További Hardver cikkek
Minden rendes osztály rendetlenkedéssel tölti az órák közti szünetet: például bebújik a szemetesládába, „szamár” feliratú cetlit erősít mit sem sejtő pajtása hátára, a táblára meg felrajzolja a tanár urat, alsónadrágban, de különben cilinderrel a fején, amint II. Józsefnek jelentést tesz az osztály magaviseletéről. Képzelte Karinthy Frigyes.
Nagy idő az a kilencven év, ami azóta eltelt. A Radnóti gimnázium tizenegyedikesei magyaróra előtt egy hagyományos iskolatáblánál valamivel kisebb SMART Board 600 Series Interactive Whiteboard előtt tolonganak, és ahelyett, hogy gúnyrajzot készítenének a tanár úrról, pasziánszozással és mp3-hallgatással ütik el az időt. Eich László, a magyartanár alig fér oda, hogy bebútolja Petőfi szerelmes költészetét.
A projektorral, számítógéppel és beszereléssel együtt egymillió forintba kerülő interaktív táblából nemrég ötöt szerzett a Radnóti a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program segítségével. Az érintőképernyőt matematika, fizika, biológia és nyelvek oktatására is használják – Eich szerint a számítástechnikára kevésbé fogékony tanárokat is érdekli, különösen mert a gyerekek imádják a varázstáblát. „Fílingre sokkal jobb”, mint a hagyományos tábla, mondja a magyartanár, aki legalább annyira élvezi a szerzeményt, mint a gyerekek. Ha nem jobban.
„Akad az életben olyan helyzet, hogy fel vagyok öltözve egy ünnepélyre, és ez nem koszol össze” – mondja Eich, és aki állt már bokáig krétaporban, az tudja, mire gondol. De a kényelem nem minden; a magyartanár – aki jogi és állampolgári ismereteket is tanít - kihívásként fogja fel az interaktív táblát. Eich most több időt tölt a prezentációk elkészítésével, mint korábban az órára készüléssel, de ha egyszer megvannak a fájlok, örökre megvannak. És ha semmi nem jön közbe, Petőfi szerelmes költészete jövőre is ugyanolyan marad, mint amilyen idén volt.
Szerelmes versek színesben
A hatalmas érintőképernyőn megjelenik a koltói kastély képe, Eich felszólítására erre írják rá a gyerekek digitális varázsceruzával a szerelmes versek címeit - szigorúan egymás után, nem egyszerre, mert különben „megbolondul a tábla”. A kijelző alján lévő tartóban vannak a tollak (összesen négy szín) és a digitális szivacs – a szoftver onnan tudja, milyen színnel kell írnia, hogy regisztrálja, melyik tartóból vették ki a tollat. Vagyis a krétát. Valaki felírja pirossal az A szerelmet, kékkel a Júliáhozt, aztán egy rossz mozdulat, és eltűnik az összes verscím. Nincs pánik, a tizenegyedikesek bölcsen mosolyognak a malőrön, valahogy úgy, ahogy Bill Gates szokott, ha publikusan fagy a Windows.
Minden csodára a csodatábla sem képes, így van, hogy Eich a hagyományos módszerhez folyamodik, vagyis kinyittatja a szöveggyűjteményt, és a 272. oldalról felolvassa a Reszket a bokor, mertet, a 279-ről meg a Szeptember végént. Petőfi forradalmi költészetét a Feltámadott a tenger illusztrálja, újra a táblán: Eich pirossal bekarikázza a tengert és a népet, aztán feketével bekeretez két sort, zölddel még két szót – akinek ebből sem világos, hogy mi az az allegória, az menjen inkább matekfaktra. Újabb feladat: tessék kitalálni, hogy a táblán megjelenő három XIX. századi figura közül ki kicsoda: Petőfi megy, Jókai döcög, Vasváriban Eich segít.
Bár a táblán megjelenő adatokat, képeket ki lehet nyomtatni, vagy el lehet küldeni emailben a diákoknak, mindenki szorgalmasan jegyzetel – talán megszokásból, talán azért, mert Eich megszokásból erre kéri őket. De olyat ritkán látni, hogy bár kicsöngettek, a gyerekek egy emberként követelik, hadd hallgassanak meg egy Petőfi-verset Hegedűs D. Géza előadasában. Eich beadja a derekát, és a Respublika melletti lejátszás-ikonra kattint. A felvétel túl halk, így a tizenegyedikesek a sarokban álló szekrény köré gyűlnek (ennek a tetején vannak a hangszórók), és áhítattal hallgatják, hogy „Mert győzni fogsz, dicső respublika,/Bár vessen ég és föld elédbe gátot”. Jó, akad, aki lökdösődik közben. De ha csak ennyit tud a csodatábla, már megérte.