Fordítókesztyű süketnémáknak

2000 nyarán Ryan Patterson a Burgerkirály nevű gyorsétteremben dolgozott coloradói szülővárosában. Egy nap kisebb süketnéma társaság érkezett a pulthoz fagyasztott tejet vásárolni. A társaság a következő eljárást választotta: amelyett, hogy megpróbáltak volna egyenként kommunikálni a pénztárosokkal, egy személlyel közölték kérésüket, aki szóban továbbította azt az étterem személyzete felé.

Patterson, aki öt éves korában állította össze első elektronikus kütyüjét, az élmény hatására feltalált egy olyan süketnéma tolmácsgépet, amely nem papír és ceruza.

Veszi a stílust

Ryan Patterson találmányával Vegyük észre a mobil eszközt

Patterson a munka elején konstatálta, hogy szenzorokra lesz szükség az ujjak pozícióinak leolvasásához. A szénszál-borítású műanyag érzékelőket egy golfkesztyűbe varrta - utóbbi azért bizonyult ideálisnak, mert vékony bőrből készül, így egyszerre mozgékony és tartós. Az ujjakba és csuklóhoz tíz szenzort varrógépelt a feltaláló.

A szenzorok jeleit egy laptop értelmezi, pontosabban a rajta futó szoftver, amelyet Patterson maga írt. A program az ujjak és a kéz távolsága alapján állapítja meg a bemutatott kézjelet, de emellett tanulékony, vagyis elsajátítja a jelelés egyéni (beszédstílushoz hasonlóan létező) vonásait.

A jelelt szöveg fordítása egy pirinyó kijelzőn olvasható.

A tolmácskesztyűgyáros

Ryan Patterson ezzel a konfigurációjával megnyerte a gimnáziumában rendezett diáktudományfesztivált. A továbbfejlesztett változattal, amelyben a kábeleket egy helyi mobil kapcsolattal helyettesítette, elnyerte a Siemens Westinghouse Science and Technology pályázatot, illetve az Intel International Science and Engineering Fair fődíját.

Egy vállalat már jelentkezett is a fiatalembernél a fordítókesztyű gyártására, ő azonban a szabadalmak birtokában úgy gondolja, saját céget alapít a pályázatokon elnyert pénzből.