Virtuális fény

	Magyar siker
	Mikroelektronikai eszköz beültetésével adták vissza egy daganattól süketté vált nő hallását nemrég Debrecenben. A hazánkban első ízben végrehajtott műtét után a páciens képes lesz értelmezni a hallott hangokat. Az agyburok megnyitása után a végleg beültetendő elektronika helyét csontműtéttel végezték el, majd a huszonnégy elektródból álló vevőkészüléket a csontba és a bőr alá felcsúsztatva rakták be. A beültetett eszköz közel ötmillió forintot ér. A hétórás műtétet egy nemzetközi csoport végezte, mely a debreceni orvosokon túl egy német idegsebészből, egy cseh elektromérnökből és egy szegedi fizikusból állt. Az operációhoz továbbá felállítottak három komputert és két elektrofiziológiai egységet, amelyek az idegi működés folyamatos ellenőrzése mellett azonosították a különböző elektródpontok ingerlési helyeit az agy felszínén. A műtétet hosszú, hónapokig tartó rehabilitáció követi, hogy a paciens logopédus közreműködésével jelentős javulás érjen el a beszédértésben. Forrás: Népszabadság

Jerry szemüvegének egyik lencséjén egy apró kamera, a másikon pedig a távolság mérésére szolgáló radar küldi az adatokat a férfi övére szerelt számítógépnek. A számítógép kijelöli a kamera által rögzített képen a sötét és világos területek határait, majd átküldi az információt egy másik miniszámítógépnek. Ez a számítógép közvetlenül Jerry agyának látóközpontjába küldi jeleit egy kábelen keresztül, mely a férfi jobb füle mögött hatol be a koponyájába. Az agyi látóközpontra csatlakozó elektródák a környező sejteknek adják át az elektromos impulzust, így teremtve meg a látás illúzióját. Jerry egyelőre csak mintegy száz fénylő pontot lát, ezek jelzik a környezetében levő tárgyak, személyek körvonalait. Ez azonban elég neki a tájékozódáshoz: a bemutató során Jerry odasétált a szobában álló kirakati bábuhoz, majd levett a fogasról egy sapkát és rátette a bábu fejére.

William Dobelle, a mesterséges látóberendezést kifejlesztő kutató szerint a készülék látómezeje egyelőre csak egy karnyújtásnyira tartott 5x20 centis kártyalap méretű területre korlátozódik. Jelenleg a szerkezet távolságérzékelőjének továbbfejlesztésén dolgoznak, mivel az korántsem tökéletes. Jerry végig egyik kezét maga elé nyújtva lépkedett a szobában, vigyázva, nehogy beleütközzön valamibe. Jerry agyába 1978-ban ültették be az elektródákat, a kutatók azóta a szoftver fejlesztésén dolgoznak. A készülék továbbfejlesztett változatát várhatóan idén dobja piacra a Dobelle Institute.

A bionikus ember

Általában, amikor élő szövet és elektromos berendezés találkozásáról szól egy hír (ld. láncfűrészes gyilkos), az ember arról kezd ábrándozni, hogy egy kis művégtag itt, egy kis vastüdő ott, és kifogy a berendezések alól az ember, vagy legalább is ellenzékbe vonul. Hegyezzük a fülünket a technológia fejlődésére: a rézuszmajmokat már úgy sokszorosítják, mint Majka a minyont, közben előbb-utóbb létrejön a bionikus ember, aki csuklóból képes letípni a kisbolt ajtajáról a világos zöld rácsot és a szigetelőszalagból fabrikált feliratokat - egyenként. Mire képes ez az ember most?

Ezeket már helyettesíteni lehet?

Kar: Az EMAS (Edinburgh Modular Arm System) a Princess Margaret Rose Kórház ortopédiai osztályán kifejlesztett művégtag, egy igazi műremek: szinte tökéletesen tudja utánozni az emberi kar mozgását. A végtagot szénszálas vázra erősített elektromotorok mozgatják a válltól az ujjakig. Az EMAS azonban a művégtagok egy korábbi generációját képviseli: az valódi csúcstechnológia az, amit a tíz éves Melissa del Pozzo kapott a Rutger University laborjától. Melissa karját egy olyan izmot imitáló anyag mozgatja, amely elektromos impulzus hatására összehúzódik.

Szív: Az michigani egyetemen (UM) 1970 óta kísérleteznek olyan műszerekkel, amelyek a szívbetegségeken segíthetnek, vagy helyettesíthetik a szívet magát. A közismert pacemakeren kívül általuk kifejlesztett berendezések közül legmesszebb az a szív működését segítő szerkezet jutott, amely a transzplantációra váró betegeken segíthet.

Látás: A William Dobelle által kifejlesztett mesterséges szem mellett, sok reményt fűznek a John Hopkins egyetem által fejlesztett mesterségesd retina chiphez (ARCC). Az ARCC egy olyan chip amelyet a retinára ültetnek, ahonnan közvetlenül küldi a vizuális információt az látókéreg felé. Amennyiben sikerül kifejleszteni egy megfelelő felbontású beültethető chipet, talán kikerülhető lesz a Dobelle technika imázsát erősen romboló fejre tekert nyomtatókábel.

Hallás: 1950 óta kisérleteznek mesterséges hallószervvel, így nem meglepő módon a hallást helyreállító implantátumok gyakorlatilag kereskedelmi forgalomban vannak. A miniatűr berendezés egy chipen által átalakított jeleket elektródákon keresztül közvetlenül az agy hallóközpontjába juttatja - ilyet ültettek be a héten Debrecenben.

Szaglás: A tudomány még nem is meri teljesen a szaglás és íz-érzékelés működését, ezért viszonylag kevés bionikus kütyüvel tudtak előállni ebben a témakörben. Az amerikai Oak Ridge-ben kifejlesztett chip (név szerint ORNL), annyi szagot képes érzékelni, ahány integrált áramkörre nyomott érzékelőt helyeznek el rajta. Nagy előnye, hogy olyan anyagokat is képes kiszagolni, amit mezei ember nem: például higanyt, szénmonoxidot, stb. Nagy hátránya, hogy akkora mint egy kabátgomb, és túl drága ahhoz, hogy a zsebkendőben lássuk viszont.

Idegrendszer: A trükkösen Neurokibernetikus Protézisnek (NCP) elnevezett szerkezet valójában egy pacemaker. Feladata, hogy az idegrendszer mikorelektromos impulzusait rendbe szedje. Az NCP súlyos epilepsziában szenvedőkön segít.

Készülőben: mesterséges bőr, csont, és vér.