Huba
17 °C
33 °C

Kezdhetünk készülni a HDTV utódjára

2009.11.09. 09:12
Miközben a blu-ray és a HD felbontású tévék éppen csak elkezdték átvenni a dvd-k és a hagyományos tévék helyét, az ipar máris a következő lépcsőfokra koncentrál: jön az Ultra High Definition szabvány, vagyis az UHD.

A tervek szerint 2017-ben jelennek majd meg az első UHD-s tévék, és akkor indulnak az első kísérleti tévéadások is, a kevésbé határozott iparági elemzők mostantól 5-10 évre teszik azt az időszakot, míg a technológia és a piac megérik erre a bemutatkozásra.

Első menetben a kisebb, UHD-4K nevű szabvány jön 3840*2160 pixeles felbontással, majd ezt követi a még kifinomultabb UHD-8K, 7680*4320 képponttal, és 22.2-es, térhatású, nagyon sok csatornás hanggal. A tervek szerint 2021-re éri majd el a technológia elterjedtsége a kritikus tömeget Európában (ez az eladott készülékek 5 százalékát jelenti), ami után lavinaszerűen indul be a piac, és 2025-re már 28 százalékos piaci részesedést várnak az UHD-től.

A kicsi sárga a 720p-s HDTV-felbontás, a nagy kék az UHD
A kicsi sárga a 720p-s HDTV-felbontás, a nagy kék az UHD

A nagyra törő tervekre némileg árnyékot vet, hogy az egész technológia egyelőre csak papíron, szép számok formájában létezik, de a gyakorlati megvalósítás előtt még komoly akadályok tornyosulnak. A másodpercenkénti 24-25 képkockás sebességhez, amit az NTSC és PAL szabványok használnak, az UHD felbontás mellett másodpercenként 300 megabájtos adatátviteli sebességre van szükség, ami talán még megoldható.

De ha a 60 képkocka/sec sebességet akarjuk elérni, amit már a mai csúcskategóriás HD tévék is tudnak (sőt, 72-vel is kísérleteznek már), mindenképpen új, hatékonyabb tömörítési eljárást kell kidolgozni, hogy bírja a száloptika az adatok szállítását az adáshoz. Ráadásul a tömörített adatfolyamból a kép valós idejű kikódolása is a maiaknál sokkalta nagyobb processzorteljesítményt igényel.