Árpád
-2 °C
3 °C

Az általános problémamegoldóktól a szakértői rendszerekig

2002.02.07. 15:30
Annak ellenére, hogy a szakterületeket pontosan nem határozták meg, az 1956-os Darthmouth Konferenciát követő években indult be igazán a mesterségesintelligencia-kutatás. A döntő lépést két neves amerikai egyetem (a Carnegie Mellon, illetve az MIT) MI-központjainak a megalapítása jelentette.
Eleinte azt a célt tűzték ki, hogy hatékony problémamegoldó-rendszereket hozzanak létre, limitált keresési tartományban, mint a korábbi Logic Theorist (Newell-Simon). Másrészt: Wiener visszacsatolás-elméletéből kiindulva, tanuljanak önmaguktól a rendszerek.

1957-ben tesztelték a szintén a Newell-Simon kettős által fejlesztett Általános Problémamegoldó (General Problem Solver, GPS) program első változatát, s az eredmény igazolta a várakozásokat: a program elődeinél szélesebb spektrumban működött. (A későbbiekben pontosan a túlzott általánosítás miatt bizonyult zsákutcának, hiszen a nagyon konkrét, speciális feladatok elvégzésében gyengén "vizsgázott".)

Hamarosan az IBM is bekapcsolódott az MI-kutatásba: egyik tudósuk, Herbert Gelerneter három évet töltött el azzal, hogy kidolgozzon egy, geometriai teorémákat megoldó programot.

A McCarthy-féle listafeldolgozás

1958 mérföldkőnek számít az MI-históriában: John McCarthy ekkor jelentette be új fejlesztését, a ma is alkalmazott LISP (LISt Processing, listafeldolgozás) nyelvet. "A LISP alapvetően a lambda kalkuluson alapuló, numerikus és nem-numerikus adatok szimbolikus feldolgozására egyaránt alkalmas programozási nyelv" - írja MI-antológiájában Futó Iván, a magyar mesterségesintelligencia-kutatás egyik meghatározó alakja. "Alapvető struktúrája a lista. A programok és adatsruktúrák azonos szerkezetűek, így egy program akár önmagát is módosíthatja. Implementációi nagy tárigényűek és lassúak; a hatékonyság növelésére speciális architektúrákat, LISP-gépeket fejlesztettek ki. A LISP az MI amerikai alapnyelve."

A jelképek listás feldolgozásával egyébként már a Logic Theorist is foglalkozott, csak az általa használt IPL (információfeldolgozó) nyelv túl lassúnak és körülményesnek bizonyult. Maga a LISP is IPL-alapú, viszont sokkal "intelligensebb" és könnyebben alkalmazható. Folyamatosan fejlesztik, számos - sok esetben egymással inkompatibilis (például a két nagy osztály, a Keleti illetve a Nyugati Parti csoport) - változata létezik.

Hatvanas évek

1963-ban az MIT több mint kétmillió dolláros támogatást kapott az amerikai kormánytól MI-kutatásokra. A Hadügyminisztérium technológiai fejlesztéseket támogató részlegét (ARPA) persze nemcsak az önzetlenség, hanem nagyon is konkrét szempontok vezérelték, nevezetesen a hidegháborús vetélytárs lekörözése. Az anyagiaknak köszönhetően egyre több MI-program indult be, s az amerikai központokba a világ minden tájáról sereglettek tudósok.

Számos programot dolgoztak ki, például - a mikrovilágok projekt részeként - az SHRDLU-t. A projekt azt célozta, hogy (korlátozott mennyiségű geometriai alakzatból álló) miniatűr világokat kutassanak fel, modellezzenek. A Marvin Minsky által vezetett kísérletek bebizonyították, hogy a számítógépprogramok - behatárolt részterületeken - térbeli és logikai problémák megoldására is képesek. A STUDENT az algebrában, a SIR az egyszerű angol mondatok megértésében jeleskedett. (A természetes nyelv felismerése és megértése mindmáig az MI-kutatás egyik legizgalmasabb ága.)

Az ugyancsak az MIT-n dolgozó Joseph Weizenbaum 1965-ben írta az első társalgó szoftvert, a későbbi chatbotok elődjét, az Elizát. A rendszer viszonylag primitív volt: alapkérdésekből, illetve a - véletlen sorrendű - válaszokban szereplő szavakból újabb kérdéseket generáló szabályrendszerből állt. Meglepően élethűnek tűnt, stílusa a pszichológusokéra hasonlított. Azaz, majdnem átment a Turing-teszten_ (Továbbfejlesztett verziója, a Doctor még közelebb került a sikeres "vizsgához": a megkérdezett pszichológusok nyolcvan százalékát tévesztette meg. Weizenbaum egyébként nem bízik a homo sapiensével azonos szintű gépi intelligenciában, sőt, magát a gondolatot is obszcénnak, emberellenesnek és immorálisnak tartja.)

Szakértői rendszerek

Marvin Minsky
A hetvenes évek elején fejlesztették ki az ismeretalapú technológiát, s ez azt is jelentette, hogy a kutatók az általános problémamegoldó programok helyett speciális feladatokat elvégző általános megoldáskereső módszereken, szoftvereken munkálkodtak, a későbbiekben pedig - felhagyva az általános módszerrel - konkrét feladatokra speciális megoldási módokat dolgoztak ki. Vagyis elsősorban az adott területre vonatkozó, rendelkezésre álló információ minőségéből és mennyiségéből indultak ki.

Az ilyen, ismeretalapú rendszerek közül elsőként a szakértői rendszerek terjedtek el szélesebb körben. "Ezek a programok valamilyen terület szaktudását sűrítik magukba, és lehetővé teszik, hogy a felhasználó ezzel kapcsolatban kérdéseket tegyen fel" - írja Jenny Raggett és William Bains (Mesterséges Intelligencia A-Z, 1992). "Ez a tudás persze mindig egy nagyon szűk ismeretterületről, tartományból származik."

Az egyik legelső neves szakértői rendszert, a vér bakteriális fertőzéseit vizsgáló MYCIN-t Edward Shortcliff hozta létre a Stanford Egyetemen. Számítógépes rendszerek összeállításának megrendelésekor szintén ES-re (Expert System, azaz szakértői rendszer) hagyatkoztak. Manapság számos ES használatos, elsősorban a tanácsadó, az irodai ellenőrző, a rendelési és konfigurációs rendszerek.

Marvin Minsky
Az MI-kutatás egyik nagy veteránja a Harvardon és Princeton-on tanulta a matematikát. 1951-ben megépítette a SNARC-t, az első neuronháló-szimulátort. Számos találmányt (mechanikus kezek, robotikai kellékek, Muse szintetizátor) jegyez, nemzetközi kitüntetések (ACM Turing-díj, MIT Killian-díj, Japan Prize) birtokosa, jelenleg az MIT-n a számítógép- és a médiatudományok professzora. 1959-ben John McCarthy-val együtt alapították az MIT Mesterséges Intelligencia Laboratóriumát. A hatvanas évektől sokáig Seymour Paperttel dolgozott együtt. Mérföldkőnek számító tanulmányok szerzője, főműve az 1985-ös "The Society of Mind".

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?