Cinema Digital

1996-ban George Lucas besétált a lakóhelye szerinti illetékes Sony főhadiszállásra és letette az általa fogyasztott dobozos sört a termékfelelős asztalára. Elmagyarázta: a természet törvényei azt diktálják, hogy hamarosan elkészítse a legendás Csillagok Háborúja folytatását, de eszébe sincs, hogy pótkocsis Ifára való filmszalaggal bíbelődjön, nem beszélve a trükkökről, amelyek cellulózigényébe tüskevárnyi nádasok pusztulnának bele. Hogy olyan kamerára lenne szükség, amely digitálisan rögzít moziminőségben.

Olcsóbb lesz minden

1999 novemberében, amikor Lucas éppen elkészült a Baljós Árnyakkal és dobozos sört ivott a verandán, amikor beállt elé a Sony furgon (porfelhő, miegymás), amely a digitális mozikamerát tartalmazta.

A mester azóta leforgatta a Csillagok Háborúja jövő májusban mozikba kerülő következő részét, digitálisan.

Filmszakadás

Az ígéretek szerint 2002-ben nem a második epizód lesz az egyedüli digitális technikával felvett filmje. A bitvilágtól alapból irtózó Hollywood (ld. DiVX) kísérletet tesz a digitális filmszínházak elfogadtatására és bevezetésére.

A régi még nem elavult

Ez azt jelenti, hogy a filmet nem csak digitális kamerával veszik fel, de az igényeknek megfelelő kivetítővel játsszák le - vagyis a mű nem lát celluloidszalagot. A kissé távolabbi jövőben a filmek egyenesen a stúdiókból érkeznek majd a mozikba optikai kábelen vagy műholdon keresztül. (A rendező egy norvég kultúrház huligán mozidélutánjának kezdete előtt öt perccel még bevághat egy kukit a filmjébe, aztán irány a kábel.)

A digitális filmezés nagy előnye hagyományos elődjével szemben, hogy sokkal olcsóbb és egyszerűbb - óriási filmtekercsek nélkül könnyebben megy a dolog. Ráadásul a bevilágítással sem kell annyit vesződni (de persze kell), mert a digitális kamera kevesebb fénynél is megfelelő minőségű képet ad. A független filmesek ezért kifejezetten vonzódnak hozzá.

Szomorú matiné

Eddig egy kis kupac film készült digitális technológiával, - például Spike Lee Bamboozled című munkája, vagy Mike Figgis Time Code 2000 című filmje- de ezek mind filmszalagon kerültek a mozikba. Az első duplán digitális (felvétel és lejátszás) bemutatóra valamikor jövő tavasszal kerül sor.

Celluloidon szebbek az apró részletek

Jelenleg harmincegy olyan mozi van a világon, amely képes digitális mozifilmek lejátszására. A Forrester Research kutatása szerint ezek száma a következő öt évben harminhatezerre fog emelkedni.

Az amerikai mozitulajdonosok szövetségének elnökét azonban mégsem ragadja el az utópista lelkesedés. John Fithian szerint a digitális vetítőgép nem igazán vonzó alternatíva. Egy csúcsminőségű 35 milliméteres vetítő szerkó jelenleg harmincezer dollárba kerül, és húsz-harminc évig nem avul el. A digitális mozigép viszont százötvenezer dollár és a jelenlegi fejlődési tempó mellett megjósolhatatlanul gyorsan elavul.

A szeme se' néz jól

A Forrester Research kutatása ugyan erre nem terjedt ki, de az előzetes kísérletek azt mutatták, hogy a nézők hozzávetőleg száz százaléka képes megkülönböztetni a digitálisan rögzített filmet a celluloidtól. A digitális filmek tévészerűek, mert hiperélesek, mint egy brazil teleregény. Emellett a mélységélességet is máshogy mutatják, amitől idegesítően kétdimenziósak a képei.

A jelenlegi legmagasabb felbontás is kevesebb adatot tartalmaz egy képen, mint az analóg film, így a szubtilisebb formák (például cigarettafüst) rondán veszik ki magukat. Így egyelőre nem lehet kizárni, hogy a digitális mozi az ötvenes évek kihalt technikai újításai a CinemaScope, a Cinerama, vagy a Smell-O-Rama sorsára jut. Az viszont biztos, hogy a Dél-Kaliforniai egyetem digitális művészeti karán, külön digitális filmes oktatás indult.