Miért olyan drágák a videójátékok?

2022.01.21. 14:08

’A videójátékozás 2022-re nem olcsó hobbi. Ha az ember a legmodernebb konzolokkal szeretne játszani, a lemezes PlayStation 5 nem kevesebb mint 185 ezer forintot kóstál, egy Xbox Series X hasonló árkategóriában van, csak tízezerrel még ennél is drágább. Az új generációs játékélmény talán az Xbox Series S-en a legmegfizethetőbb, itt viszont csak letölthető formában nyüstölhetjük a legújabb címeket. Ha egyszerre szeretnénk kézi konzolt és a tévére köthető játékgépet, akkor nyilván a Nintendo Switchre kell szavazni, amelynek OLED Modellje „csak” 135 ezer környékén mozog idehaza.

Megvan a konzol, az ember eldöntötte, hogy inkább a God of War és a Spider-Man vagy a Forza Horizon és a Halo Infinite vagy esetleg a Super Mario és a Pokémon irányába hajlik-e. Igen ám, de ekkor szembesülünk vele, hogy manapság piszok drágák a videójátékok. Míg korábban egy teljes értékű, tripla A-s alkotás legfeljebb 21 ezer forinttal terhelte meg a pénztárcánkat, addig a PS5-ös és Xbox Series X/S-es játékok inkább harmincezer forint környékén mozognak. Ráadásul nem Deluxe Editionről van szó, hanem sima, fapados Standardról, ami nem kínál semmi extrát.

A Nintendo különösen kegyetlen ebből a szempontjából, mert még a legnagyobb slágercímeiket sem árazzák le. Ha volt pénz konzolra, legyen játékra is? A PlayStation és az Xbox ehhez képest már más tészta, ott egész jó ajánlatok érkeznek néha, és akár egy szendvics áráért megvásárolhatók brutálisan jó játékok. Az Xbox Game Pass nevű szolgáltatása pedig aprópénzért ajánl hasonló játékkönyvtárat, mint filmeknél-sorozatoknál a Netflix.

De jogos ennyit elkérni egy játékért, vagy szimpla lehúzásról van szó?

Kevesen gondolnak bele, hogy manapság, a tripla A-s, ismert stúdiók által készített videójátékok a beléjük öntött fejlesztési és marketingköltségvetést összeszámolva közel akkora büdzséből készülnek, mint egy mozifilm. Érdemes megemlíteni ezzel kapcsolatban a Grand Theft Auto V-öt és a borzalmas állapotban kiadott, de széthype-olt Cyberpunk 2077-et is, amelyek 265 millió, illetve 316 millió dollárba kerültek, mire elkészültek.

Ezek már simán egy Marvel-film szintjén állnak, és egyre több a példa az ilyesmire.

Összehasonlításképp a 2018-as Bosszúállók: Végtelen háborúnak 320 millió dollár közeli büdzséje volt.

Egy-egy blockbusterjáték esetében akár több százan is dolgoznak a projekten éveken keresztül, akiket ki kell valamiből fizetni. A programozók mellett bele kell számolni a történetírókat, a zeneszerzőket, manapság hatalmasak az elvárások az egyes játékokkal szemben, hogy izgalmasan kacskaringózzanak bennük a történetszálak, és a hangulathoz a betétdalok is elengedhetetlenek. Fontosak még a szinkronszínészek, sok esetben pedig híres sztárokat vesznek fel a főszerepekre, gondoljunk csak Giancarlo Espositóra, az új Far Cry fő gonoszára vagy a Death Strandingre, amely tömve volt népszerű arcokkal.

Egyesek szerint jobban megéri, mint moziba menni

Ha azt nézzük, hogy egy mozifilmre a belépő 1800 Ft környékén van, és kétórás élményt ad, és kiszámoljuk, hogy mondjuk egy The Last of Us Part II esetében, amelyet 25-30 óra kiakasztani, mennyi szórakozással eltöltött percet kapunk, rögtön nem is olyan drága egy videójáték. Az Assassin's Creed-franchise esetében ez száz órára rúghat, egyéb multiplayer játékoknál, mint mondjuk a Rainbow Six Siege pedig akár több ezer órára. Ha valaki megveszi a Battle Passt, akkor is bőven kap vissza annyi tartalmat és élményt, hogy kifizetődik a befektetése.

Tény, hogy a játékok egyre drágábbak, és erre az infláció még egy lapáttal rátesz, de egyre jobb, tartalmasabb, már-már filmes élményt kínálnak. A Mátrix techdemóját látva szinte alig lehetett megmondani, hogy hús-vér színészeket látunk-e a képernyőn, vagy tényleg az Unreal Engine hajtja az alkotást. A gamerek, mivel az ember pénztárcája véges, végső soron mindenképp rászorulnak, hogy válogassanak, és maguk döntsék el, hogy mi az az újdonság, amelynek a stílusa hozzájuk közel áll, és amelyben a legkisebb eséllyel csalódnak.

De ennyire talán képes egy felnőtt ember. Az internet, a YouTube és a Twitch pedig megkönnyíti, hogy választani tudjunk a játékok közül, ha nem akarunk hónapokat várni leárazásra. Annyi biztos, hogy a videójátékok minősége nagy többségében az árcédulának megfelelően emelkedik. A kilencvenes években sem volt egy olcsó hobbi a játék, és ez valószínűleg a 2030-as években is így marad.



  • Hírek
  • Hírek