokon és eltérő szinten tolják, a Vivo például többnyire a kínai és távol-keleti országokban kedvelt, Nyugatra a szoftverben erős OnePlust és a multimédiás képességeiben kiemelkedő Oppo bizonyos mobiljait küldik, a Realmevel pedig az olcsóbb telefonok után kutatókat célozzák.

A módszer, úgy tűnik, beválik a mamutcégnek, a nagy BBK-portfólióból megfelelően kiválasztott termékek inkább kiegészítik egymást, mint gyengítik. De nem csak a BBK használja ezt a módszert, a Xiaomi is hasonlókép árasztja el közel azonos termékekkel a piacot, minden árszegmenst lefedve, így megfojtva a konkurenciát, amit láthattunk például az LG teljes mobilpiacról történő kilépésével.

Így lehet az is, hogy Magyarországon a Realme 7 és 8 számot viselő telefonszéria darabjait kínálják 50 000 és 100 000 forint között. Egy árkategóriával magasabbra lő a BBK az Oppo termékvonalának hazai bevezetésével. A Reno5 Z és a Reno5 5G már a 140 000 és 170 000 forint között mozgó kategóriában játszik.

A mobilok mellett egyéb okoskiegészítőket is gyárt a BBK, például vezeték nélküli fülhallgatókat, okosórákat, okoskarkötőket, ezeket az új telefonok mellé adott ajándékként limitált ideig kínálják, utána pedig a hivatalos terjesztési csatornákon keresztül a három nagy szolgáltatónál és a legnagyobb hazai elektronikai áruházakban kínálják.

Fontos kérdés a szervizháttér egy új márka esetén. Magyarországon a legnagyobb, mobiljavítással foglalkozó vállalkozás, a TMX fogja biztosítani ezt a BBK számára.

A Realmetől és az Oppótól külön érdemes beszélni a OnePlus hazai helyzetéről. A OnePlus két éve belépett a hazai mobilszolgáltatók kínálatába, de fő értékesítési csatornaként továbbra is saját webshopjukat használják. Azon keresztül Magyarországra az aktuális, több százezres csúcskészülékeik és az olcsóbbnak számító, de a százezres árcímkét lazán karcoló mobiljaik is elérhetők, ám szolgáltatói kínálatban elenyésző a jelenlétük. Utóbbi oka, hogy a nyugati vásárlók számára imponáló, 

startupból kinőtt online márka imázsát nehéz lenne fenntartani úgy, ha az Apple vagy a Samsung félmilliós telefonjai mellett lennének a szolgáltatóknál saját félmilliós mobiljaik.

Igaz, hogy a OnePlusnak vannak értelmes árazású készülékei is, az egykori „Flagship Killer” csodatelefon korszakát már régen maga mögött hagyta a gyártó.

Egy szelet egykori Huawei

Tavaly év végén döntött úgy a Huawei Technologies, hogy megválik az évente tízmilliárd dollárnyi bevételt termelő Honortól, hogy megmentse az amerikai szankcióktól. A Honor korábban is önálló cégként működött, de a kutatás-fejlesztés közös volt az anyacéggel. Tavaly novemberben jelentették be végül, hogy a Sencsen város által birtokolt Shenzhen Zhixin New Information Technology konzorcium kifizette a 170 milliárd forintos árat a Honorért.

A Huaweiből kimentett cég azóta Honor 50 névre keresztelt okostelefonjaival jelentkezett, ez három mobilt jelent a 110 000 és 170 000 forint közé eső árkategóriában, a Honor 50 SE-t, az 50-et és az 50 Prót. A készülékek június közepén jelentek meg a kínai piacon, és nemzetközi terjesztésben elsőként lesznek kaphatók Magyarországon is, igaz, hivatalos dátumot egyelőre nem közöltek.

Arról, hogy a kutatás-fejlesztés terén (még) nem szakadt el teljesen egymástól a Huawei és a Honor, előbbi márka P50-es mobiltelefonja és a Honor 50-széria közötti külső hasonlóság bizonyítja.

A szabadalmaztatott terméknevek alapján azonban várható, hogy hamarosan újabb, a Huaweitől már független Honor-készülékek is érkeznek, többek között egy tabletté kinyitható csúcskészülék és egy kagylótelefon is.

Tovább nyomul a Xiaomi is

Legtöbbet eladott termékei között továbbra is a Redmi és Mi telefonok vannak, már hazánkban is elérhető a Xiaomi égisze alatt készülő Poco több modellje és a törzskínálatot képező Redmi, illetőleg Mi-szériából is van sima, T, Lite, 5G-s Lite és i variáns is, és még a kameraszörnyeteg Ultra sem marad el. Ember legyen a talpán, aki álmából felébresztve is átlátja a teljes palettát.

Mivel a Huawei is a legtöbb telefonját a középkategóriában adta el, így a Xiaomi is ebben a szegmensben nyomul leginkább. A szolgáltatóknál is a Redmi- és Mi-széria olcsóbb modelljeit kínálják leghangosabban, a félmillió forintnál drágábban nyitó Ultrát pedig limitált darabszámban kínálják saját boltjukon keresztül a fanatikusoknak és erődemonstrációnak.

Mit csinál a Huawei?

Egyrészt saját ökoszisztémáját építi, másrészt próbál a hordozható eszközök között minél nagyobb piaci részesedést szerezni. Bár igyekeznek a HMS-keretrendszert a fejlesztők számára ígéretes platformmá varázsolni, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a nem fanatikus vásárlóközönséget meggyőzték volna.

Emellett a Huawei folyamatosan dolgozik saját rendszerén, a HarmonyOS-en, amely a tervek szerint egy összekapcsolt ökoszisztémát varázsol majd minden olyan kütyüből – legyen az okostelefon, óra, televízió vagy okoshűtő –, amelyen fut. A rendszer kapcsán azt ígérik, hogy az év második felében jelenik meg, egyelőre csak a Huawei Watch 3 okosórák olyan – Magyarországon július 1-jétől – kézzelfogható eszközök, amelyek az említett operációs rendszert futtatják.

Az okosórák mellett a fülhallgatókban és a MatePad táblagépekben látja még a Huawei a jövőt a magyar piacon.