A brit szolgáltatók visszahozzák a roamingdíjakat

2021.09.11. 05:59
Egyelőre még ingyenes a külföldi mobilozás, de 2022 elejétől ez megváltozik. Sorra jelentették be az évben a brit mobiloperátorok, hogy visszatérnek a 2017-ben az EU-s szabályozással elhagyott roamingdíjhoz.

Szeptember 9-én az Egyesült Királyság egyik legnagyobb mobilszolgáltatója, a Three is bejelentette, hogy visszaállítja a roamingdíjakat az EU területén. A szolgáltató egyike a négy legnagyobb brit mobilkommunikációs cégnek, melyek korábban azt állították, nem lesznek a Brexit életbe lépése után sem roamingdíjak.

Elsőként az angol Vodafone, ezt követően a British Telecomhoz tartozó EE, majd most a Three is bejelentette, mégis visszaállítják a külföldi mobilhasználat után az extra díj felszámítását. A nagy szolgáltatók közül egyelőre egyedül az O2 tartja magát ahhoz, hogy nem kér plusz pénzt a külföldön történő mobilhasználatért.

Igaz, a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az O2 „fair use roaming adatsapkát” vezetett be, azaz Nagy-Britannia területén kívül maximum 25 GB-nyi adatforgalmat engedélyeznek extra terhek nélkül előfizetőiknek. Erről bővebben a későbbiekben.

Az Európai Unió 2017-ben vezette be az ingyenes roamingot, azaz a hazai feltételeknek megfelelő díjszabás melletti telefonhasználatot külföldön. Az ingyenes roaming hatalmas siker lett, az EU polgárai a kedvező(bb) tarifáknak hála látványosan többet neteztek és telefonáltak. Ebbe beletartoztak az Egyesült Királyság állampolgárai is, egészen 2021. január 1-ig.

Ekkor járt le ugyanis a 2020. január 31-én indult átmeneti időszak, melynek végével az Egyesült Királyság hivatalosan is elhagyta az EU-t, vele az egységes belső piacot és a vámuniót is. Ezzel pedig megnyílt a lehetőség az angol mobilszolgáltatók előtt arra, hogy újra roamingdíjat számítsanak fel ügyfeleiknek, mivel a Brexit kereskedelmi megállapodás ezt nem tiltja.

Jelenleg a szolgáltatók által közölt információk alapján az Egyesült Királyságon kívül kizárólag Írországban használhatják majd a brit ügyfelek előfizetéseiket, az EU-s és a nem EU-tag, de európai országokban történő mobilhasználat viszont napidíj vagy előzetesen megvásárolt, több napra szóló csomag kifizetésére kötelezi majd az embereket.

Ez azt jelenti, hogy az Angliában élő, brit szolgáltatóhoz szóló mobil előfizetéssel rendelkező magyaroknak is plusz összeget kell majd fizetniük, ha hazajönnek és itthon úgy akarják használni telefonjukat, mintha Angliában lennének.

Az O2 kivételével a három legnagyobb angol szolgáltató díjazása a következőképpen alakul majd:

2022. május 23-tól a Three előfizetőinek, akik szerződésüket 2021 októbere óta kötötték vagy megújították, napi két fontos (kb. 820 forintos) díjat kell majd fizetni pluszban azért, hogy az Egyesült Királyságban érvényes mobiladatot és hívásdíjat használhassák EU-s ország területén. A nem EU-tag, de európai országokban (például Norvégiában), ahol korábban ingyenes roaming volt, jövő év májusától 5 fontos (kb. 2056 forintos) napidíj kerül felszámolásra.

Az EE szintén két fontot számol fel az EU-n belüli roamingért. Azoknak az ügyfeleknek, akik 2021. július 7-e után szerződtek vagy újítottak szerződést, 2022 elején extra tájékoztatást nyújt majd a szolgáltató a díjszabást illetően. Közölték, a hosszabb időre külföldre utazók számára havi roamingcsomagokat is kínálnak majd 10 fontos (kb. 4100 forintos) áron.

A Vodafone 2022. január 6-án vezeti be új díjszabását, ezt három típusú tarifára lehet bontani.

  • A legolcsóbb (SIM-only) ügyfelek számára kizárólag segélyhívás indítása lesz lehetséges az Egyesült Királyságon és Írországon kívül.
  • A drágább (Xtra) előfizetések kínálatában továbbra is biztosítva lesz az ingyenes roaming az alapszolgáltatások között.
  • Az ezen kívül eső ügyfelek napi két fontot kell fizessenek. Emellett lehetőségük lesz 8 vagy 15 napos roamingcsomagokat vásárolniuk, mely egyfontos napidíjjal számláz.

Milyen extra díjak kerülhetnek még felszámolásra a roamingon kívül?

Azzal, hogy a roamingdíjakat felszámolják a szolgáltatók, még nem ér véget azon összegek listája, melyet a külföldön történő mobilhasználatért kérhetnek. Igaz, a roamingon kívül eső extrák már speciális esetnek számíthatnak, ezeket „fair use limits” vagyis a „tisztességes használat korlátai” néven emlegetik.

