Szilvia
5 °C
16 °C

A robotpatkány is a bajszával tájékozódik

2011.01.09. 09:40
A Bristol és a Nyugat-angliai Egyetem közti együttműködés keretében, 2006-ban alapított Bristol Robotlaboratóriumban cickányszerű gépükhöz gyorsan mozgó tárgyakat is érzékelő új szenzort fejlesztenek, az uniós CHRIS projektben két robotfej, Jules és Eve rendeltetése arckifejezések elsajátítása.

„A robotika és a beágyazott intelligencia tudományának, tervezésének és társadalmi szerepének megértése a küldetésünk. Multidiszciplináris megközelítésünk célja önállóan, egymással vagy velünk, az emberi társadalomban dolgozni képes autonóm eszközök létrehozása.” A célkitűzéseket a Bristol Robotlaboratóriumban (BRL) fogalmazták meg. A kutatók szerint a high tech csak különböző tudományterületek együttes alkalmazásával tudja kihasználni az új anyagok, például mesterséges izmok adta lehetőségeket.

A krédó szellemében a laboratórium kutatócsapata változatos diszciplínákat képvisel: kognitív tudományt, informatikát, mikrobiológiát, fizikát, biológiát, idegtudományokat, (villamos-, gépész- és légi járművekkel foglalkozó) mérnöki szakterületeket.

Patkány, cickány

Az interdiszciplináris kivitelezés egyik legizgalmasabb példája a SCRATCHbot, egy robotpatkány. A gépet irányító, szilíciumból készült neurális architektúrát patkány agyáról mintázták. A biológiai modellhez hasonlóan, a robot is bajsza segítségével tájékozódik, azonosít tárgyakat. A következő, cickányszerű géphez gyorsan mozgó tárgyakat is érzékelő új szenzort fejlesztenek. A mechanikus rágcsálók, a mesterséges érintés általános rendeltetése az emberi tudat jobb megértése: hogyan irányítja az agy az érzékelőrendszert, a mozgást.

rob3

Munkáikban egy másik általános kérdésre is keresik a választ: mi a leghatékonyabb és energiatakarékosabb módja egy-egy cselekedet kivitelezésének? Ezeket a megoldásokat a Homo sapiens ösztönösen alkalmazza, nem gondolkodik róluk. Tehát a robotnak is hasonlóan kellene eljárnia – a laboratóriumban fejlesztett, a gép karjának emberszerű mozgásáért felelős kontrolmechanizmusok pontosan ezt a célt szolgálják.

Biztonságos ember-robot együttműködés

Az ember-gép kapcsolat egyik legfontosabb aspektusát, a biztonságos együttműködést, a megfelelő viselkedést generáló kognitív modelleket szintén tanulmányozzák. Ha egy robot érzékeli a környezetét, és tanul belőle, mozgását jobban irányítja, cselekedetei kiszámíthatóbbá, érthetőbbé válnak, az interakciók is egyre biztonságosabbak lesznek.

rob1

Az európai uniós CHRIS (Cooperative Human Robot Interactive Systems) keretében e problémákra keresnek megoldást: ha valódi környezetben és élethelyzetben, például a konyhában dolgozunk együtt egy robottal, hogyan valósítsuk meg a közös célt (étel elkészítését stb.), az együttműködést mennyiben és milyen verbális, illetve nem verbális kommunikáció teszi eredményessé, biztonságossá? Történjen szavakkal, gesztusokkal, arckifejezésekkel, számunkra egyértelmű az interakció, a gépnek viszont nagyon bonyolult, hosszadalmas folyamat elsajátítania a számunkra magától értetődőt.

A laboratóriumban tervezett két robotfej, Jules és Eve rendeltetése arckifejezések elsajátítása. Az embert próbálják utánozni. A projekt rajtuk keresztül juthat el a végső cél, a humán felhasználóval értelmes – és természetesen biztonságos – kommunikációt folytató robot létrehozásához.

EcoBot II

A BRL összes kezdeményezését a biológia inspirálja, természetes – élő – rendszerek a minták; azok alapján egyrészt mesterségesintelligencia-megoldásokat (kollektív energiatakarékosság rajintelligencián keresztüli megvalósítása), másrészt robotkészítésre alkalmas új anyagokat kísérleteznek ki. Utóbbit jól szemlélteti, hogy a laboratóriumban fejlesztettek először mikrobiális (mikrobákkal működtetett) üzemanyagcellát. Ilyen cellákat építettek be EcoBot II-be, a világ első robotjába, amely biológiai eredetű szervesanyag-tömeget, biomasszát elektromossággá alakítva olyan tevékenységeket kivitelezett, mint az érzékelés, információfeldolgozás, kommunikáció és mozgás.

„Valódi science-fiction, ami itt történik” – jelentette ki elragadtatottan a bristoli laborról Iain Grey, a brit kormány által finanszírozott Technológia Stratégia Tanács ügyvezető elnöke.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?