Mesterségesélet-alkalmazások a művészetekben

Az egyik legizgalmasabb vállalkozás a Biota.org-hoz fűződő Digitális Biológia projekt. A cyberbiológiát elsősorban a mesterséges életnek a világhálón történő elterjedéseként határozzák meg. Céljuk "komplex, a biológia által inspirált, szintetikus ökológiai rendszerek és organizmusok" létrehozása. Különböző digitális eszközöket és környezeteket teremtenek, a legegyszerűbb genetikai algoritmusoktól a bonyolult, több-felhasználós virtuális közegekig. Az egyre tökéletesebb szimuláció segítségével mind többet tudunk meg a természetes és a mesterséges élőrendszerekről.

Művészet és technológia

Megközelítésük interdiszciplináris: az evolúcióval foglalkozó tudományok, a mikrobiológia, a medicina, a számítógépes stúdiumok, a robotika, a nanotechnológia, a paleontológia, a mesterségesintelligencia-kutatás és a társadalomtudományok eredményeit egyaránt felhasználják. Munkáikban a művészet, a technológia, a filozófia kereszteződik.

Feladataikat öt pontban foglalják össze.

1. Az éves rendszerességgel megtartott cyberbiológia-konferencia szponzorálása.
2. Biológiailag inspirált környezetek alkotása: mesterséges növények generálása algoritmikus csírákból, ökorendszerek avatárákkal, komplex interakció a digitális biota (cyberbiota) lakta virtuális világban.
3. A cyberbiológiai rendszerekbe (azok folyamatos evolúcióját biztosítandó) illeszteni minél több valós fizikai eszközt, hálózati mobil kódokat, emergens és tanult viselkedési formákat.
4. Nyitott standardú, nyitott kódú szerkezetek, modulok, protokollok, nyelvtanok és módszerek meghatározása.
5. Nyilvános tároló-hely felállítása.

Virtuállatok

"A Digitális Biota (önkéntes) önreplikáló, független programok, melyek számítógépes vírusokban és férgekben, mesterséges élet programokban, sejtautomatákban, genetikai algoritmusokban, és egyetemes adaptív hálózatokban testesülhetnek meg" - olvasható a honlapon. A környezetükkel interaktív viszonyban álló "lények" élnek és meghalnak, szaporodásra és mutációra szintén képesek. Általában bonyolult evolúciós folyamatokon mennek keresztül. A bióták különös szerzetek, fizikai jellegük nehezen ragadható meg - telejelenlétet biztosító eszközök, például robotok belsejébe is telepíthetők.

Evolúciót másol a kert

De egyelőre (leginkább) 2D-s vagy 3D-s, számítógép által generált képek, esetleg animációk, melyek az organizmus funkcióit és képességeit ábrázolják. Ők lakják be a NerveGarden projekt meseszép, valószerűtlenül tiszta színekben pompázó kertjeit. Egy virtuális terráriumban, "együttműködésen alapuló ALife laboratóriumban" járunk. A bióták dinamikussá formálják a mozdulatlan terepet, élet születik az élettelenből. E fura létezők egyébként nemcsak állatkák, hanem fák, bokrok, virágok, stb. is lehetnek. A magokat a felhasználó veti el.

A kert algoritmikus növények állandó fejlődésben, örök mozgásban lévő rendszere, a biológiai modellt utánzó, sőt, annál látványosabb, álomba illő világot szimuláló ökológiai rendszer, működési elve, akárcsak Thomas Ray nevezetes Tierra Hálózatáé, az evolúción alapul, azt kopírozza. Önszerveződés, emergencia, komplexitás a legfőbb jellemzők. A bonyolult folyamatok végkimenetelét, a kiválasztódás, a verseny győzteseinek kilétét maguk a tervező-szervezők se tudhatják előre.

A NerveGarden ötlete egy 1995-ös, Palo Altóban megtartott, a nanotechnológiáról szóló konferencián született, nevezetesen akkor, amikor Todd Goldenblaum bemutatott egy, nanogépezetet ábrázoló VRML-munkát, az avatárákról később egész könyvet író Bruce Damer pedig egy neurálisháló-szerkezetet (Nerves). Összebarátkoztak, és elkezdtek együtt dolgozni, melynek a Biota.org lett az eredménye.

Távkertből jött az inspiráció

A NerveGardent pedig az 1995-ös SIGGRAPH-on bemutatott, a hálózati felhasználóknak egy (többek között) növényi magokat elültető robotkar feletti kontrollt biztosító USC Telegarden, valamint (a Tierra Hálózat mellett) Karl Sims (szintén evolúciós modellt követő) 3D-s virtuális teremtményei, illetve Chris Langton munkái inspirálták.

Az alkotók arra számítanak, hogy a Digitális Biota hamarosan olyan forradalmi változásokon megy keresztül, mint az evolúció Cambrium-kori, számtalan új életforma térnyerésével jellemezhető "robbanása". Úgy vélik, a leggazdagabb, a legdinamikusabb kiválasztódási feltételeknek megfelelő ökorendszerek az avatárák által lakott, több-felhasználós virtuális világok.