További Hardver cikkek
Még két éve is csak álom volt a töltő nélküli telefon és a soha le nem merülő laptop, mostanra viszont beérni látszik a technológia: több cég is árul olyan eszközöket, amikkel a kisebb az elektromos készülékek anélkül is tölthetők, hogy a konnektorba kellene dugni azokat.
A Splashpower nevű brit cég ugyan már néhány éve bejelentette, hogy elkészült a drót nélküli töltővel, de néhány demón kívül semmi sem történt, és a készüléket soha nem lehetett megvenni. A WildCharge-nál viszont 80 dollárért kapható együtt drót nélküli töltő- és vevőegység, a PowerMat pedig idén ősszel készül piacra dobni a sajátját, ami leginkább egy egéralátéthez hasonlít, csak fémből van. Január elején a Palm is bemutatta a Touchstone-t, a tavaszra várható Pré telefon töltésére használható drót nélküli eszközt.
De az igazi áttörés még mindig várat magára, mert ezek az eszközök mind érintőtávolságban működnek, vagyis a töltőnek közel kell lennie a tölteni kívánt eszközhöz, így az ember csak a töltő csatlakoztatását spórolja meg, a zarándokutat nem. Annak viszont, hogy a mosógéptől a kenyérpirítóig bármilyen elektromos eszköz működhessen drót nélkül, még van néhány akadálya.
Az egyik az energiaveszteség: az elektromágneses indukció vagy a mágneses rezonancia elvén működő drót nélküli töltők egyes szakértők szerint eleve csupán a konnektort elhagyó áram 60 százalékát képesek hasznosítani, nem is beszélve arról, hogy a falban folyó váltóárammal a legtöbb készülék nem tud mit kezdeni, úgyhogy azt előbb egyenárammá kell alakítani. A most használt, drótos mobiltöltők viszont legalább 80 százalékos hatékonysággal működnek, ami nem elhanyagolható különbség.
A másik gond az, hogy maguk a töltendő készülékek önmagukban nem alkalmasak a drót nélküli áram felvételére - ehhez kell egy vevőegység, ami vagy a telefonra cuppantható újabb kütyü, vagy egy ráhúzható kabát, ami növeli a súlyt és csökkenti a használhatóságot. Annak azonban nincs akadálya, hogy a vevőegységet beépítsék minden készülékbe, ha elterjed a technológia.
A harmadik, hogy most kapható vagy éppen bevezetett, a mágneses indukció elvén működő eszközök nem tudnak néhány centiméteresnél nagyobb távolságot áthidalni.
Magától ég a villanykörte
A mozgalom agya és élharcosa Marin Soljajic, az MIT professzora, aki 2007-ben Witricity (wireless+electricity) néven céget alapított a technika gyakorlatba ültetésére. Soljacic 2005-ben dolgozta ki elméletét, amelynek alkalmazhatóságát két évvel később bizonyította is. Ennek lényege, hogy két azonos frekvenciájú tekercs képes egyetlen, folyamatos mágneses mezőt létrehozni, és ez a jelenség felhasználható két eszköz közötti energiaátvitelre. A vonatkozó kísérletek során Soljacicnak sikerült egy 60 wattos villanykörtét működésre bírnia úgy, hogy az áramforrás kétméteres távolságban volt az izzótól, tehát kiderült, hogy a mágnesesrezonancia-párosításssal elért eszközök jóval használhatóbbak, mint a sima mágneses indukció elvén működők.
Ezzel a módszerrel már elméletileg kiépíthető a drótmentes háztartás, ahol minden elektromos eszköz a falba épített tekercsekből nyeri az áramot anélkül, hogy érintkezne velük. Soljacic találmányát használja az Intel is, ami a professzor nyomán hozta létre saját energiaátviteli módszerét, a WRELT-t (Wireless Resonant Energy Link).
A drótnélküli áram egyébként minimum évszázados álma az emberiségnek, Nikola Tesla például már az 1900-as évek elején megálmodta, sőt New Yorkban épített is a célra egy 29 méteres tornyot, de aztán pénzhiány miatt abba kellett hagynia a projektet.