Fülöp, Evelin
12 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Messze még a robottanárok kora

2009.07.25. 09:55
Mielőtt a kisgyerekek iskolába mennének, otthon is tanulnak - a jövőben nemcsak szülőktől és rokonoktól, hanem robotoktól is. Amerikai mérnökök olyan rendszert terveznek, amely a legfiatalabb korban teszteli, hogy a gyerek képes-e idegen nyelvet tanulni géppel.

Az elképzelés rímel az oktatás közeljövőbeli változásaira, az azokat megalapozó gondolatra, mely szerint idegtudományok, pszichológia és gépi tanulás legfrissebb eredményei a három terület konvergálódását vetíti előre, a konvergenciából pedig új tanuláselmélet születik.

ag1

A tudományterületek kereszteződését, a majdani robotoktatókhoz vezető folyamatot három elv határozza meg. A tanulás egyrészt számítási műveletekből áll, másrészt közösségi eseménysor, harmadrészt az embert emberrel összekapcsoló érzékelés és észlelés közti kapcsolatot létrehozó agyi „áramkörök” támogatják.

Ezek az elvek eredményezik, hogy egész életünkön keresztül tanulunk, hogy a gyerekek az intelligencia megnyilvánulásának két speciális területén már nagyon korán jól teljesítenek: a nyelvelsajátításban és a közösségi kommunikációban, annak megértésében. A közösségi interakció sokkal fontosabb, mint régebben feltételezték – a korai tanulást készíti elő.

Kell a személyes kapcsolat

Javier Movellan robottervező és Terrence Sejnowski idegkutató-biológus (Kaliforniai Egyetem, San Diego), valamint a seattle-i Washington Egyetem Tanulás és Agytudományok Intézetének szakemberei ebben a témakörben folytatnak az oktatás minőségének javítását is célzó komoly vizsgálódásokat. A gyerekek agyműködését igyekeznek megfejteni, például hogy miként változnak meg számítási készségeik mások jelenlétében.

ag2

A kutatás egy érdekes korlátra is felhívta a figyelmet. A csecsemő adatokat gyűjt, tanul – de csak akkor, ha partnere szemtől szembe kommunikál vele, és így valódinak érzi. Ha televízión lát valakit, nincs nyelvtanulás, nincs kommunikáció. Egyértelműen szüksége van a másik személy jelenlétére, szemkontaktusra, ami sokkal informatívabb, mintha rámered a képernyőre.

De miért működik pont így az emberi agy, mit mond ez a tény rólunk, evolúciónkról? Az emberi intelligencia egyik komponense, hogy nem kell mindenre magunktól rájönnünk. A szülő vizuálisan, tekintetével hívja fel a gyermek figyelmét erre-arra. A gyermek a szemmozgást követve jön rá fontos dolgokra. Példák és utánzás útján szintén tanulunk másoktól – a csecsemő egyrészt magától tesz felfedezéseket, másrészt a környezetében lévők megfigyelésével igyekszik problémákat megoldani.

A kutatók azt is megállapították, hogy a televízió ugyan nem, de más technológiák viszont valóban közreműködhetnek a gyerekkori tanulásban. Például minél jobban hasonlít az emberre, minél interaktívabb egy robot, annál inkább figyelnek rá. Egyre hitelesebb a vele folytatott kommunikáció; tanulnak tőle. A jövőben valamikor talán majd nyelveket is.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!