A „tisztességes használat korlátai” még akkor bevezetésre kerültek, mikor az Egyesült Királyság még az EU tagja volt. A feltételek között megtalálható, hogy brit szolgáltató ügyfele nem tartózkodhat 62 napnál hosszabb időt egyhuzamban külföldön négy hónap alatt. Ez egy EU-szerte ismert és alkalmazott szabályozás, mellyel azt próbálják megakadályozni az operátorok, hogy egy másik országból, például Görögországból származó jóval olcsóbb előfizetést használjanak egy éven keresztül Angliában.

Adathasználati plafont is bevezetnek a szolgáltatók a korlátozások keretin belül. Ez korábban azt jelentette, hogy az Egyesült Királyság területén érvényes adatmennyiség korlátain belül, hazai díjszabással lehetett netezni, SMS-ezni, telefonálni. Mostantól azonban a szolgáltató által meghatározott adatforgalom elérése után fizetnie kell az ügyfélnek akkor is, ha egyébként az Egyesült Királyság területén korlátlan mennyiségű adatot forgalmazhat telefonján.

Az adatplafonok a következőképp alakulnak:

  • Az O2 ügyfelei a havi adatforgalmukból 25 GB-ot használhatnak el külföldön, utána gigabájtonként 3 font 50 penny (kb. 1440 forint) extrát számol fel az operátor.
  • A Vodafone szintén 25 GB-os adatplafont állapított meg, ők utána 3 font 13 penny (kb. 1290 forint) pluszt kérnek gigabájtonként.
  • A Three-nél a korábbi 20 GB-os plafont levitték 12 GB-ra, utána pedig 3 font (kb. 1234 forint) lesz fizetendő minden elhasznált 1 GB adat után.
  • Az EE-nél 15 GB-nyi adatot engedélyeznek, ez alól kivételt képeznek a 30 vagy 60 GB-os adatforgalmat magába foglaló előfizetéssel rendelkezők, akik 25 GB-ot használhatnak el az EU-ban is. Ha ez elfogy, utána a szolgáltató ceruzája vastagon fog, 6 fontot (kb. 2468 forintot) számolnak fel gigabájtonként.

Kell-e fizetnie a magyaroknak?

Magyarországról továbbra is lehetséges az Egyesült Királyságban úgy mobilozni, mint itthon. A három nagy magyar szolgáltató (Telekom, Telenor, Vodafone) a megvalósult Brexit ellenére is az EU díjzónába tartozó országként kezeli az Egyesült Királyságot. 

A magyar szolgáltatók ügyfeleiknek így nem számolnak fel külön roamingdíjat, ha Angliában telefonálnak, mobilneteznek.

Egyelőre, ugyanis bár a mostani roamingdíjak csak a brit operátorok ügyfeleit érintik, a szolgáltatás jellegéből adódóan a roaming árazása általában kétoldalú tárgyalások során alakul ki, a Brexit megvalósulásával pedig az EU és az Egyesült Királyság szolgáltatói szabad kezet kaptak a díjszabás tekintetében. Az EE a roamingból befolyó többletbevételt ígérete szerint hazai hálózatfejlesztésre fordítja majd. A BBC megkereste a négy nagy brit szolgáltatót, de egyik sem nyilatkozott a más operátorokkal folytatott tárgyalásaik menetéről.

Mennyit fizettethet ki pluszban a szolgáltató?

Az Egyesült Királyság az EU közötti kereskedelmi megállapodás értelmében a brit és EU-s szolgáltatóknak is átlátható és észszerű roaming díjszabást kell meghatározniuk. Mellé az Egyesült Királyság kormánya több olyan jogszabályt is elfogadott, melyek a brit ügyfelek védelmét biztosítják. Ezekben benne foglaltatik, hogy egy hónapban maximum 45 fontos (kb. 18 490 forintos) extrát számlázhat ki egy szolgáltató a külföldi mobilhasználatért, illetve a szolgáltató köteles jelezni ügyfele felé, amikor utóbbi elhasználta a csomagjában foglalt adatmennyiség 80, illetve 100 százalékát.

Emellett a brit kormány igyekszik az operátorokat a véletlenszerű roamingot megelőző technikai megoldások bevezetésére sürgetni, például amiatt, nehogy extra kerüljön felszámolásra egy Észak-Írországban tartózkodó ügyfélnek, amiért mobilja egy írországi cellára kapcsolódott rá.

A brit szolgáltatók lépése a roamingdíjak visszahozását illetően azért felháborító, mert a brexit-tárgyalások és az egyéves átmeneti időszak során az Egyesült Királyság mobilpiacának összes szereplője kollektíven azt kommunikálta, ügyfeleik számára nem fognak felárat számlázni az EU-s országokban azután sem, hogy Nagy-Britannia elhagyja az EU-t.